„A végtelenségig tudnám játszani, hallgatni” – Szesztay Dávid kedvenc népzenéi

2023.06.12. 15:04, srecorder

A Kiscsillag és a Santa Diver zenésze nemrég hozta ki Népzene című új dalát a készülő harmadik szólólemezéről, ami nem feltétlenül arról szól, és onnan inspirálódik, mint a címe sugallja, de ettől még adta magát, hogy megkérdezzük Szesztay Dávidot, mik is a kedvenc népzenéi. Aki persze megint csavart egyet a válaszán.

Bár a Népzene című dalom kicsit mást sugall, nem vagyok nagy népzene-ismerő, sem -rajongó. Épp az benne az érdekes, hogy valahogy ennek ellenére kúszik be az életembe és a szerzeményeimbe is, hol jobban, hol csak egyféle érzetként. A dalok, amiket választottam, nem autentikus népdalok, hanem a népzene által erősen inspirált szerzemények.

Elsőként Dresch Mihály zenéjét emelném ki. Huszonéves koromban az Egyenes zene c. albumán keresztül érintettek meg először népzenei dallamok. Elvarázsolt a kompozíciók legjobb értelemben vett egyszerűsége, sallangmentessége. Ebben a zenei közegben a szaxofon vagy épp a furulya olykor szívbemarkoló szólói nagyon mélyen megérintettek. Csodálatos, ahogy fuzionál itt a jazz és a népzene. Szinte észrevehetetlenül olvadnak egymásba, nem lehet megmondani, hol végződik az egyik és honnan indul a másik.

Másik, szintén alapvetően a jazz műfajába tartozó, de erősen népzenére épülő zene, amit rengeteget hallgattam, az Jan Johansson Jazz pa svenska albuma, amin svéd népdalokat dolgoz fel. Biztos sokan ismeritek. Ez is végtelenül sallangmentes, valahol nagyon egyszerű zene. És ez az, ami leginkább megfog általában véve a népzenében, hogy jól artikulált, jól megfogalmazott zenei mondatokat mond ki. A skandináv zeneiség nagyon közel áll hozzám. Az a fajta melankólia, ami a skandináv jazz-zenekarok zenéjén keresztül rendre érvényre jut, mindig is egyféle természetes közeg volt a számomra.

A SVANEBORG KARDYB IS MESÉLT NEKÜNK JAN JOHANSSON HATÁSÁRÓL.

Hadd említsek egy olyan felvételt, amiben némileg én is érintett vagyok. Több mint 15 éve működtetjük a Santa Divert Kézdy Lucával, aki a második lemezünkre szólóban játszotta fel a Szeretet próbája című népdalátdolgozást. Ez a felvétel, habár több mint tízéves, jól visszaadja Luca kreatív hegedűjátékát, hogy mennyire sokféle textúrát képes létrehozni. Rendhagyó módon, a felvétel végéhez közeledve Luca el is énekli a dalt, érdemes végighallgatni!

Mindig is foglalkoztatott a játék a különböző ritmusokkal, legyen az például páratlan vagy poliritmikus. Ez utóbbi nyilván az afrikai népzenében lelhető fel leginkább. Megint csak nem autentikus népzenei dal, de szintén nagy hatással volt rám és rengeteget hallgattam Zap Mama 7 című albumát, amin vannak afrobeat dalok is, mint pl. ez. Népzenei hatás tekintetében a vokálok ritmikus játékosságát emelném ki, az fogott meg leginkább. Basszusgitárosként pedig egész biztosan hatottak rám ezek az afrobeat zenei basszusriffek. A végtelenségig tudnám játszani, hallgatni.

Zárásként Bill Frisell jazzgitáros Ghost Town című albumáról választottam egy dalt. Az albumon vannak saját, néhol egész sötét hangulatú szerzemények, de az alábbihoz hasonló népdalátdolgozások is. Ennek a zenének is az egyszerűségben rejlik a nagyszerűsége, nagyon jellegzetes, egyszerre örömteli és merengő hangulata van. Az a benyomásom róla, hogy az élet apróságát, törékenységét és egyszerűségét ragadja meg.