„Akkora vokális bravúrok, hogy a pofám leszakad” – Az egy5egy és a kisbetűs ünnepnapok kedvenc 2023-as zenéi

2023.12.30. 19:15, soostamas

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Az utóbbi időben – egy hosszabb kihagyás után – színre lépett a magyar alter új generációja, amelyből az egyik legnépszerűbb kétségkívül az új EP-jén a pörgősebb arcát mutató, idén egy koncertlemezt is kihozó egy5egy, a legígéretesebb pedig a remek első nagylemezes (Édenpark) kisbetűs ünnepnapok, akik idán a MiniFishingen, a Carson Coma minifesztiválján és az egynapos Reflektoron is felléptek (január 25-én pedig a Hajón játszanak a Hűvössel).

Fotó: Nagy Márton.

EGY5EGY

PÁLOCSKA VIKTOR
(basszusgitár, ének)

Az idei évemet a magyar zenék dominálták, idejét nem tudom már, mikor hallgattam ennyire kevés külföldi előadót, mint idén. Nagyon örülök, hogy ilyen fasza dalok születnek mostanában itthon! Íme a kedvenc megjelenéseim 2023-ban (nem sorrendben):

30Y: X

Hiába csak december elsején (igazából november 31-én) jelent meg ez a lemez, számomra egyértelműen az év egyik legfontosabb megjelenése. Egészen kiskorom óta szoros viszony fűz a 30Y-hoz, és nálam az X is iszonyatosan betalált. Gyönyörű hangszerelés, izgalmas ötletek, vonós hangszerek, azonnal megjegyezhető refrének és sújtó, introspektív szövegvilág jellemzi a lemezt, Nem fogok kedvenc dalt kiemelni, mert egyszerűen nem tudok, így inkább mindenkinek szívből ajánlom ezt az utazást! Interjúnk.

kisbetűs ünnepnapok: Édenpark

Örülök, hogy jó barátságot ápolhatok ezzel a zenekarral, számomra egy nagyon ígéretes formáció a kisbetűs ünnepnapok. Rengeteg zenei csavar és általában finom, de sűrű hangszerelés jellemzi a zenéjüket. Sikerült idén is egy olyan komplex lemezt alkotnia a srácoknak, amely komoly hallgatói munkát igényel, de cserébe minden egyes hallgatással egyre többet tud mutatni magából.

Kedvenc dalok: Sárgát látsz, Miért ne, Édenpark, Dög.

Krúbi: III

Krúbi 2020-as Ösztönlénye számomra toronymagasan az év lemeze volt, és a mai napig úgy gondolom, hogy a kanyarban sincs olyan egyedülálló konceptlemez, mint az. Bár a III. Krúbi összképe nekem egy kicsit alulmarad az elődjéhez képest, mégis egy üde színfoltja az idei évnek. Akkora vokális bravúrok vannak a lemezen, hogy a pofám leszakad, a mélyreható szövegek még mélyrehatóbbak és őszintébbek, és megkockáztatom, hogy ennyire vicces sem volt még Krúbi, mint ezen a lemezen (már akinek fekszik ez az offenzív, prosztó, polgárpukkasztó humor). Kritikánk. Interjúnk.

Kedvenc dalok: Krúbi interjú, A babám zokog az ágyon, Mini Krúbi, Ganxsta Zolee tehet mindenről.

Azahriah: memento

Hosszas lamentálás után is lehetetlennek bizonyult nem ráválogatni a mementot erre a listára. Azahriah az az előadó, aki feltűnésmentesen elkapott és nem eresztett. A memento egy olyan lemez, amit egyszerűen jólesik hallgatni, gyönyörűen van keverve, minden úgy szól rajta, ahogy annak kell, és rengeteg az ear candy, amit külön értékelek. Interjúnk.

Kedvenc dalok: szosziazi, kaotikus egy ház!, introvertált dal, 3korty.

Kispál és a Borz: Beszorult mondat

Nagyon hozzámnőtt ez a lemez az év során. Hiába nem tudtam hova tenni, amikor megjelent, azon kaptam magam, hogy egyre többet hallgatom. Szerintem nagyon jól hozza a Kispál-hangulatot, és bár van pár olyan dal a lemezen, ami a mai napig nem tetszik, szerintem szép visszatérés ez, így abszolút helye van a listán. Koncertbeszámolónk.

