Erős, mágikus, női, ősi és új – Itt a Gyógyító hang, Lovász Irén új lemeze Дevával

2023.05.24. 10:56, srecorder

Egy Recorder-cikknek köszönhetően talált egymásra a Kossuth-díjas népdalénekes, Lovász Irén és Дeva, ezért stílszerűen az új Lovász Irén-lemez is nálunk debütál, amelynek elkészítésében Takács Dorina is tevékeny szerepet vállalt.

A tudományos pályára készülő etnográfus, egyetemi docens Lovász Irén zenei karrierje úgy kezdődött, hogy a Nemzeti Múzeum 1995-ben felkérte, készítsen a millecentenáriumi régészeti kiállításhoz kísérőzenét. Ebből született a Világfa, a kilencvenes évek egyik legjobb világzenei albuma, amire Lovász válogatott magyar archaikus népdalokat, és az India-kutató Hortobágyi László varázsolt különleges elektronikus zenei hátteret.

Lovász Irén azóta aktív résztvevője a nép- és világzenei életnek, turnézott Snétberger Ferenc gitárművésszel és a Makám együttessel, folkfesztiválok vendége volt Walestől Finnországig. A magyar nyelvű népdaléneklés gyógyító, terapeutikus ereje a 2000-es évek elején kezdte el foglalkoztatni. A Gyógyító hangok című, 2006-ban indult lemezsorozata most ért el a negyedik, utolsó, esszenciális albumához, a Gyógyító hanghoz, amit részben az elmúlt évek egyik legtehetségesebb fiatal énekes-dalszerzőjével, a népzenéből szintén sokat merítő Дevával, azaz Takács Dorinával közösen készített el. Dorinát 2022 elején megválasztották Európa egyik legjobb feltörekvő előadójának, első lemezét, a folktronicás Csillagot pedig beválogattuk 2022 legjobbjai közé itt, a Recorderen

A találkozás úgy történt, hogy Lovász Irén tavalyt felkérték egy anyák napi koncertre a Várkert Bazárban a Női hang c. lemezének anyagával. „Pár hét múlva fölhívott a várkertes koncertszervező, hogy kolléganője a szomszéd asztalnál épp a Recorder magazint olvassa, és rólam van benne szó. A 2021. decemberi számban jelent meg egy interjú Дevával, aki azt nyilatkozta, hogy szerinte a legjobb magyar folk- vagy világzenei lemez a Belső hang című albumom, és „isteni dalok vannak rajta”.

Lovász Irén és Deva a Várkert Bazártban, mellettük Balázs Gergely hegedül. Fotó: Várkert Bazár.

Ezen úgy fellelkesedtek a szervezők, hogy összehozták a két zenészt, hátha kisül belőle egy együttműködés, ami izgalmas színt adna az anyák napi műsornak. Így is lett. „Én nem ismertem akkor még Dorinát. Rákerestem, hallgatgattam. Aztán ő fölhívott, és hamarosan felkerestem a családja körében. Első pillanattól egymásra hangolódtunk. Ott tudtam meg náluk a konyhában ebéd közben, hogy Dorina már egy korábbi podcast adásban arra a kérdésre, hogy kivel zenélne szívesen, egyből rávágta, hogy Lovász Irénnel. Utólag ezt is meghallgathattam. Édesanyja szerint ő „bevonzott” engem. Megtudtam, milyen fontos, meghatározó volt számára, zenei ébredésében és személyes útján is a Belső hang c. lemezem, ami a Gyógyító hangok sorozat második darabja. Jó érzéssel tölt el, hogy a mag termékeny talajra hullott, és képes inspirálni későbbi értékes, kreatív folyamatokat, személyiségfejlődési utakat. Kell ennél több?” – mondja Lovász Irén, aki úgy gondolja, ő is olyan lenne, mint Дeva, ha most, ebben a kulturális-technikai paradigmában lenne húszéves.

NÉZD MEG, MI MINDENT REJT MÉG ДEVA LEMEZTÁSKÁJA!

