„Elképesztő erejű, meghatározó, korszakos zene” – A Belau, az Imitation és a Törzs kedvenc 2022-es zenéi

2023.01.08. 08:53, soostamas

A legjobb élő rapper, Kendrick Lamar szövegei olyanok, mint az Elden Ring bossok, az IDM legendája 9 év után tért vissza egy zseni lemezzel, és megszületett az utóbbi idők egyik legjelentősebb, legeredetibb glitchtronica albuma is. De milyen zenék hoztak vissza az életbe ebben a baljós, fenyegető hangulatú évben?

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal az idén új lemezre készülő, nemrég Sarah Jay Hawley-val közös számot kihozó Belau és a szintén az új albumát véglegesítő posztrock-mester Törzs, valamint a 2022-ben első remixlemezével jelentkező Imitation favoritjait gyűjtöttük össze.

BELAU

Vieux Farka Touré & Khruangbin – Ali

FKJ – Vincent

Bonobo – Fragments

Stavroz – Mindibu

Romare – Fantasy

RY X – Blood Moon

Warhaus – Ha Ha Heartbreak

Weval – Forever

Odesza – The Last Goodbye

Sol Selectas – Summer Sol VII

A BELAU KEDVENCEI 2021-BŐL.

Fotó: Szombath Máté.

TÖRZS

Platon Karataev – Partért kiáltó

Fontaines D,C, – Skinty Fia

Indignu – adeus

Syberia – Statement on Death

Sagor Som Leder Mot Slutet – III

Am Fost La Munte Si Mi-a Placut – La Vale

A TÖRZS KEDVENCEI 2021-BŐL.

Fotó: Sopronfalvi Ildikó.

GÖDRI BULCSU ÉS PÁPAI ZSANETT
(Imitation)

1. GoGo Penguin: Between Two Waves

Kevés olyan elcsépelt és érdemtelenül használt zenei öndefiníciós klisé van, mint a „stílusokon átívelő”. Ha akarsz olyan formációt hallani, amely ezt a frázist tartalommal tölti meg, akkor a GoGo Penguin az egyik legjobb kiindulási pont. A Between Two Waves a megszokott könnyedséggel keveri a jazz, az electro, a rock és a minimalista zene stílusnyelveit. Talán túlzott profizmussal és áramvonalassággal is. Örömmel hallottunk volna többet a The Antidote Is In The Poison szertelenségéből, de ez már tényleg first world problem. Ajánlott szám: The Antidote Is In The Poison.

2. Four Tet: Mango Feedback

A hazai újgenerációs elektronika egyik leggyakoribb zenei asszociációja, Four Tet is kijött idén két kislemezzel, a kiadójával való szerzői jogi vitáját követően. Stílusérzékenysége és sodró beatjeinek eleganciája jövőre is meghatározó tájékozódási pontjaink lesznek.

3. Kelly Lee Owens: Lp.8

Az ápolói munkáját electroproduckerkedésre cserélő Kelly Lee Owens zenéjében is hű maradt előző foglalkozásához, sötét beatjei és hideg hátterei mindig megtelnek valamilyen belső fénnyel és energiával. Az is jellemzi ezt az évet, hogy mennyire gyorsan rákattantunk erre. Ajánlott szám: Release.

4. Ryuichi Sakamoto: Exception

Valamit mindenképpen akartunk erre a listára Ryuichi Sakamototól, akit rengeteget hallgattunk. Idén az Exception című anime filmzenéjét adta ki, ezért ez szerepel a listán. Ajánlott szám: a message to self.

5. Kendrick Lamar: Mr. Morale & the Big Steppers

Senkit nem fogunk meglepni ezzel a választással, de most azokhoz akarunk szólni, akik esetleg éppen azért idegenkednek ettől az albumtól, mert akkora hype és szakmai elismerés-áradat övezi. Tegyetek magatoknak egy szívességet. És azonnal álljatok neki. Ha lenne lehetőségünk, hogy egy dalt a 2022-es évből újra először hallgathassunk, akkor az biztosan a United in Grief lenne. Elképesztő erejű, meghatározó, korszakos zene. A sampling, a hangszerelés, Duval Timothy harmóniái, ezerféle dolgot lehetne sorolni (és soroltak is ezren, pl. Charles Cornell elemzését és a Streetwise Guitarét is nagyon ajánljuk), de Lamar poétikai ereje önmagában is a legnagyobbak közé emelné az albumot. Elképesztő a texturális mélység. A szövegek, mint az Elden Ring bossok, harmincadszorra ugyanolyan kemények, mint elsőre. Ajánlott szám: United in Grief. Kritika. Portré.

