Pálmafák, francia nők, óóó Ha-wa-ii. La Femme: Paris-Hawaï (lemezkritika)

Na, káeftés-afrikás refrénordítások ezen a lemezen nem lesznek, de nem is biztos, hogy ezt kell várni tőle. Ez a minikritika először a Recorder magazin 105. számában jelent meg, a La Femme pont egy hét múlva, június 29-én lép fel a Kolorádó fesztiválon.

Vakáción a La Femme-család. “Aki kicsit dideregne, megy a napos szigetekre.” Van itt minden, ami kell, nyavalygó gitárok, úszkálós szintik, madarcsicsergés. Susogják a füledbe a mézédes francia szavakat, meg a mézédes dudorászásokat. Nem sejtette senki két éve, hogy a L’hawaïenne című dalukat követi majd egy egész csokornyi hawaiidizsinapfény, én örülök például, de ebbe a témába azért fért volna pár meglepetés, meg egy kicsivel több szín.

A Teatro Lucido után ez a második ilyen tematikus album, ami változatosabb, de azért ott ki is lóg sokszor a lóláb a sekélyes, gozsdus latinozgatással, meg a hidegrázós reggaeton ritmussal (ami nem tudom, hogy vicc vagy komoly). Itt nem lóg ki, meg jóízlésben marad végig, de ezzel most nagyon nem akartak kockáztatni, amit azért lehet sajnálni is, meg lehet reménykedni, hogy ebből nem csinálnak rendszert. Na, de addig is üldögéljünk, szürcsöljük a meleg Kőbányait, és hallgassuk a Paris-Hawaït, mert ez a fecske megcsinálja a nyarat.

Előadó: La Femme

Cím: Paris-Hawaï

Kiadó: Disque Pointu

Megjelenés: 2023. május 19

Műfaj: surf-pop

Kulcsdal: Aloha Baby

7.5/10

Előd Máté