Átjárás – Zenélő grafikusok

Ahogy arról már a Recorderben is többször volt szó (Art és pop), egyáltalán nem ritka, hogy egy-egy híresebb zenész karrierje egy pontján a képzőművészet felé is kikacsint (már csak azért sem, mert a művészeti sulit végzett popzenészek tábora elég népes), de arra is sok példa van, hogy autonóm vagy alkalmazott képzőművészből válik kiváló zenész. Íme néhány profi dizájner, aki zenealkotásban sem amatőr. Sőt. Design és zene fókusztémánk két halmazának legszűkebb közös metszete következik.

A műteremben vagy dizájnstúdióban való szöszölés elengedhetetlen velejárója a képzőművészeteknek, így nem csoda, hogy gyakran pont a(z akár elektronikus, akár akusztikus zenében utazó) szólóelőadók élik ki ebben további kreativitásukat. És persze ez fordítva is működik: a (zenei) házistúdió is vonzó környezetet jelent sok amúgy is magányosan alkotó látványteremtőnek. A Los Angeles-i Teebs remek példa erre. A zenéit a Brainfeeder kiadónál megjelentető Mtendere Mandowa már majdnem tíz éve jelen van a képzőművészet világában, alkotásait a világ számos pontján kiállították. Bemutatkozó lemezének borítója is saját keze munkája, ami remek kiindulópont az élénk színekkel, változó technikával dolgozó, gyakran apró ívekből, sűrű, hipnotikus szövésű, főleg nonfiguratív ábrákat létrehozó Mandowa mozgalmas képi világához.

Szintén zenészként ismertté válása előtt kezdett vizuális tanulmányokba Kingdom, azaz Ezra Rubin (a nyitókép az övé). A Fade To Mind kiadó vezetőjeként napjaink egyik legizgalmasabb elektronikus zenei csoportosulását létrehozó Rubin a label vizuális megjelenéséért is nagyban felelős. A leginkább a futurista hiphop művészetként jellemezhető arculat esetenként kifejezetten harsány és részletgazdag, máskor pedig épp letisztult borítókban manifesztálódik keze alatt.

PAINT IT, BECK - JÓL FESTŐ ZENÉSZEK, AZAZ HÁROMRÉSZES SOROZATUNK KÉPZŐMŰVÉSZ POPSZTÁROKRÓL.

Ugyancsak jó képet kaphatunk Matt Barnes, vagyis Forest Swords vizuális munkásságáról, ha megnézzük tavalyi lemezének, az Engravings-nek a borítóját. Egy talált tárgynak is beillő fekete-fehér fotográfia, amelyet Barnes finom számítógépes grafikai megoldásokkal tesz még sejtelmesebbé. A lemez vinylkiadásához csatolt húsz kép még ennél is kevesebb eszközzel dolgozik – a sötétség különböző árnyalataiban váltakozó kietlen, rideg terek és pillanatképek. Mintha alámerülnénk a tudatalattiba, akárcsak Barnes zenéjében. 

A holland Nick Van Hofwegen, aki Young & Sick néven az idei év egyik leginkább hájpoltt új előadója, már bőven ismert grafikus volt zenei karrierje előtt, köszönhetően a Foster The People Torches című albumának, illetve az ahhoz általa tervezett borítónak. A főként filctollal alkotó Hofwegen jellegzetes stílusát (melyen erős Keith Haring-hatás érződik) nagyon sok, sűrűn vonalkázott, képregényszerű világot ábrázoló lemezborítón (például első saját albumán) is megcsodálhatjuk.

Kissé kakukktojás az eddigiek mellett, de a felsorolásból nem maradhat ki Yoann Lemoine alias Woodkid sem, aki ugyan a zenélés mellett szintén érintett a számítógépes grafika területén is, de elsősorban, mint kliprendezőt tartja számon a művészvilág. Olyan igazi sztárokkal dolgozott már, mint Lana Del Rey, Moby, Kate Perry és Drake. Persze saját dalaihoz is ő készíti a videókat, amelyek lehetnek narratívak vagy épp asszociatívan montázsszerűek, a közös nevező a fekete-fehér színvilág és persze az emelkedett, epikus hangulat.

John Gourley a Portugal. The Man énekese. Azok táborát erősíti, akik zenélés közben kaptak rá a rajzolásra. Olyannyira, hogy az együttes összes albumának borítóján Gourley egy-egy képe látható, és a turnéplakátokat is ő tervezi. Mindebben segítségére volt Austin Sellers grafikus, akivel közösen a The Fantastic The néven alkotnak, főként élénk színekben úszó, hullámzó vonalas, trippy képeket.

Magyar vizuálzenész válogatott

Bereznyei Róbert (Tigrics)
Erkel László (Kentaur) 
Jeli András (A.K.A., Új Nem)
José Simon (Fanzine, a Recorder magazin tervezője)
Kiss Tibor (Quimby)
Misetics Mátyás (dob)
Nóvé Soma (Middlemist Red)
Örményi Ákos (Fanzine, Amber Smith, Óriás)
Tits and Clits
Vigh Dávid (Turbo)
Wahorn András (Bizottság)

Devendra Banhart mindenképpen helyet kell, hogy kapjon itt, hiszen amellett, hogy ő is maga tervezi lemezborítóit, grafikái láthatóak voltak már a San Fransisco-i Modern Művészetek Múzeumában és a brüsszeli Szépművészeti Múzeumban is. A már a zenélés előtt is rajzoló Banhart jellegzetes, törékeny vonalai könnyen nagy idolját Joan Mirót juttathatják eszünkbe.

De ne gondoljuk, hogy csupán ennyien vannak a vizuális kultúrában is otthonos, többek között saját albumborítót tervező zenészek. Sam Beam (Iron & Wine), Joseph Artur, Grimes vagy épp Tyler, The Creator is mind-mind azt bizonyítják, hogy a képi megjelenés sokaknak egyenértékű a zenével, akárcsak a két művészeti világban való jártasság – vagy épp az egyikből a másikba való átjárás.

Csada Gergely