Modern munkásdalok, metaforikus madárcsicsergés-válogatás és ultra badass elektronika – nem csak káeurópából.
Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Dányi Krisztina house-t dekonstruáló, metamodernista projektje, a WeAreGloria idén végre kihozta első nagylemezét, ami az év végi listánkra is felkerült. Bertók Márton Triglavként moduláris szintin játszott megbabonázó zenét tavalyi, egyéni hangot megütő albumán, amihez idén kijött egy magával ragadó epilógus (Red Psalm), ráadásul a Parasztok Atmoszférában futurista népzenei együttes szellemi örökösével, a Gondozási Központtal is emlékezetesen debütált. A hazai producerképzésben egyre jelentősebb szerepet betöltő imPro School vezető oktatója és menedzsere, Vincze Judit pedig három erős single-t is kiadott 2023-ban, ezek közül is kimagaslik a népzenei hatásokkal játszó, Zsüd nemzeti identitástudatát elgyászoló Szél.
DÁNYI KRISZTINA
(WeAreGloria, morningdeer)
5 dalt szedtem össze az idei kedvenceimből. Ezek biztos más listáin is szerepelnek, de igyekeztem olyasmit összeírni, ami a leginkább megragadott.
Hudson Mohawke: Set The Roof
Vibe: high energy
Bár HudMo előző albumát, a Cry Sugart szerettem, ez a dal úgy jött szembe TikTokon, hogy Björk dj-zte valahol, és levideózták. Nagyon catchy, utána napokig hallgattam on repeat.
1300: Lalaland
Vibe: koreai neo-noir thriller
Idén sok koreai tartalmat fogyasztottam, 1300-ék is ennek mentén kerültek képbe. Ehhez a trackhez a videó is nagyon jó szerintem.
Caroline Polachek: Billions
Vibe: extra
Ezt a számot Nagy Gergő (makrohang) dobta át, és bár szintén idén megjelent teljes lemez nem az én világom, ez a dal nagyon erős róla. Production és ének szempontból is nagyon fényűző.
James Blake: Playing Robots Into Heaven
Vibe: werner herzog
Az idei Blake-lemezről több trekket is ki tudnék emelni, de ez a címadó dal áll hozzám a legközelebb, mert nagyon absztrakt, mégis nagyon érzelmes. A klipjéről az jut eszembe, mikor Werner Herzog narrálja, ahogy a pingvin a másik irányba megy, mint kellene az Encounters at the End of the Worldben.
Lana Del Rey: A&W
Vibe: költő barbie
Lana idei lemezéről ugyanezt tudom mondani, nehéz kedvencet választani, de az enyém ez a NIN productiont idéző, kellemetlen érzéseket hagyó dal (legalábbis a szövegével).
NÉZD MEG ITT DÁNYI KRISZTINA 2022-ES KEDVENCEIT IS!
Fotó: Nemerov Gábor.
BERTÓK MÁRTON
(Triglav, Gondozási Központ)
Paul Rooney: Surface Industries II
Modern munkásdalok Paul Rooney-tól, aki számomra az egyik legizgalmasabb és legjátékosabb figurája a kortárs zenének. A második rész talán nem annyira katartikus, mint az első, de így is gyönyörű szintézise a hangnak és a szövegnek.
Eiko Ishibashi & Jim O’Rourke: Lifetime of a Flower
Közös laptop-improvizáció mesteri szinten. Igazából bármelyik lemezt iderakhattam volna Eiko Ishibashi és Jim O’Rourke közös Bandcampjéről, mert mindegyik ugyanolyan, de ez egyáltalán nem baj.
Bill Orcutt: The Anxiety of Symmetry
2-3-1-2-3-1-2-3-1-2-3. Mindig jó, ha egy lemezen kevés dolog történik, de az nagyon hosszan.
VA: Synthetic Bird Music
Metaforikus madárcsicsergés-válogatás, többnyire a direkt imitáció szándéka nélkül.
Egil Kalman: Forest of Tines (Egil Kalman plays the Buchla 200)
Egil Kalman a szívemnek legkedvesebb hangszeren, amit más kurrens Buchlásokkal ellenétben (Alessandro Cortini, Shashta Cults) szerencsére nem fojtott meg végtelen reverbbel. Azok a számok különösen szépek, amiket kézzel játszik és nem szekvenszerrel (Blågeten, Polska, Forest of Tines).
MAJDNEM AZ, DE KÖZBEN NYILVÁNVALÓAN NEM AZ. KRITIKÁNK TRIGLAV ÚJ LEMEZÉRŐL
ZSÜD
Apashe: Human (ft. Waisu)
Ha csak egyszer lesz életemben lehetőségem fele olyan látványos klipet csinálni, mint amit Apashe hoz mostanában, már boldogan fogok meghalni. Nagyon nagy hatással volt rám a zenéje az elmúlt években, idén jött ki a második nagylemeze, az Antagonist, ha ultra badass, de emészthető elektronikus zenét keresel szimfonikus elemekkel, ez az.
triola gang: Algofleksz
Régen nevettem annyit, mint idén a triola gang koncertjein! Highly relatable szövegek, szerethető trash és a nélkülözhetetlen húszezres törölköző! Tali a következő a triola gang-bulin, addig meg a derekamnak Algoflex.
Andy Aquarius: U Lisi
Pár hete volt szerencsém részt venni ennek a berlini hárfaművésznek a koncertjén, aztán két napig nem is tudtam mást hallgatni, csak az ő dalait, ami önmagában felér egy terápiával!
Rezz x Grabbitz: Signal
Rezznek és Grabbitznek nem ez az első közös száma, mindegyiket imádom, ez a legutóbbi, ami Rezz idén megjelent kislemezére felkerült. Bólogató basszuszene kétezres évek nu-metal gitárhangzásával ötvözve, megnyalja utána a tíz ujját az ember.
P/\ST: Fivuza market
Igazi prosztó kelet-európai elektronika! Ennek a cseh duónak is idén jelent meg az új lemeze Tinnitus címen, ajánlom a teljes anyagot, de amikor ezt a számot hallgatom, mindig kedvem lenne előkeresni a susogós Adidas pulcsit.
ÖNMAGUNK ÚJRAHUZALOZÁSA – ZSÜD ELSŐ NAGYLEMEZÉRŐL
Böngészd át a szerkesztőség kedvenceit is!
Még több 2023-as toplista zenészektől:
Jakab Zoltán és Makó Dávid (The Devil's Trade)
egy5egy és kisbetűs ünnepnapok
nyitókép: La Boum, Nemerov Gábor és sinco.