„Releváns témák, gonosz szintetizátorok” – Héra Barnabás és Gaál Péter kedvenc 2023-as zenéi

2024.01.16. 19:47, soostamas

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal az év egyik nagy slágerét jegyző (Feldobom a követ), érettebb lemezen rockoló (IV), Bécsen túl is turnézó, a Klipszemlén taroló, a Parkban feltörekvő tehetségekkel minifesztivált tartó és albumfelvevős tehetségkutató hirdető, a Szigeten is fontos koncertet adó Carson Coma dobosszekcióját, az egyre inkább második frontemberré váló Héra Barnabást és a lomtalanítós punkot kiabáló Gaál Pétert, akik áprilisban az MVM Dome körszínpadán ünneplik majd a zenekar 5. születésnapját.

Fotó: Komróczki Dia.

HÉRA BARNABÁS

Most csak hazai megjelenésekkel szolgálok, és a tavalyi év egyik legjobb magyar lemeze Szalai Anna és Dorozsmai Gergő közös projektje, az L.A. Suzi self-titled albuma volt. Erről külön kiemelném az év diszkóslágerét – releváns témák, gonosz szintetizátorok. Kritikánk.

A legjobb magyar rockzenekar most egyértelműen a Hocuspony, a debütáló EP pedig oltári lett, kíváncsian várom a folytatást!

Tavaly jelent meg az új Kispál-lemez, amelyről nálam a Gombok című dal nyomta meg leginkább a gombot – az egyik legszebb dal a bő három évtizedes életműből.

A tavaly megjelent debüt Hűvös-lemezen van még néhány kiváló dal, de ezt már Google Drive-os formájában is rendszeresen hallgattam, koncerten pedig libabőrös lettem tőle, köszi!

A Bergendy legjobb pillanatait idéző Hakumba-számra pedig egész évben vártam. Hatalmas fúvósfutamok, gigászi zenélés!

Kolibrinek az indielektronika mellett nagyon jól áll a zenekari hangszerelés is, erről kiválóan tanúskodik a KEIKO kislemeze (ami gyakorlatilag egy dupla single), amelyik részemről eddig a kedvenc Bandi-kiadványom lett. Szeretettel várom az új dalokat, boldog új évet! Interjúnk.

EZEK VOLTAK BÓNA ZSOMBOR ÉS HÉRA BARNABÁS KEDVENC 2022-ES ZENÉI

Fotó: Komróczki Dia.

GÁÁL PÉTER

The Last Dinner Party: Nothing Matters

Az év egyik nagy felfedezése számomra a The Last Dinner Party volt, akik első hallgatásra kicsit olyanok, mint egy brit ABBA, több gitárral. Annak ellenére, hogy még csak 4 daluk jött ki (februárban jön az első nagylemez), nagyon komoly, hogy mekkorát mennek egyébként, és a rengeteg live session mellett tök sokat koncerteznek, úgyhogy remélem, nyáron meghallgathatom őket valamelyik fesztiválon.

Ren: Money Game Part 3

Ren túllép a szokásos műfaji kötöttségeken, és nagyon komoly performanszokat tol. Kicsit nyomasztó az egész vibe, ami nem meglepő, hiszen évekig súlyos egészségügyi problémákkal küzdött. Egyébként ezekről sok interjúban beszél, amiket a dalok hallgatása mellett szintén nagyon szeretek mostanában nézni. Magával ragadó figura, figyelemre méltó sztorival és tehetséggel.

Balming Tiger: SOS

A műfaj, amit sosem hallgattam igazából, az a K-pop volt. Habár nem valószínű, hogy ezentúl hatalmas K-pop-rajongó leszek, a Balming Tiger nevű zenekar új albumán nagyon izgalmas dalok vannak, a raptől kezdve egészen az alternatívabb rockig, ami miatt kis dózisban elkezdtem ezt a zenei világot is adagolni magamnak, és most már kíváncsian várom az új dolgokat, amiket alkot a zenekar a következő években.

Tingyela Dóri: Néni a buszon

Először úgy figyeltem fel erre a dalra, hogy régi iskolatársam, Vészi Samu rendezte a nagyon kedves dalhoz a nagyon kedves klipet. Azóta többször meghallgattam Dóri december végén debütáló EP-jét, érdemes azt is csekkolni. Remélem, jövőre még több szerzemény lát napvilágot!