Végezetül egy-két dalt még kiemelnék a teljesség igénye nélkül:

4Bards – Vegán Szexshop
zïp feat. nyhill – Lövőcselek
Carson Coma – FELDOBOM A KÖVET
6363 – rapszöveg1 (beef)
Pogány Induló – Fienduló
Co Lee – BŐRÖNDKÍSÉRŐ

BÁRÁNY BARNABÁS
(dob, vokál)

Co Lee: Cirque de L’Homme

Az egyik (ha nem a) kedvenc előadóm volt idén Co Lee. Két lemezt is megjelentetett, és ugyan a legfrissebb anyaga, A Program is hatalmasat megy, számomra a Cirque de L’Homme az év legtöbbet pörgetett lemeze. Kritikánk. Interjúnk.

Post Malone: Austin (Bonus)

Nem került sok külföldi előadó a listámra, de nem mehettem el Posty idei anyaga mellett. Nagyon szeretem, ahogy évről évre egyre jobban kibújik a zenész a szétvarrt arc mögül. Abszolút comeback korong egy általam már kicsit elengedett előadótól.

Pogány Induló: Megáll az idő

Pogi jött, látott, csár. Már a Zártosztály óta pörgetem az anyagait, és ezzel a lemezzel igen magasra tette azt a bizonyos lécet. Várom a folytatást, meg a Dome-os bulit. Interjúnk.

KKevin: Nitro

Őszintén. Kíváncsiságból meghallgattam, hogy kicsit képbe kerüljek KKevinnel. Levitte a hajamat ez az egész projekt. Sound design nagyon a helyén, flegma dumák, ipari bólogatás. Engem megvett.

Chase & Status: 2 RUFF, Vol. 1

Egy meglepő pick lehet, tekintve, hogy ez nem annyira hangszeres és élőzene, mint a lista nagy része, de tegye össze a két kezét, akinek nem támad kedve néha berakni egy kis d'n'b-t, és úgy menni munkába, mintha egy bossfightra tartana.

Honorable mentions:

Glsch – Zúgó
Lázár tesók – Eső előtt
kisbetűs ünnepnapok – Édenpark
Armani White – Road to CASABLANCO
Beton.Hofi – NULLAKÖZÖD/TÜKÖRTEREM

OLÁH LEVENTE
(ének, gitár)

Skrillex: Fine Day Anthem

Kellemes pécsi, egyetem irányába tartó séták alatt hallgattam sokat ezt a dalt.

Metallica: Inamorata

Nagyon vártam az új lemezt, sajnos egynél többször nem volt kedvem meghallgatni, hiába kezdtem el miattuk zenélni anno. Ez a dal is csak azért került ide, mert szépen visszautal a My Friend of Misery-re, azt meg szeretem.

The Beatles: Now And Then

Egyáltalán nem vagyok nagy Beatles-fan, valószínűleg a legnagyobb slágereik közül is csak nagy nehézségek árán tudnék mondani hármat. Valahogy nem jött el a Beatles-korszakom, de ez a dal kifejezetten megtetszett.

Kispál és a Borz: Letehetetlen

Nagyon örültem ennek a dalnak, amikor először meghallgattam. Azóta is szívesen térek vissza hozzá.

VARGA ÁDÁM ALEX
(billentyű, vokál)

30Y: X
Krúbi: III. Krúbi
Lauren Bousfield: Salesforce
Palaye Royale: Sextape

Fotó: Kriza Márton.

KISBETŰS ÜNNEPNAPOK

VELEK DOMONKOS
(ének, billentyű)

Galaxisok: Minket ne szeress!

Sokáig próbálkoztam sikertelenül a Galaxisokkal, sehogy se tudtam megszeretni őket, miután 17 évesen a Művészetek Völgyén nagyjából másfél órámba került átszenvedni magam a Taliándörögdön adott koncertjükről Kapolcsra, ráadásul egy olyan dalt se játszottak, amit ismertem volna, pedig azért jó pár slágernek tudtam a szövegét már akkoriban is. Aztán talán Benedek egyik szimpatikus interjúját követően hallgattam meg a Minket ne szeress!-t, ami minden ellenkezésem ellenére is azonnal beszippantott. Talán azért is térek rá mindig vissza, mert tökéletlen, fanyar, savanyú, mint egy szándékos nyelvharapás, de érződik rajta, hogy mindezt koncepcionálisan teszi. Egy rosszul fényelt művészfilm aláfestő zenéje az egész album.

Ez a lemez nemcsak a Galaxisok korábbi albumai felé indított el, de megnyitotta előttem az inspirációként szolgáló 1980-90-es évek spanyol alternatív zenéjét, amiben bár megtaláltam a nekem tetsző dolgokat, de hiányolom belőle a Minket ne szeress! szövegvilágának frappánságát és megmagyarázhatatlan magyarosságát. Interjúnk.

