„Ciki, tréfás, bevállalós” – bongor, cserihanna, Henri Gonzo és Mihalik Ábel kedvenc 2023-as zenéi

2024.01.03. 18:54, soostamas

Tweet

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. bongor 2023-ban írt számot Mészáros Lőrincről (LÖLŐ), az öregedésről (TRIPLA X), és szerepelt G.Zsolti pornómémes slágerében (VERY BIG), az eddig bábrendezőként ismert cserihanna az év egyik legjobb – játékos, vicces, máskor meglepően komoly – hazai lemezét hozta ki (KIKÖTŐ); Henri Gonzo a Papírsárkányok álomszerű, gazdag, neoklasszicista hangszerelésű dalaival varázsolt el, amiket februárban telt házas koncerten mutatnak be a Müpában; a korábban a Kispálban és a Kiscsillagban is doboló Mihalik Ábel pedig Vecsei H. Miklós zenekara, a QJÚB zenei vezetőjeként és dalszerző-producereként hozott ki egy remek, színházi-irodalmi-progrock-alter lemezt (a kocka kibontása), emellett elkészült a hatodik, vállaltan boomerkedő szólólemezével (Boomer Music), játszott filmzenés fúziós jazzt a Mr. Moodburnnel, és a HS7-énekes Szűcs Krisztián szólózenekarában is láthattuk, amiben már producerként is aktív.

Fotó: Chován Eszter.

BONGOR

Token – KNOT
NF – HOPE
cserihanna – Kikötő
Krúbi – III. Krúbi
Carson Coma – Feldobom a követ

Fotó: Chován Eszter.

CSERIHANNA

Krúbi: Krúbi Interjú (dal)
Kollár-Klemencz László: Hajnal (dal)
Csernovszky Márk: Aranykor (album)
bongor: TRIPLA X (dal)
transibit: birdcage (dal)

Fotó: Könczei Kinga.

HENRI GONZO
(Fran Palermo, Henri Gonzo és a Papírsárkányok)

Antonin: En Silence

2023 nyarán Antonin debütáló nagylemeze volt a kedvencem. A francia bárdot sikerült is lebookolnunk az A38 Hajóval jövő márciusra, amit már nagyon várok. Kedvenc élményem volt, mikor nyáron Sorrentóban és Nápolyban hallgattuk a forró parton.

Beirut: Hadsel

Nagyon örültem ennek a lemeznek, sokat olvastam is róla. Úgy tűnik, Zach Condon – régi nagy kedvencem – újra megtalálta magát, ezúttal egy meditatív, nyugosztaló hangulatban, egy pipe organ mögött, Skandináviában. Nagyon szerettem hallgatni a kocsiban az egyik őszi napon, úton Verőce felé. Februárban végre hosszú évek után újra koncertezik, Berlinben lesz három nap egyhuzamban. Megvan már a jegyünk!

Sufjan Stevens: Javelin

Nagyon meglepett Sufjan lemezmegjelenése utáni váratlan, bénító lebetegedése. Ettől ez az egész lemez, amely nagyrészt párjának haláláról szól, még megindítóbb. Szerintem Sufjan legjobb három lemeze között van, és néha ez a legjobb közülük. Kritikánk.

The Japanese House: Boyhood

Kedvenc dalom volt tavaly tavasszal a Boyhood.

Jonathan Bree: Pre-Code Hollywood

Tavaly volt szerencsém hallani az Instantban. Remek show volt. Bár a Sleepwalking a kedvencem tőle, ezen a lemezen is voltak jó dolgok.

Ilsey: From The Valley

Eddig nem ismertem, de a No California és a Neil Young-feldolgozás egyből behúzott!

The Saxophones: To Be A Cloud

Rendkívüli hangszerelés és hangkeverés tőle, mint mindig.

La Femme: Paris-Hawaï. Kritikánk. Interjúnk.

Juan Wauters: Nube Negra

Allah-Las: Zuma 85

Troye Sivan: Something To Give Each Other. Kritikánk.

Cat Power: Cat Power Sings Dylan

The National: First Two Pages of Frankenstein. Kritikánk.

Jay Jay Johansson: Fetish

Noémo: Vagyok (EP)

Noémo egyre csak jobb. December 21-én először játszottunk vele egy este a Turbinában a Papírsárkányokkal. Premiercikk.

MIHALIK ÁBEL
(QJÚB, Abel Label, Szűcs, Fenyves Quartet, Mr. Moodburn)

2022-ből sokkal több zenét tudnék mondani, de a tavalyi évre sem lehet panaszkodni. Peter Gabriel legújabb albuma, az i/o nem olyan rég jelent meg és már évek óta várok tőle új anyagra. Van 3-4 dal, ami nagyon tetszik is róla. Olive Tree, i/o, Road to Joy eddig a kedvencek, de a többit is szívesen hallgatom. Valamennyire rajta nőttem fel. Tán épp a So című lemez hatása volt az az életemre, hogy Apu úgy döntött, mégis hallgat a születésem után zenét otthon.

Az Everything Everything a kedvenc zenekarom manapság, és tavaly kijöttek két single-lel is. Az egyik a Mad Stone, amit bár eléggé szeretek, de közel sem annyira, mint a Cold Reactort. Utóbbi kifejezetten a kedvenceim közé került azonnal. A „ciki” kórushangszín az elején eléggé bevállalós, miközben tréfás is. Jelenleg kevés olyan kreatív és egyedi zenekart tudnék mondani, mint ők.

A Cataflamingo első lemezét nagyon megszerettem. Már első hallgatásra is megfogott. Elmentem a lemezbemutatójukra is, és az is egy nagyon összerakott, energikus előadás volt. Le a kalappal! Amiket kiemelnék, az az Új szám, a Vitorlák, a Kacat, a Nevess, és az Ez az egész.