A hagyományhoz hűen újból összegezzük a Recorder legjobb, legfontosabb írásait az évből. Tegnap a fókusztémákkal kezdtünk, ezt követik most az interjúk – a magyarok, a külföldiek és a lemeztáskák mind ebben a cikkben, Father John Mistytől egészen Deák Bill Gyuláig.
Március elején lépett fel Magyarországon először a norvég Jenny Hval (jobbra a képen), akinek 2016-os Blood Bitch albumát az év egyik legjobb lemezének választottuk – így természetesen trafós koncertje kapcsán interjú készült vele, melyben a nyelv és a zene viszonyáról, az improvizációról, vérről és vámpírokról beszél. Ugyanebben a hónapban a XIXA érkezett az A38-ra, velük a zenéjüknek különös atmoszférájáról (saját bevallásuk szerint sivatagi noirt játszanak) és a Tinariwen-tag Sadam Iyad Imarhannal közös kollaborációjukról és a chica rájuk mért hatásáról beszélgettünk.
Az egzotikus helyekkel és hatásokkal itt még nem végeztünk, Tucson után Észtország következett, az I Wear Experiment és az Elephants From Neptune tagjai meséltek az észt zenekarok helyzetéről és a pálinkáról. Fellépett hazánkban Észtország egyik legismertebb és legelismertebb zenekara, az Ewert And The Two Dragons, a frontember Ewert Sundjával pedig interjú készült. Az év során Izland sem maradt reprezentálatlanul, elértük Àsgeirt, aki az eltelt évekről, dalszövegírásról és zenéjének elektromos elemeiről beszélt.
Áprilisban a Zs-t vezető Sam Hillmerrel New Yorkról és annak változásairól, a jazz-zenészség fázisairól és a zenekaruk intézményszerűségéről beszélgettünk trafós fellépésük kapcsán. Szintén áprilisban lépett fel Magyarországon másodszorra a Cold Cave, Wesley Eisolddal leginkább lemezekről és turnékról esett szó.
A májussal már igazán beindult az év, mi is rengeteg interjút készítettünk, sok érdekes koncerthez kapcsolódóan: például a Müsziben lépett Mary Ocher, vele többek között kelet és nyugat ellentéteiről, hatalomról és szociális érzékenységről beszéltünk. Ugyanebben a hónapban Adrian Belew gitáros is hazánkban járt, koncertje előtt beszéltünk vele néhány percet albumának szokatlan formátumáról, David Bowie-hoz köthető emlékeiről, pixaros megbízásáról és egyebekről. A Mando Diao-s Jens Sieverstedt idén fellépett a Szigeten, azonban még májusban interjúztunk vele is, a svéd gitáros hazája zenéjéről, a friss albumukról és emlékekről beszélt. A Budapest Folk Feszt miatt sok érdekes világzenei fellépő hazánkban járt, mi pedig az egyik legizgalmasabb formációval, a török Baba ZuLával (kép balra) beszélgettünk el a sajtószabadságról, a török zene múltjáról, hangzásról és kollaborációkról.
Sajnos Bryan Ferry nem jutott el idén hazánkba, mi azonban Londonba igen, így hát több dologról is megkérdezhettük – a hetvenkét éves énekes-dalszerző Bob Dylanről, filmekről és a családjáról is beszélt. A F.O.X a Depeche Mode előzenekaraként lépett fel Budapesten, ennek megfelelően a DM rajongóiról és az elvárásokról kérdeztük őket, de emellett szó esett otthonukról, Essexről, kedvenc lemezeikről és egyik videójukról is. Az év egyik legjobban várt lemeze volt idén a hosszú utat bejárt Josh Tillman (képen jobbra), vagyis Father John Misty Pure Comedyje, így hát interjút készítettünk vele. Ebben Josh a lemezeinek hangulatáról és témáiról, a kitartásról, meg a zene céljáról beszélt úgy általánosan, de szóba kerülnek gyerekkori álmok és a szórakoztatóipar bódító hatása is. Thurston Moore Sonic Youth alapító-gitárost szintén sikerült elérnünk: a vele készült interjúban legutóbbi lemeze, az április legvégén megjelent Rock n Roll Consciousness volt a középpontban. Christian Holdent is elértük, ő zenekara, a The Hotelier lemezeiről, az anarchizmusról és csöndekről mesélt.
A Pallbearer ősszel fellépett a Dürer Kertben, ennek megfelelően mi pedig Brett Campbell énekes-gitárossal beszélgettünk el a kommercializálódásról, a Beach Boysról és a szövegek direktségéről. Szintén metal: a Baroness-tag John Baizleyt (kép balra) a Roadburn fesztiválon értük el, szó esett grafikusi munkáiról, a zenekar színekről elnevezett négy albumáról, tagcserékről és a Relapse Recordsról, de Baizley arra is emlékezett, hogy 2006-ban éppen az őszi tüntetések idején tévedtek el a városban, mikor a Dürer Kertben adtak koncertet. Manuel Gagneux részben szintén metál, mint interjúnkból kiderül: a gegből indult, alapvetően negró spirituálékat black metallal keverő Zeal & Ardor háttérmunkálataiba és a jelenlegi felállás kialakulásának történetébe avatott be. Ez viszont még mindig nem minden, hiszen az A38-ra idén ellátogatott a Bell Witch, tehát őket is felkerestük néhány kérdés erejéig.
Prince egykori kísérőzenekara, a New Power Generation is eljutott Magyarországra 2017-ben, Veszprémben léptek fel, mi pedig Morris Hayes billentyűssel két részes interjút készítettünk, az első rész itt, a második itt. Szó esik a kezdetek funkzenekarairól, korai lemezekről és természetesen rengeteg Prince-szel kapcsolatos emlékről. Ha pedig régi emlékek és poptörténelem: Simon Reynolds legendás zenei újságíróval is elbeszélgettünk egy hatalmas interjúban a YouTube-tól a könyvein át egészen a brit zenei sajtó aranykoráig mindenféléről.
Az idei shoegaze-visszatéréseket interjúk szempontjából sem hagytuk ki: Christian Savill, a Slowdive gitárosa mesélt a zenekar újraalakulásáról, az idei és régi klasszikus lemezeikről. Andy Bell a Ride-ból pedig lemezről lemezre kalauzolt végig minket a zenekar munkásságán, de szintén beszélt a folytatásról, Weather Diaries című új albumukról.
A shoegaze nem tűnt el, azonban a poppunk még annyira sem: a nyári Budapest Park-beli koncertjük apropóján a Simple Plan-frontember Pierre Bouvierrel ültünk le beszélgetni a stílus jelenlegi állásáról és első lemezükről, a 2002-es No Pads, No Helmets...Just Balls-ról.
Ekkortájt Mark Reillyvel a Matt Bianco karrierjének főbb állomásait vettük át, de Rufus Wainwright zeneszerzőt is kérdeztük színházi klasszikusokról, zenéjéről és az LMBTQ közösség problémáiról.
Augusztusban fellépett a hajón a Foxygen, ekkor kérdeztük Jonathan Radót magyar felmenőiről, zenemániáról és lemezekről. Szintén nyár végén járt az A38-on az ukrán Brunettes Shoot Blondes, velük híres klipjeikről, az ukrán-orosz piacról beszélgettünk. A Szigeten már megszokottan számos előadóval készítünk interjút: idén például Joseph Mount mesélt nekünk a Metronomyról, Karl Lagerfeldtől kapott pólójáról és ciki dobos múltjáról, de az Allah-Last is elértük, vagy épp a Világzenei Színpadon fellépő Bixiga 70-et is sikerült kikérdezni. És ez még nem minden, ami nyár, fesztivál, Recorder és interjú: a francia Deluxe-szal Művészetek Völgye-beli fellépésük előtt beszéltünk, Egyptian Lovert pedig a kijevi Brave fesztivál apropóján kérdeztük.
Szeptemberben a Dürer Kertben lépett fel Forest Swords (balra), grafikusságról, albumokról és hangzásáról faggattuk Matthew Barnest. Kicsit másféle elektronikus zenét játszik Kara-Lis Coverdale, aki októberben az UH Festen lépett fel, vele jövőképről, női zenészekről, vallásról és megújulásról beszélgettünk, aztá
n ugyanebben a hónapban látogatott a Dürer Kertbe EMA és a Fujiya & Miyagi is, Erikával itt interjúztunk, David Besttel pedig itt. November elején a Dürerben a My Baby dancerocktrió adott koncertet, turnéjukról, céljaikról és a legnagyobb kihívásokról kérdeztük őket.
Novemberben Torrest kerestük fel, akiről kiderült, hogy nem hisz a bűnösségben, ha szenvedélyekről van szó, de azt is elárulta, hogy jó a nagyon specifikus stílusimitációkban. Nem ő azonban az egyetlen női előadó, aki novemberre jutott, Weyes Blood, vagyis Natalie Mering is nyilatkozott nekünk, többek között magyar felmenőiről.