Kedvenc dalok: Ez a nyár, Nem tudom megvédeni magam, Ne keress!, Utolsó pillanat

Carson Coma: IV

Ritka az az új album, amit először meghallgatva is nagyon szeretek – a III. Krúbi mellett – a Carson Coma negyedik albuma volt számomra egyedül ilyen idén. Előző lemezüket, a Digitális/Analóg-ot kifejezetten kevésre értékeltem eleinte, aztán szépen lassan utat találtak a generációs slágerré nőtt dalok a szívemhez. Az IV-vel kapcsolatban azonban nem vagyok biztos, hogy a slágerekre fogunk emlékezni: Carson Coma-léptékben nézve csak a FELDOBOM A KÖVET és a FANTOMREZGÉS tűnik annak, míg előző anyagaikról minden szám kb. egymillió streaming felett jár Spotify-on. Ez természetesen az album egységére, a hallgatási élményre nincs hatással.

A keményebb, darkabb hangzással talán tudatosak is voltak abban, hogy eltávolodnak a popularitástól – a szövegek témáiban se kamaszos, hanem „állampolgári problémák” jelennek meg. Külön nagyon tetszik, hogy mostanra úgy tűnik, hogy legalább négy jó dalszerző-énekes van az együttesben. Nekem ezúttal összességében Héra Barni dalai ültek a legjobban, de természetesen Fekete Giorgio, újabban Gaál Peti és Kun Bálint – akinek korábbi Fasza Kis Hobbi című dala még nem tetszett, a SZÓLJATOK RÁM viszont abszolút csúcspontja az IV-nek – is kitettek magukért. Kritikánk. Podcastunk.

Kedvenc dalok: FELDOBOM A KÖVET, INKOGNITÓ, SZÓLJATOK RÁM, NEM A TE DOLGOD

Declan McKenna: Sympathy

Mindenképpen akartam írni egy külföldi előadóról is, szóval hiába nem adott ki idén Declan McKenna albumot, csak kislemezeket (amik úgy tűnik, hogy egy albummá fognak hízni 2024-ben), muszáj vagyok róla is egy-két szót ejteni. A 25 éves brit az indie-pop zene egyik legnagyobb sztárja jelenleg, vagy lehet az a jövőben. A 2017-es What Do You Think About The Car? egy abszolút 10/10-es album volt, a 2020-as Zeros viszont közel se aratott akkora sikert, hiába az olyan dalok, mint a Beautiful Faces vagy a The Key to Life on Earth. 2023-as megjelenései közül számomra a Sympathy vitte a prímet, de az összes dal azt jelezheti előre, hogy következő lemezével visszaállhat a lassan 7 éve felállított pódiumára. Fülbemászó dallamok, izgalmas hangszínek, energikus, friss énekhang, meglepő váltások, érdekes hangszerelés.

Még néhány dal 2023-ból, amiket nagyon szerettem:

Dead Poet Society – 81 Tonnes
Henri Gonzo és a Papírsárkányok – Rájasimogató
Kispál és a Borz – Letehetetlen
Krúbi – Szex Krúbival
Selah Vie – A Kert
Zækar – Jamcsy

GOLLOB MÁRTON
(ének, gitár)

King Gizzard And The Lizard Wizard: PetroDragonic Apocalypse; or, Dawn of Eternal Night: An Annihilation of Planet Earth and the Beginning of Merciless Damnation

Az én 2023-amat teljesen bekebelezte a King Gizz, a banda, akikre anyukám csak „a fiús“ zenekarként hivatkozik. Kb. egy-két éve ismertem meg őket, és azóta próbálok felzárkózni a rengeteg albumukkal (elég szarul állok, mert könnyen leragadok a soron lévő albumnál, és addig hallgatom őket, amíg a poliritmikákhoz és izoritmikához hozzá nem szokik a fülem, és csak annyit hallok a zenéből, hogy egykéthánégyöthathét egykéthánégy…. ismétlőjel). De hoppá, nyilván kiadtak idén még két új lemezt, és az egyik egy új kedvencem lett. Sokkal metálosabb, mint az eddigi albumok, sokkal több gitárhíroskodás, sokkal több hörgés, és még több ordítás. „Csak” hét számot írtak az albumra, de mondjuk az átlaghosszuk kb. 7 perc. Ha hallgatja az ember, előtör belőle az addig még nem létező fantasy-görcse és DnD-zni támad kedve. Nem vagyok túl nagy metálfan, szóval nem tudom, hogy hogy ítélném meg, ha nagyobb betekintésem lenne a műfajba, de ez most nem érdekel, nekem tetszik és kész.

