„Komponistaként és filmrendezőként is páratlan zseni” – Prieger Zsolt és Kováts Tibor kedvenc 2022-es zenéi

2023.01.15. 16:00, soostamas

Ha azt kutatod, hogy miképp és mikor lett David Jonesból David Bowie, ezt a lemezt végig kell hallgatnod. Hendrix mindennél jobb, ami gitárból van. A kattant francia, aki komponistaként és filmrendezőként is páratlan zseni. Továbbá a listán: nagyon laza, mocskos elektronika, a Soft Cell ősi, meleg diszkó-esztétikája, és Jean-Michel Jarre megtáltosodása.

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal az idén az Anima Sound System 30. születésnapját ünneplő, tavaly új Anima-lemezt (az Aquanistan album folytatásának is tekinthető Szomnakunót) kihozó, a JazzFesten a Rolling Stones szaxofonosával (Tim Ries) is koncertező Prieger Zsolt, valamint az Animában gitározó-billentyűző Strong Deformity-basszusgitáros, Kováts Tibor kedvenceiről olvashattok, aki tavaly egy kiváló visszatérő lemezt készített saját zenekarával, és még a stílusteremtő Magic Syrup 20 éves jubileumát is megünnepelték, amelynek egyébként pont Prieger Zsolt (és Németh Gergő) volt a producere, sőt, Tibbának és Zsoltnak egy közös irodalmi technoestje (Hamvas Béla) is van.

PRIEGER ZSOLT
(Anima Sound System)

Nagyon-nagyon sok jó lemez volt 2022-ben is, nemcsak azért jók, mert jó hallgatni őket, hanem például azért is, mert jó riffeket vagy jó poénokat tartalmaznak, persze, lehet, hogy csak nekem poénok, mert különben komolynak szánták, mint az új Saxont vagy a szintén idei, friss Def Leppard-albumokat, mindkettő mosolyt csalt az arcomra. Van olyan lemez is, ami egyszerre két entitásban jelent meg, pl. a Spoon Lucifer on the Sofa című albuma, amelyet utóbb Andrian Sherwood dub-császár számról számra szétcsapott. Vannak nagyon jó magyar albumok, Venitől Beton.Hofiig, a Mordáitól Herczku Ágiig, de ott van például az év elején megjelent, jogosan agyonhozsannázott, The Weekend Dawn FM című lemeze is, amely egyszerre zavarbeejtő nyálas pop, ugyanakkor kísérlet, avantgárd és csemege. A Gasoline című dalról meg egyből régi kedvencem, az OMD jut eszembe még a 80-as évben elejéről, meg a listám végéről a Soft Cell. De jöjjön több százból 10 tavalyi kedvenc.

Sault: Untitled (God)

Kiadtak vagy 6 lemezt az idén, bármelyiket iderakhatnám ebből a gospelből, hip-hopból, stúdiómágiából összegyúrt gyönyörből, de ezt választottam.

David Bowie: Divine Symmetry

Ha azt kutatod, hogy miképp és mikor lett David Jonesból David Bowie, akkor ezt végig kell hallgatnod, és minden titokra fény derül. Háttérmunka, skiccek, vázlatok, demo-k a 70 évek legelejének Hunky Dory-korszakából.

Sonic Youth: Take My Hand

Az egyik leggyönyörűbb zaj-rock – koncertverzióban.

Jimi Hendrix: Los Angeles Forum - April 26, 1969

Ha már gitárzene, akkor jöjjön a vitathatatlanul legnagyobbtól egy idén kiadott nagyszerű felvétel. Hiába zseni a Sonic Youth, ez 20 évvel korábban készült és sajnos sokkal jobb. De Hendrix mindennél jobb, ami gitárból van.

Borbély László: Béla Bartók - Piano Concerto No.1, Sz. 83

Ott voltam az élő felvételeket megelőző koncerten Szombathelyen, lenyűgöző volt élőben és az lett felvételen is. Főleg, hogy a Hunka Róbert vezette Hunnia Stúdió felvételi technikája űrkorszakos csúcsminőség.

FKA twigs: Caprisongs

Kortárs zene buli-poliritmiában elmesélve. Talán a pamplemousse róla a kedvencem. Kritika.

Brian Eno: FOREVERANDEVERNOMORE

Mintha az ambient atyja a Dead Can Dance-szel készített volna pár finom felvételt producerként. És ráadásul végigénekli, amit külön díjazok, akár Talking Heads, akár U2-lemezeken teszi mindezt vokalista-producerként. Ez meg a sajátja, szóval képzelhetitek.

Orbital & Sleaford Mods: Dirty Rat

Zseniális dal, az Orbital új EP-jéről, nagyon laza, mocskos elektronika. (Klip!)

Jean-Michel Jarre: OXYMORE

Ki gondolná, hogy az uncsi Jean-Michel Jarre így meg tud még táltosodni? Musique concréte, pazar és meglepő.

Soft Cell: Happiness Not Included

A Soft Cell ősi, meleg diszkó-esztétikája előtt emeljük a kalapunkat pár évtizede. Ha már nincs Suicide-unk, akkor a Ball/Almond-duó minden egyes erényét és anakronizmusát tapsoljuk sűrűn, amíg lehet. És látnivalóan elég tettrekészek még mindig.

„ALÁZAT, HIT, ABSZTINENCIA, TECHNO” – PRIEGER ZSOLT 2021-ES KEDVENCEI.

Fotó: D.D.

KOVÁTS TIBOR
(Strong Deformity, Anima Sound System)

White Lies: Am I Really Going To Die

Még a UK-ben láttam őket élőben, azóta kisebb kihagyásokkal rájuk nézek. Igazi brit, kissé sötét tónusú cucc. Ez az új album pedig erősen átitatott a 80-as évek hangulataival. Interjú.

Mr. Oizo feat. Phra: Voilá

Quentin Dupieux komponistaként és filmrendezőként is páratlan zseni és régi-régi kedvencem. Most az olasz rapperrel, Phra-val dobott ki egy laza albumot.

SebastiAn: Saint Laurent Women's Summer 23

Figyelem egy ideje. Zseniális, amit csinál, most sem okozott csalódást.

Acid Arab feat. Wael Alkak: Ya Mahla

Izgalmas párizsi duó, akik libanoni, török, indiai, észak-afrikai stb. hangulatokat kevernek acid house-zal, technóval. (Prieger) Zsolttal állítottuk össze egy zenés irodalmi est alapjait, amikor felfedeztem. Azóta mindig a playlistemen van.

Phfat: Get Out My Head

Fokvárosi electro cucc. Casey Neistadt vlogjában fedeztem fel. Őrült a pali.

Vad Fruttik: Harag idején

Régi barátság köt minket Marcihoz, az énekeshez, volt néhány közös koncertünk is még az ősidőkben. Már akkor is szerettük, amit csináltak, mindig próbálnak kilépni a klisékből.

Jean-Michel Jarre: Brutalism

A szintis atyaúristen egy kattant, elszállt, kísérleti albummal jelentkezett.

Kavinsky feat. Cautious Clay: Renegade

A francia retro-neon-light-fast-car-electro pioneer Kavinsky visszatérő Reborn c. albumáról. Egy száguldós éjszakai vezetéshez jó hangosan, a legjobb.