6. Aaron Parks: Volume Two

A pandémia miatti elzártság leköszönését Aaron Parks, Matt Brewer és Eric Harland azzal ünnepelték meg, hogy augusztusban egy rögtönzött stúdiófelvétel keretében különösebb egyeztetés vagy készülés nélkül felvettek egy brutálisan jó albumot. Vannak, akiknek ez ennyire egyszerű. Ajánlott szám: Lunar.

7. Bill Wurtz: If The World Doesn't End

Ebben a baljós, fenyegető hangulatú évben, ha volt valami, ami megbízhatóan visszahozott minket az életbe, az egy-egy új Bill Wurtz drop volt. Kreativitása, mély humora, iróniája legjobban ezzel a számmal talált be nálunk idén.

8. Lucy Gooch: Rushing (Extended version)

Sound designban és atmoszférák építésében az egyik legnagyobb iskola volt ez az album. Zenei barlangtúra, annak minden veszélyével és áhítatával. Ajánlott szám: Stalagmites & Helictites.

9. Brad Mehldau: Jacob’s Ladder

Valahol még mindig a Finding Gabrielt hevernénk ki éppen szívünk szerint, csak hát közben Mehldau kiadott egy filmzenét (Mon Chien Stupide), egy szólózongora-albumot (Suite), egy szimfonikus albumot (Variations on a Melancholy Theme – ez volt a tavalyi válogatásunkban), aztán márciusban a Jacob’s Laddert (ami a Finding Gabriel szaturációja). Erről az albumról összefoglalót írni kb. annyira lehetetlen, mint a Mille Plateaux-ról 5 soros recenziót. Stoner jazz, prog rock, art-electro, kortárs zene, klasszikus romantika, hip-hop rétegek buknak fel és alá, ötvözve mindezt a Finding Gabriel teológiai narrációinak folytatásával, a Herr und Knecht teutonikus metálüvöltésével, a Glam Perfume szürreális romantikájával, Chris Thile mandolinjával és énekével, Mark Giuliana dobolásával, Joel Frahm tenor- és szopránjátékával, Tobias Bader, Becca Stevens, Cécile McLorin Salvant éneklésével és még közel 20 egyéb rendkívüli vendégzenésszel. Az év végére majdnem az album felének felszíni kapargatásáig jutottunk, amikor nemsokkal ezelőtt kijött az első szám a következő Beatles-feldolgozásalbumáról. Szóval elengedtük, hogy akár csak hallgatóként tartani tudjuk a lépést Mehldau-val. Biztosan egy életre elég exkaválnivaló van ebben az albumban is, és marad elég feltárandó a következő generációknak is. Ajánlott szám: (Entr’acte) Glam Perfume.

10. Japanese Breakfast: Be Sweet

Teljesen lehetetlen és felesleges is ellenállni ennek a közvetlen, egyszerű, pontos és sallangmentes, szívhez szóló és reményteli popszámnak. A koreai verzió talán még kifejezőbb, esendőbb. Ajánlott szám: Be Sweet (Korean version).

11. yeule: Glitch Princess

Az év elején teljes cikket is írtam az utóbbi idők egyik legjelentősebb, legeredetibb glitchtronica albumáról. Ajánlott szám: Too Dead Inside.

12. Floating Points: Someone Close

Nyilván nem tudtuk még felszedni az állunkat a tavalyi Promises óta, és kábé bármivel állt volna elő Sam Shepherd, azt végigrajongjuk. És hát egy káprázatosan kreatív, 4 tételes IDM kislemezzel állt elő. Szerencsénkre sokszor volt lehetőségünk hosszú külföldi utakra berakni, mert utazáshoz a legjobb. Ajánlott szám: Grammar.

13. Pascal Schumacher: Luna

Egy újabb, a klasszikus és a jazz határán lévő, meditatív album, ami elkísért minket egész évben az Echo Collective közreműködésével valamint a szerző érzékeny és lírai vibrafonjátékával. Ajánlott szám: Luna.

14. µ-Ziq: Hello

Az IDM egyik legnagyobb legendája visszatért 9 év után. Az előző iskola jungle-ös világa nagyon jóleső nosztalgiát ad az egyébként minden ízében aktuális új anyagnak. Ajánlott szám: Magic Pony Ride (Pt. 3).

15. Michelle Gurevich: Goodbye My Dictator

Az akváriumos koncertet is ezzel a számmal kezdte. Ki tudja, hogy miért.

Külön említendők még: Avishai Cohen: Shifting Sands, Trentemøller: Memoria, Mark Guiliana: the sound of listening, Robohands: Giallo, Kurt Rosenwinkel: Berlin Baritone, Biosphere: Shortwave Memories.

Az Imitation kedvencei a Spotifíy-on: