Válogatás a Recorder 2014-es cikkeiből - Fókusztémák

Idén is folytatjuk hagyományunkat, miszerint az évet 2010, 2011, 2012 és 2013 után ismét legjobb cikkeink összefoglalásával zárjuk. Az összegzés harmadik állomásán, a külföldi és magyar előadókkal készített interjúink után 2014-ben megjelent magazinjaink legjobb cikkeit vesszük sorra.

Január-februári számunkban a PÉNZ ÉS A ZENE kapcsolata volt a fő téma, a címlapra pedig az az Angel Haze került, akiről profilt is írtunk, és ha már itt jártunk, feldolgoztuk a női MC-k nem is olyan rövid történetét. Írtunk a jungle-zene újjászületéséről és megpróbáltuk megjósolni, mi lesz a pop 2014-ben, most számot vethetünk, mennyire lett igazunk.

Fókusztémánkon belül kiveséztük, hol és merre tűnik el az a rengeteg pénz a zenében, írtunk az zenészek, a lemezkiadók, a koncertszervezők, a klubok és a zenehallgatók pénzzel való kapcsolatáról. Ma már itthon nehéz csak és kizárólag zenélésből megélni, megnéztük hát, milyen mellékkeresetekkel rendelkezik néhány hazai előadó. Bemutattuk a történelem legnagyobb pénznyelő albumait is.

Huszadik lapszámunkban az ARCHÍV ZENE állt a központban, címlapon az Ivan & The Parazollal. Profilt nem róluk, hanem az ekkor éppen új lemezzel visszatérő Beckről írtunk, de megnéztük azt is, hogyan áll össze egy zenei szponzorációs akció. Feltártuk, miért nem tudhatjuk meg soha, hogy mik minden idők legnagyobb eladásaival rendelkező magyar lemezei, beszámoltunk a zenei archívumok itthoni állapotáról és a rockmúzeumok globális történelméről.

A classic rockról szóló értekezésünk olyan hosszúra sikeredett, hogy online csak két részben tudtuk közölni, de külön bejegyzést kaptak a stílus másodvonalbeli és revival előadói is.

Veszélyes talajra léptünk, amikor a POLITIKA ÉS POP témát választottuk 21. magazinunk fókuszának, de bejött, rengeteg érdekes írás született, a címlapon pedig a Pussy Riot egy tagja kapott helyet. Természetesen nem maradhatott ki az orosz fempunk úttörők és a riot grrrl mozgalom profilja, de még egy interjújukra is eljutottunk. Megnéztük, kik azok a politikusok, akik nem csak országuk vezetésében, hanem a zenészéletben is tevékenykednek, valamint történelemórát tartottunk arról, hogy hogyan maradt életben a zene a vasfüggöny kevésbé szerencsés oldalán.

Írtunk az ukrán elektronikus zene helyzetéről, valamint a politikai témájú dalok hosszú és nehéz történetéről is, ismét két részben.

KÖNYV ÉS POP. Ez volt az összekötő eleme májusi számunk sok cikkének, melynek címoldalán a Coldplay visszafogott srácai foglalnak helyet, pár oldallal arrébb (vagy itt online) pedig a profiljuk olvasható. Összegyűjtöttünk 10 olyan zenei könyvet, melyektől azon nyomban újra kedved támad belemerülni az ismeretlenbe, valamint a 25 legfontosabb zenei témájú magyar nyomtatott kötetről is értekeztünk, itt olvasható mind a két epizód.

A legmenőbb magyar költő, Peer Krisztián írt nekünk arról, hogy miért nem lehet vers a dalszöveg, mi pedig megemlékeztünk kedvenc zenei utalásainkról, melyeket könyvekben találtunk. Budapest, a Balaton és úgy általában Magyarország gyakrabban tűnik fel külföldön is a zenében, mi kiválogattuk ebből a leghíresebbeket. Ebben a hónapban volt 60 éves a rock 'n' roll és ezzel a modern könnyűzene alapja is, összesen négy részben írtunk az 1950-es évek legfontosabb előadóiról, stílusairól.

Beköszöntött a nyár és vele együtt a FOCIVÉBÉ is, BRAZÍLIA jó a sportban, zenéjük pedig kiemelkedő, szóval ez a két téma egyértelműen együttes kivesézést igényelt. Megkérdeztünk hazai fociszakértő zenészeket, hogy ki nyeri a vébét, találtunk 5 (ÖT!) dalt a fociról, ami jó is, összeszedtük a legrocksztárabb futballjátékosokat, két részben írtunk Brazília és a zene kapcsolatáról, valamint az ország jelenlegi pop és elektronikus zenei helyzetéről is. Kikerestük a sport olyan pillanatait is, melyek máig popkulturális eseményekként élnek tovább.

