Milyen zene fog szólni a lakossági űrhajókon, amikkel nyaralni megyünk majd más bolygókra? Tavaly itt, a Recorderen debütált az újrainduló, filmzenés fúziós zenét játszó Mr. Moodburn, akik az elmúlt másfél évben folyamatosan jöttek ki újabb live sessionökkel – ezeket foglalja keretbe science fiction hangulatú nagylemezük, a Dystopia Radio. Premier!
A Mr. Moodburnben Borbély Mátyás (basszusgitár), Bubenyák Zoltán (billentyűk) és Mihalik Ábel (dob) játszik a film- és videójátékzenék hatásától sem mentes jazz-rockot, izgalmas atmoszférákkal, spontán, őrült szólókkal. 2019-ben jött ki az első lemezük Your Last Days on Planet Earth címmel, majd egy kisebb kihagyás után, 2022-ben kezdtek el újra komolyabban foglalkozni az idén egyébként már 11 éves zenekarral.
„Ahogy a címe is mutatja, a lemezt egy disztópikus világ soundtrackjeként képzeltem el. Törekedtem rá, hogy a dalok különböző hangulatúak legyenek, és egyfajta utazásra invitáljuk a hallgatót, ahol nem történhet meg velük kétszer ugyanaz” – meséli a Dystopia Radioról a zenekarvezető Borbély Mátyás. „Mindegyik szerzemény egy számomra valódi helyről jön. Gyakran inspirálnak gyerekkori emlékeim, az álmaim, a világról alkotott nézeteim, és egyéb mélyen személyes érzések és gondolatok. Ezekbe először a zenésztársaimat „avatom be” az itthoni, mini-stúdiómban felvett demókon keresztül. Innen már nekik van lehetőségük belelátni, hozzátenni a saját világukat, hogy együtt tudjuk késszé formálni őket. A számcímek vállaltan kissé hatásvadászok lehetnek, de ezzel is inkább őszinte akarok lenni, minden dal „az”, amit a címe is mutat róla.”
Lemezbemutató december elsején lesz a Fonóban (jegyvásárlás, Facebook-esemény), Mátyás pedig külön is mesélt nekünk a dalokról.
Awkward Aliens Club
Mindig is nagyon kedveltem a földönkívülieket „humanizáló” alkotásokat. Miért is ne képzelhetnénk el magunkhoz hasonlatos űrlényeket? Mi van, ha nekik is van minden féle lelki problémáik, amikkel küzdenek és csoportterápiára járnak, hátha meg tudják oldani ezeket.
Small-Timers
Nagy hatással volt ránk a Medeski Martin and Wood trió, szeretünk néha úgy tenni, mintha mi is tudnánk olyan dögös jazz-funk zenét játszani, mint ők. Ez a dal is erre egy kísérlet. „Small-timer" két okból is: egy játék erre a gondolatra, mert az említett trió egy híres dala a Big Time, illetve a small-timer pitiáner bűnözőt is jelent az angol szleng szerint.
Dead Cinema
Ehhez a dalhoz készítettük az első live session videónkat a lemezről és jöttünk ki vele a Recorderen. Rettenetesen inspiráló számomra a régi mozik világa. A múltszázad végén készült filmekben mindig óriási inspirációt és önkifejező vágyat érzek, és nagyon könnyen kapcsolódom a zenéikkel is. A hozzá tartozó live session videót a Trafóban vettük fel.
Floating Forest
Ennél a dalnál azt képzeltem el, mintha egy drónra erősített kamera repülne végig egy lápos erdőn, néhol alábukva a vízbe, majd felrepülve, távlati képként nézve a természetet. A videónak az ELTE Füvészkert pálmaháza adott otthont, ahova amint beléptem, tudtam, hogy tökéletes helyszín hozzá.
Giant Squid
Azt álmodtam, hogy egy óriás tintahal üldöz, de ez nem annyira volt félelmetes, inkább amolyan rajzfilmes öniróniával jelent meg előttem. Izgalmas feladat volt nekünk ezt összekapcsolni a számunkra egyébként is komfortos fúziós jazzvilággal, a kettőt együtt megjeleníteni. És ha már rajzfilmes hangulat, akkor a búvárruha tűnt a megfelelő jelmeznek, ezzel tovább fokozva az élmény szürrealitását. Ezúton is nagyon köszönjük a Pécsi Állatkertnek, hogy otthont adott ennek a videónak, és hagytak minket zajongani a cápás akvárium előtt.
Birds with Brains
A madarak mindig is nagy hatással voltak rám. Egészen hihetetlen számomra, hogy ilyen csodálatos módon kommunikálnak egymással és a külvilággal, de pont ezért is úgy érzem, mintha egy idegen bolygóról jöttek volna ide, és sosem fogjuk igazán megérteni őket, mint ahogy ők sem minket.
Rendkívül foglalkoztat továbbá a kortárs tánc és a zene kapcsolata, ezért szerettem volna egy olyan videót is, amelyben a zenekar élő játéka közben a táncosok a dal világához illeszkedő koreográfiát adnak elő. Ehhez a koncepcióhoz úgy éreztem, leginkább egy színház atmoszférája, illetve egy forgószínpad a legmegfelelőbb párosítás. A felvételt a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban rögzítettük, a videóban Jancsó Edit és Madarász Blanka tánca látható.
Shipwreck
A Hajótörés című dal valójában a rémálmaimat jeleníti meg. Nagyon sokat álmodom hajóutakkal. A hajó mérete, és az, hogy ki vesz még részt velem az utazáson, variálódhat, de maga a hajóút egy visszatérő kép. Ezek tudnak békés, nyugodt hangulatú álmok is lenni, illetve rémálomba is át tudnak fordulni. Ezt a dalt az utóbbiról írtam.
Press Space to Jump
A gömbkilátónál jobb helyszínről nem is álmodhattam volna ehhez a dalhoz, és nagyon hálásak vagyunk, hogy egy ilyen kuriózum adhatott otthont a hozzá tartozó videónak. A zene a régi, szuper nintendós zenék keveredése a modern, fúziós jazz hangulattal. Mindkettő része volt a tinédzserkoromnak.
Space Vacation
Ez a dal fogja zárni a Dystopia Radio lemezünkről megjelenő live session videósorozatot. Már fel is vettük, de még nem akarok részleteket elárulni belőle. A zenét az a gondolat ihlette, hogy próbáltam elképzelni, vajon milyen zene fog majd szólni azokon a „lakossági űrhajókon”, amelyeken mindannyian nyaralni megyünk majd a világűrbe.
Mr. Moodburn a Facebookon. Instagramon.
fotó: Bikali Sándor.
A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.