„Amikor ennyi idős voltam, én is feszegettem a határokat, és új utakon kezdtem járni, soha nem a jól kitaposott utakon és a biztonságos keretek között. Megragadott ennek a lánynak a természetessége, az őszintesége, kedvessége, szelídsége, de vagánysága, kreativitása, szuverén egyénisége, bátorsága, sajátos, jó ízlése és következetes, koherens személyisége. Gyerekeim és egyetemi hallgatóim korosztályához tartozik. Sokat vagyok közöttük, ismerni vélem ezt a korosztályt. De ő kitűnik sajátos, letisztult, szilárd elveivel, kütyümentes mindennapjaival, elszánt környezettudatosságával, határozott értékrendjével. Tehetsége vitathatatlan, ami kreativitással és szerénységgel párosul. Ez nagy erény!”

Ezek után nem csoda, hogy alapvetően ugyanazok a népdalok szólították meg mindkét művészt – egymástól függetlenül is. „Én a 2017-es Női hangon már énekelem a De szeretnék az erdőben fa lenni kezdetű széki népdalt, ami Дeva Fa lenni dalának is alapmotívuma, de nem tőlem ismerte. Vagy ugyanígy jártunk a Ha folyóvíz volnék, bánatot nem tudnék kezdetű moldvai csángó népdallal is, amit én énekelek a 2015-ös Soundscape lemezemen, és tőlem függetlenül Дeva is feldogozta, énekli. Nyilvánvalóan ízlés- és mentalitásbeli hasonlóság, érzékenység az alapja mindennek.”

Ezek után könnyű és magától értetődő volt a közös munka. Végül a Дevával közös koncert három számának élő verziója is felkerült az új lemezre. „Egy húron pendültünk. Azonnal. És mindvégig. Improvizálni, együtt énekelni akár egy vagy több szólamban olyan természetes és üdítő volt, mint ahogy édesanyámmal énekeltem mindig. Őt épp nem sokkal korábban vesztettem el. Még együtt énekeltünk a 2017-es Női hang lemezemen. Dorinában különös lelki, zenei, dalos társra találtam. Ez ritka ajándék az életben, én már tudom. Természetesen és jó szívvel adtam neki oda azokat a leányénekeket, amelyeket én énekeltem a Női hang lemezemre. Az anyák napi koncertnek az Alma, fája címet adtam. Szép, generációk közti intim anya-lánya, mester-tanítvány, alma-fája kapcsolat lett ez, amelyben az élő koncert felvételei annyira erősek lettek, hogy vitathatatlanul méltónak bizonyultak a lemezre is. Dorina hallgatott a véleményemre, tanácsaimra a népdalok éneklésének stílusát illetően. Én pedig az övére, és örömmel vettem kreatív ötleteit a hangszerelés, a dalok szerkezetének tekintetében. A Női hang lemezem három „szirénes” számát már a tavalyi koncertre újraértelmeztük, „megdevásítottuk”. Ezek koncertfelvételként kerültek rá a Gyógyító hang lemezemre.”

Irén és Dorina új számokat is írtak együtt, köztük „egy nagyon fontos közös művet is, ami Bájolók címmel szerepel az új lemezen. Elküldtem Dorinának a 2019-es gyimesi gyűjtéseim hangfelvételeit, ahol archaikus gyógyító, varázsszövegeket mondanak az asszonyok. Ezekhez illesztettem egy rekonstruált, archaikus, mágikus, recitatív dallamot, majd elképzeléseim alapján és az ő kreatív, produceri munkájával megszületett a csodálatos mű. Nagyon gördülékenyen, nagy egyetértésben ment az alkotói folyamat. Ha elmondtam neki a víziómat egy dalról, pl. a Bájolók időtlenségéről, azt ő rögtön megértette, meghallotta, és már alkottunk is a varázstündérek boszorkánykonyhájában (ami az ő stúdiójában történt), és rögtön tudta, melyik sávban mi kívánkozik a hangképbe, ami segíti a koncepció megvalósulását. Olyan lett, ahogy megálmodtam: erős, mágikus, női, ősi és új.”