A Clean Bandit megaslágere kapcsán értekeztünk a komolyzene mai popban való felhasználtságáról, a tropicália stílusról, valamint egy iszonyat menő cikkben megírtunk, miért is nem olyan ciki az italo disco.

Gyorsan közeledett a Sziget, és éppen 24. magazinunk megjelenése előtt nem sokkal jelentették be az Outkast fellépést, természetes hát, hogy ők kerültek címlapra, valamint az ő történetüket dolgoztuk fel hosszan. A fő téma maga a FESZTIVÁL, mint zenei esemény volt, írtunk arról, hogyan alakultak ki és vették át a világuralmat ezek az összejövetelek itthon és globálisan, és beszéltünk az O.Z.O.R.A. fesztivál alapítójával. Van egy farmod és szereted a zenét? Így használd ki a lehetőségeidet!

Terítékre került a Monty Python, a Warp kiadó története, az EDM hatalomátvétele, valamint összeszedtük 2014 első felének legnagyobb/legfontosabb/legjobb magyar lemezmegjelenéseit is. Az éppen ekkor elhunyt Tommy Ramone-ról külön írásban emlékeztünk meg.

Szeptemberben szavaztak a SKÓTOK, hogy függetlenedjenek-e a az Egyesült-Királyságtól, mi pedig ezt remek alkalomnak találtuk arra, hogy sorra vegyük az ország legfontosabb zenei történéseit. A címlapra FKA twigs került, akiről minden témát kimerítő profilt is írtunk. A fókusztéma okán szerzőink nem a függetlenedésre, hanem kedvenc skót albumaikra voksolhattak, majd a listáikból kiválasztottuk a 20 legjobbat. Hosszasan foglalkoztunk az ország könnyűzenei történelmével, jelenleg popban elfoglalt helyéről és Alan McGee-ről is.

David Lynchről bármikor, bármeddig képesek vagyunk társalogni, ebből a számból már nem hagyhattuk ki őt sem, valamint Lewist sem, aki az idei év legnagyobb meglepetéseként tűnt fel évtizedek után. A Baltikum bemutatásával elindult világzenei cikksorozatunk, megnéztük, mikor pukkad ki a fesztivállufi és protopunkból is felzárkóztattunk mindenkit. Szívesen!

Teljes erővel megindult az ősz, mi pedig James Blake-kel és a ZENE ÉS DESIGN kapcsolatával intettünk be neki. A hozzánk érkező electrocrooner sztár karrierjének történetéről hosszasan írtunk, illetve a hozzá stílusban közel álló előadókat is megvizsgáltuk. Megnéztük, hogy mit mond egy magyar grafikus a hazai zenekarok logóiról, hogyan lett művészet a lemezborító, kik azok a zenészek, akik grafikusként is megállják a helyüket, valamint, hogy miért átgondolatlan a legtöbb itthoni előadó arculata.

Világzenei rovatunkban Pugliáról írtunk, illetve listáztuk Leonard Cohen, Prince és Aphex Twin diszkográfiáját is. A visszatérőben lévő legendás producerről megkérdeztük a hazai tánczene krémjét is.

Novemberben az évben másodszor egy magyar zenekart tettünk címlapra, méghozzá a Middlemist Redet. Ebben a számban tartottuk lassan hagyományosnak mondható "20 éve a zene" cikksorozatunk 1994-es állomását, több írásban tárgyaltuk a popzene egyik legjobb évének legfontosabb eseményeit, legjobb albumait és persze a britpopot, itthonról is. Szó volt a Prodigy vízválasztó lemezéről, '94 legjobb és legnagyobb slágereiről, valamint az ekkori magyar helyzetről is.

Tüzetesen megvizsgáltuk David Bowie arcait és 12 legjobb kiadványát, megnéztük, hogyan lett a piac meghatározó szereplője az XL kiadó, világzenében Katalónia volt a soros és végre az is kiderült, hogy mi a bánat az a vaporwave.

Bár az időjárásból egészen az utóbbi pár napig nem igazán lehetett rá következtetni, azért december van, ehavi lapszámunk pedig még bőven ropogós ugyan, de azért nézzük, hátha kimaradt valakinek valami az utóbbi pár hétből. Címlapon a szerintünk év legjobb lemezét készítő Ariel Pink, az alatta lévő 49, szintén remek album listája pedig itt volt először olvasható. Összegeztük 2014-et pop-rock és hiphop-elektronikai szempontból, és örvendeztünk a magyar állapoton is.

Megnéztük, mi a 10 leggyakoribb világzenei téma és szimbólum, elmélyedtünk a tribute-lemezek történetében és francia diszkópápa Cerrone karrierjéről is írtunk.

Jó böngészést!