Kedvenc dalok: Dragon, Gila Monster, Witchcraft

Zækar: VilágHB

Maradt hely még finomságra az évben, például a Zækar VilágHB című nagylemezére. Általában instrumentális és inkább külföldi nyelvű zenekarokat hallgatok, mert van, hogy zavar a szöveg (a magyar főleg elvonja a figyelmem). Ennek ellenére a Zækarban megtaláltam az arany középutat. A szöveg fifikás, a zene pedig rettentően jól alátámasztja és át is veszi sokszor a főszerepet. Hol a várost tekerik végig borravalóra vadászva, hol pedig mi tekerünk egy jankát a beülős chilles R'n'B beatjüket hallgatva. Egy nagyon érdekes dalszerkesztési technikát is tanultam az albumtól: ugyanazt a pár sort más-más zenei köntösbe öltöztetik, így teljesen megváltoztatva a hangulatot és a dinamikát. Ezzel sokszor át is törik a hagyományos dalrészek (mint pl. a verze vagy refrén) közötti falakat. Nosztalgikus, de egyben új hangzást ad a VilágHB jazzes akkordjainak és népies dallamvezetésének ötvözése. Túl sok kedvencem van az albumról, de kiemelném a Jatt?, a Jamcsy és a Húsz év múlva című számokat.

Ezeken kívül nagyon ajánlom:

Carson Coma: IV. Sokkal dögösebb, mint az elődei, mind a zenét, mind a szöveget tekintve.

Unknown Mortal Orchestra: V. Ruben Nielson merészen disszonánsabb dallamokat sző a dalok amúgyis izgalmas akkordmeneteibe.

TORDA BARNABÁS
(ének, basszusgitár)

Azahriah: memento

Bármennyire is mainstream és talán már az emberek könyökén folyik ki, nem lehet elmenni Azahriah memento albuma mellett szó nélkül. Én még anno karantén alatt találtam rá Azahriah-ra és az ő camouflage-ára. Úgy vélem, azzal az albummal kerültem igazán közel a zenéhez, és azáltal szerettem meg minden porcikáját. Ezért nagy elvárásaim voltak a mementoval szemben, de mindent kipipált. A felépítés, a hangszerelés, az érzelmek, minden tökéletes kohézióban van egymással. A többi meg már történelem. Interjúnk.

Krúbi: III. Krúbi

Krúbi a másik magyar előadó, aki hatalmas a szememben. Valahol hallottam az infót még 2023 februárjában, hogy ősszel új Krúbi-album jön. Már akkor tudtam, hogy szép lesz az év végi recapem. És hát az album. Aki először hallja Krúbi munkásságát, annak iszonyat jól összeállított trackek lesznek, fülbemászó dallamokkal, pattogós szövegekkel és minden finomsággal. De aki már kicsit is tisztában van azzal, hogy mi minden történt már vele és mi mindent próbált már átadni a korábbi szövegeiben, annak ez maga a mennyország. Kiemelném a Szellemvasút számot, ami magában többet mond el, mint sok előadó egész albumokkal. Kritikánk. Interjúnk.

KEREZSI TAS
(dob)

Co Lee: Cirque de L'Homme

Co Lee első nagyobb próbálkozása magyar nyelven, ami futótűzként terjedt el az országban. Nagyon catchy, táncolható és emészthető beatek mennek egymás után, mire frappáns, humoros, de néhol igenis elgondolkodtató szövegek kerültek. Én körülbelül egy hónapra rá hallgattam meg a Szentély című számot, miután kijött az album, és egyből beleszerettem, utána 2 vagy 3 hónapig meg folyamatosan repeaten ment az album. Kritikánk. Interjúnk.

ajsa luna: Világvége

ajsa lunát már az első kiadott trekkjei óta ismerem és hallgatom, és hatalmas csodálója vagyok. Amikor megtudtam, hogy kiad egy egész lemezt, nagyon felhypoltam magam és nagyon boldog lettem, de sajnos amikor kijött ez a lemez, Magyarországon turnéztunk és nem volt internetem, hogy meghallgathassam, ezért ahogy hazaértem, masszív ajsa luna-hallgatás és simpelés vette kezdetét. Nagyon szeretem, ahogyan beleépíti a népi elemeket a zenéjébe. Kedvenc trekim az albumról a hercegnőflow - mi lesz velem herceg?, de megemlíteném még a tankcsapdás mennyországtourist feldolgozását is. Kritikánk. Interjúnk.