„SZERETEM MESESZERŰEN ÁTÉLNI AZ ÉLETET” – INTERJÚNK ДEVÁVAL

A lemezen Lukács Miklós cimbalmon, Lantos Zoltán hegedűn, Horváth Kornél ütőhangszereken, Mizsei Zoltán billentyűn, Ágoston Béla basszusklarinéton és szaxofonon, Pintér Ágnes hárfán, Keönch László Farkas kalimbán játszik. Lovász Irén és Takács Dorina mellett Mizsei Zoltán és Keönch László Farkas is énekel. „A Gyógyító hang összefoglalása, esszenciája mindannak, amit a nemzeti hagyományban gyökerező, anyanyelven mondott népdaléneklés gyógyító szerepéről és kortárs felhasználásáról gondolok. Zene- és vallásantropológiai kutatásaim alapján erre a lemezre összeválogattam a kimondott szó teremtő, gyógyító erejébe vetett hit alapján évszázadokig remekül működő segítő, gyógyító, jókívánságmondó szövegeket, áldásokat is. Most jött el az idő, most érett meg a gondolat, most állt össze ez a kivételes alkotócsapat, amitől épp olyan lett ez a lemez, amilyennek lennie kellett. Több generáció, több zenei világ szabad, kreatív, nagyszerű képviselői fogadták el meghívásomat első szóra, nagy örömömre. Közkívánatra, bonus trackként került rá a lemezre a terápiás dalolókörömben kifejlesztett, kedvelt Hanglétra, ami vezetett meditációra, otthoni, egyéni elmélyülésre, belső hangmasszázsra is kiválóan alkalmas” – mondta Irén.

A lemezbemutató koncertre október 8-án kerül sor a Müpában, ahol a lemez minden közreműködője fellép majd együtt.

Lovász Irén arról is mesélt, hogyan született meg a Gyógyító hang című lemezsorozata. „Álmomban láttam egy mandalát: egy négyzetbe rajzolt, egyenlő szárú kereszttel osztott négyosztatú kört, benne négy koronggal. Tudtam, hogy ez a jungi pszichológia értelmében az én tudatalattim üzenete, az én világképem, intuícióm a saját jövőmről, a négy korong négy lemezt jelent, és ezek az én hangomról szólnak. És arról, amivel az én hangomnak dolga lesz a jövőben: a szakralitásról, az őszinte, belső hang meghallásáról és a négy őselemről, a nőiségről és a gyógyításról.

Ez így is lett, megszületett a négy lemez: az Égi hang (2006), a Belső hang (2007), a Női hang (2017) és Gyógyító hang (2023). Alapja az a tény, hogy a magyar néphagyományban a dalolásnak gyógyító, segítő szerepe régóta ismeretes. Sok olyan szövegünk, dalunk van, melyeket a testi-lelki egészség fenntartásáért énekeltek eleink. Én vallás-és zeneantropológiával, hangterápiával régóta foglalkozom. Kutatóként, és előadóként is tapasztaltam a hang segítő, gyógyító erejét. Mikor első lemezem, a Világfa német kiadásával (Rosebuds in a Stoneyard) elnyertem a német zenekritikusok nagydíját 1996-ban, kinyílt a világ. A lemezt sokféle népek hallgatták mindenfelé. Megtudtam, hogy a dalaimat élet-halál helyzetekben, nagy életfordulókon használják segítőül annak ellenére, hogy talán nem is értik a szövegeket. A hang és a dal ősi erejében, az évszázadok által letisztult énekekben véltem felfedezni ennek okát. Fokozatosan érlelődött bennem kutatóként és énekesként is az, hogy a dalolás segítő, gyógyító szerepével dolgom van: hogy ezt feltárjam, megismerjem és visszaadjam ennek tudását a mai embereknek. Teszem is évek óta nemcsak a lemezeimmel, koncertjeimmel, terápiás dalolókörömmel, hanem kutatásaimmal, írásaimmal, és két egyetemen tartott előadásaimmal.”