„Kedves Spotify, ez nem én vagyok, ezek a gyerekeim!” – Szabó László és Vörös András kedvenc 2023-as zenéi

2024.01.07. 18:25, soostamas

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal a pszichedelikus-progresszív szupergroupját, a Grand Mexican Warlockot csúcsformában újjáélesztő Szabó Lacot, aki 2023-ban az Idoru 20 éves születésnapját is megünnepelte (aztán időhiány miatt kilépett), 2024-ben pedig a grunge-os, szintén szupergroup Trillionnal, az okos-dallamos rockzenét játszó YZZO-val és talán még az elborult filmzenés Mezumm-mal is új lemezre készül; valamint az Ørdøg frontemberét, Vörös Andrást, aki akusztikus zenekara, a Diabolus In Musica első nagylemezét hozta ki tavaly (Sárkányfejezet), legnagyobb slágere, a Pioneer 20. születésnapjára összerántotta a Superbutt klasszikus felállását egy koncert erejéig, és A jövő zenéje címmel már jó ideje vezeti az egyik legizgalmasabb hazai – nem csak zenei – podcastot a Lángolónál.

Fotó: Bodnár Marci.

SZABÓ LÁSZLÓ
(Grand Mexican Warlock, Trillion, YZZO, Mezumm)

Erik Truffaz - Rollin'
Black Pumas - Chronicles of a Diamond
††† (Crosses) - Goodnight, God Bless, I Love U, Delete.
Protomartyr - Formal Growth in the Desert
PJ Harvey - I Inside the Old Year Dying
Weval - Remember
Cherry Glazerr - I Don't Want You Anymore

„A LEGJOBB DÖNTÉS VOLT, HOGY FELOSZLOTTUNK, DE AZ MÉG JOBB, HOGY ADTUNK EGYMÁSNAK EGY MÁSODIK ESÉLYT” – GMW-INTERJÚNK

Fotó: Bobál Katalin.

VÖRÖS ANDRÁS
(Ørdøg, Diabolus In Musica)

Logikus lenne a streamingoldalon visszanézni, mit is hallottam az évben, csak hát nálam is az a helyzet, mint annál az ismerősömnél, aki kiírta: kedves Spotify, ez nem én vagyok, ezek a gyerekeim. Igaz, így legalább valamennyire képbe kerülök, mi fut nagyon éppen, és tudom, ki Olivia Rodrigo vagy Azahriah, akinek a koncertjére nekem is három jegyet kellett vennem, még ha épp nem is én leszek a kísérő szülő majd májusban. Carson Comát vagy Krúbit viszont magamtól is elindítok, és simán végig is megy mind a két új lemez, faltól falig. Sőt, miután Pándi Balázs bekerült Beton.Hofihoz, és ezt 2023 legviccesebb posztjával nyugtázta, miszerint „még mindig nem szoktam hozzá, hogy több nézőm van, mint cintányérom”, belőle is többet hallottam az egy szem Bagiránál, és örülök neki. A legnagyobb meglepetés a tájidegen, vagy annak gondolt zenékből pedig a Vad Fruttik volt, nyáron csíptük el őket egy fesztiválon, és tátott szájjal álltunk a színpad előtt, majd később mögött, hogy teljes zenekarilag lelkendezzünk nekik, mert én esküszöm, nem tudtam, hogy ez már rég nem a Sárga Zsiguli (vagy igazából sose volt az), hanem konkrétan Nine Inch Nails.

Hogy ugorjunk egyet stílusban: azt se gondoltam volna, hogy valaha deathcore-t, vagy abból táplálkozó zenéket fogok hallgatni. Szinte véletlenül keveredtem el a Lorna Shore-koncertre a Barba Negrába novemberben, és annyira letaglózott az egész, hogy ott helyben megkértem Gyémánt Krisztiánt, a szcéna egyik leghitelesebb hazai frontemberét, avasson be jobban. Így fedeztette fel velem a kanadai Archspire-t, ami azóta is tökéletes aláfestése például a súlyzózásnak a konditeremben, és ha így haladok, a végén még tényleg igazi Cannibal Corpse-rajongó is lesz belőlem.

A fókuszt tovább szűkítve a közegre, amiben mi is mozgunk, a Nagyúr Szemét című albuma talán már 2022 végén kijött, de nyugodtan sorolhatjuk a 2023-as lemezek közé. Velük ráadásul egy próbateremben vagyunk, így külön érdekes hallgatni a felvételeket, mert a dalokat papíron már mind ismerjük, Palikáék ugyanis kiragasztották az összesnek a szerkezetét maguknak emlékeztetőül a falra: verze, refrén, bridge, hülye rész, dupla refrén stb. Jött aztán tavaly új Thy Catafalque is, amit akkor is meg kell említeni, ha nem akarom, hogy ugyanazokat soroljam, mint a két évvel ezelőtti listámon.

Szerencsére van újdonság is, méghozzá az underground legmélyebb bugyrából: tök jó látni az olyan önszerveződő és tényleg működő ügyeket, mint például a Hell Vill fesztivál és az ottani zenekarok egy köréből létrejött No Martyr Collective. Bárkit lehetne ideírni közülük vagy akár nemcsak közülük, de én legutóbb a Bipolarisra kattintottam, mert őket ismertem talán legkevésbé, és bár csak egy új számuk jött ki tavaly, nagyon tetszik, amit hallottam: okos szöveg, jó zene, még sok ilyet 2024-ben is!