„Tartok tőle, hogy kapok majd a metálrendőrségtől” – A Red Swamp kedvenc 2022-es zenéi

2023.01.31. 13:32, soostamas

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal a szmókermetálos Red Swamp kedvenceit leshetitek meg, akik 2022-t az év egyik legcombosabb metállemezével (a fülbemászóan apokaliptikus Time to Die, amit a svéd producerzseni, Jens Bogren maszterelt) kezdték, majd felléptek Európa legnagyobb és legfontosabb metálfesztiválján, a német Wackenen is.

Fotó: Bands Through The Lens.

KOVÁCS GREG
(ének)

The Crystal Method - The Trip Out

Az egyik kedvenc elektronikus előadóm a The Crystal Method, akik a korai 90-es évek óta tolják, Scott Kirkland egy pár éve már szólóban. A legutóbbi, The Trip Home lemez oltári nagyot ment nálam, tökéletes sötétben-vezetős filmzenei hangulatával, a The Trip Out viszont egy picit visszakanyarodik a partykorszakba, amit a kezdő, elektro-stoner Watch Me Now vezet fel (a Spotify szerint a legtöbbet hallgatott dalom idén), utána pedig tovább kanyarít break, hip-hop, trapes elemekkel átszőtt trekkekbe, elejétől a végéig egy bulikamion, ami sokszínű, táncolható és a legjobb értelemben véve bólogatós. Úgy gázol át rajtad, hogy a végén alig tudod felkaparni magad, de egyből mehet újra.

Snarky Puppy - Empire Central

Tartok tőle, hogy kapok majd a metálrendőrségtől, hogy mekkora pózer vagyok, de a koncertek/fesztiválok/próbák mellett egyre kevesebb ingerem van súlyos fémzenéket hallgatni a szabadidőmben (fárad a fülem, öregszem, ez van). Pedig kijött nagyon sok menő album a stílusban (Rammstein, Mars Volta, Lamb of God, Muse, de itthon is, pl. Nagyúr), majd bepótolom, eskü! Rátérve a lényegre, a Snarky Puppy nagylemeze volt az egyik legnagyobb kedvencem 2022-ben: hatalmas groove-ok, irdatlan zenélés. Mindig elérzékenyülök, ha hallgatom és közben verem a fejem a falba, hogy miért is nem tanultam meg bőgőzni, vagy miért tettem le a trombitát. Talán ez a legjobb ebben a zenekarban – annyira inspirál, hogy minden egyes pörgetés után le akarok ülni dalt írni vagy kézbe venni valamilyen hangszert. A Barba Negrás koncertjük pedig teljesen levett a lábamról, most is hatalmasat mentek, és jó volt látni, hogy mennyi ember vevő itthon is erre a fajta zenére.

Bónusz dal:

Aki ismer, tudja, hogy a tört ütemek szerelmeseként a drum & bass nagyon közel áll a szívemhez, főleg a neurofunk, hiszen az az elektronikus zene metálja. Ez a trekk egy klasszikusabb fazonú, táncparkett-gyújtó darab tele MC-kkel. Kurvanagyot megy az alap és Songer első verzéje felér egy erdőtűzzel, tízpontos a flow.

Fotó: Bands Through The Lens.

SZABÓ SANYI
(basszusgitár)

Lamb of God - Omens

Kb. 2005-ben találkoztam először a bandával és már akkor megvett kilóra, ami már akkor is sok volt. Azóta is szétadok mindent, amit kihoznak, nem tudok benne csalódni, letépi az arcomat!

Dr. Dre - Gospel (with Eminem)

Ez a trekk annyira szétrakott, hogy nagyon nem is hallgattam mást ezen kívül 2022-ben, bár az igazat megvallva nem is nagyon jutott idő új zenék felkutatására. Tavaly leginkább autózás közben tudtam zenét hallgatni, így akadtam erre a trekkre. Szeretem a klasszikus rapet, Snoopot, Notorius Biget, 2Pac-et, Dre-t stb. Egyszer a Spoty beforgatta, azóta is minden nap meg kell hallgatnom legalább egyszer munkába menet, vagy jövet, de leginkább mindkettő!

Fotó: Bands Through The Lens.

CSÓKA LACI
(gitár)

The Warning - ERROR

A mexikói lánytestvér trió már korábban is tanúbizonyságot tett róla, hogy a rock még közel sincsen veszve, és ezt ismét be tudták bizonyítani a 2022-es ERROR lemezükkel. A tavaly még csupán 18, 20 és 22 éves lányok iszonyat döggel és profizmussal játszottak olyan nagy zenekarok előtt, mint a Foo Fighters, a Guns N’ Roses, illetve együtt turnéztak a Halestormmal és a Three Days Grace-szel is, azelőtt pedig a Metallica Blacklist lemezére is készítettek egy feldolgozást. Nem lepődnék meg, ha pár éven belül egyre több európai fesztiválon is találkozhatunk velük minél későbbi idősávokban.

Devin Townsend - Call Of The Void

Devint talán nem kell bemutatni senkinek. A csávó egy zenei csodabogár. Akár vérhányó disznóvágó metálról van szó, akár elborulós instrumentális zenékről, ő mindenben helyt tud állni. A tavaly megjelent Lightwork albumáról választottam az egyik kedvencemet. Habár a dal demóját még 2020-ban, az első karantén időszaka alatt közzétette, most nyerte el végleges formáját, és nálam rengeteget pörgött ismétlésen.

Fotó: Bands Through The Lens.

SIPOS ANDRIS
(gitár)

The Royal Freak Out - Emergence

Testvéreink / bajtársaink lemeze tavaly jött ki, amelyben számomra a nyitódal, a The Monster Inside viszi a legnagyobbat. Mind a szöveg, mind a zene hatalmasat ránt rajtam, de főleg a bridge-téma, ami szinte sértő módon csak egy átvezető lett, pedig (!) szerintem egy teljes dalt érdemelt volna önmagában. A xilofontéma kérdőjele után Balázsék megtépik a láncfűrész berántó zsinórját, és ezzel a magyar underground egyik legfaszább témáját eresztik el. (Úgy is van.)

Alter Bridge - Pawns and Kings

Tremontiék új lemeze asszem egy single-lel jött ki: Sin After Sin, ami engem nagyon megvett (újra). Ilyen ős-súlytásra nem számítottam tőlük, de a keserves égbekiáltás közel áll hozzám. A refrén becsapódása és a földhasító erővel gyaluló egyre jövő tompítás totál kikészített, nem beszélve Myles Kennedy kísértő énekéről. Kivagyok.

Fotó: Bands Through The Lens.

FARKAS ZSOMBOR
(dob)

Tallah - The Generation of Danger

A tavalyi év egyik legjobb lemeze. A zenekar második korongja, de ezen és az elsőn is hallatszik, hogy vérprofi produkció. Nu metalos, deathcore-os elemekből táplálkozik olyan arcletépős sounddal, amit ritkán hallani. A dalok mind kidolgozottak, nincsenek töltelékek a lemezen. Elejétől a végéig egy hatalmas gyalu az egész, imádom.

Carpenter Brut - Leather Terror

Alapvetően synthwave/elektro stílusokból kiinduló zenét csinálnak, de ez az album sok szempontból más, ami miatt nagyon különleges. Konkrétan gitárriffek és metáldobtémák vannak beültetve a szintis környezetbe, mindezt vegyítve a 80-as évek sajátosságaival és különböző vendégénekes featekkel. Már korábban is nagyon szerettem őket, ezzel a lemezzel még jobban a szívembe lopták magukat.