Decemberben a Dark Horse adott nekünk turnébuszukban interjút, szó esett a zenekar különböző kultúrákban gyökerező hátteréről, Budapesthez fűződő emlékeikről és az emberiség változásáról. De az év egyik legmegterhelőbb témája, a legújabb Mount Eerie-lemez története, Phil Elverummal készített interjúnk is az év végére jutott, a gyász feldolgozásáról, Budapesten vett kávésbögréjéről és Karl Ove Knausgårdról volt szó beszélgetésünkben. Végül azért vidámság is akadt, Susanne Sundførral készített interjúnknak még a címe is az, hogy életem legjobb éve – a norvég énekesnővel utazásairól, zenéjének hangulatáról és üzenetéről beszéltünk. Nem ez volt az egyetlen norvég interjúnk idén, még tavasszal Kathrine Synnes Finnskog, a Music Norway vezetője a norvég zene helyzetéről és az ottani állami támogatási rendszerről beszélt a Recordernek.
Magyar zenészekkel készített interjúink
Magyar fronton az idei év egy egészen rendhagyó interjúval indult: Szulák Andreát kérdezte a költő-meseíró Ayhan Gökhan Cziffra György híres zongoristához fűződő kapcsolatáról, a zenész rá mért nagy hatásáról a Cziffra Fesztivál apropóján.
Februárban az Óriás-frontember Egyedi Péterrel beszélgettünk az év elején megjelent Minden villany ég című albumukról és a társadalmi párbeszédek hiányáról, de interjúztunk az Elefánttal (képen jobbra) is új lemezük és a magyar alternatív zene megmentése kapcsán, illetve azt is elárulták, hogy ha ma élne Ady Endre, egészen biztosan emo vagy pszichedelikusmetál zenekara lenne.
Idén Péterfy Boriék is kiadtak új lemezt, erről, a lemezhez megjelent játékról és a szövegekről kérdeztük leginkább Borit, de megjelent a Fran Palermo legfrissebb kiadványa is, a Bonerider EP, így hát Henri Gonzóval is elbeszélgettünk, többek között a hazai zenei sikerek korlátairól.
Az áprilisi Recorder címlapján Bérczesi Róbert szerepelt, vele is leültünk beszélgetni a hiperkarmás és szólóprojektbeli lemezeiről, na meg az eltelt évekről. Ha pedig eltelt évek, mindig vannak jubileumok – Kollár-Klemencz László, a Kistehén énekese jubileumi Budapest Park-os bulijuk kapcsán fogadott minket, Kiss Tibi pedig a Quimby huszonötödik születésnapjáról, Tusványosról és önmaguk meghatározásáról nyilatkozott. Ez sem minden, a Hangmás újrajátszotta Funeral Party Budapest című bemutatkozó lemezét a kiadás tizedik évfordulója alkalmából, erről is beszélgettünk velük.
A májusi magazin fókusztémája Pécs és pop volt, ennek megfelelően a városhoz valamilyen módon kötődő zenészeket kerestünk fel, Ian O'Sullivannel és Beck Zolival duett-interjú készült a pécsiségről.
Júniusban igazi magyar legendával beszélgettünk el, az Óbudai Kézműves Sörök Fesztiválja apropóján Deák Bill Gyula exkluzív interjúban kedvenc italairól, rockoperákról, Chuck Berryről és a nyolcvanas évek lemezeiről beszélt a Recordernek, sőt, az is kiderült, hogy új lemezt tervez kiadni. Ha pedig legendás magyar zenekarok, ott van természetesen a Piramis vagy épp a Generál is, Révész Sándorral ezekről, gyermekkoráról és ifjúságáról, a Piramis lemezeiről és a kiválását követő időkről interjúztunk. Szemző Tibor 180-as Csoport-alapító zeneszerzőt az Óbuda Napja fesztiválos koncertje apropóján kérdeztük a hallásáról és a beszélt nyelvek zeneiségéről.
Alley Catss, vagyis Janky Máté tizenkét éves kora óta foglalkozik kísérleti zenéléssel, márciusban pedig Jenny Hval és Yves Tumor mellett lépett fel a Trafóban, ennek kapcsán interjúztunk vele, szó volt az internetzenékről, álmokról és tudatalattiról, játékokból szedett hangmintákról és sok más egyébről. A magyar underground elektronikát képviselte interjúfronton idén még Szabó Bálint, aki Gosheven néven adta ki debütáló kazettáját, de például a Trafóban programkurátor is, a zeneszerzés folyamatáról és hangzásáról mesélt. A Trottel Recordsot vezető Rupaszov Tamást is kérdeztük több dologról, szó esett a punk szcénáról, a lemezkiadás változásairól és a közönség hiányáról. De a világzene magyar képviselőit is megszólaltattuk: a Besh o droM-tag Barcza Gergely a magyarság méricskéléséről és a balkáni zene terjedéséről és helyéről mesélt. Carbonfools-interjúnkból kiderül, hogy DJ Titusz nem is tudja, hány lemezt adott ki, szerinte többet, mint Koncz Zsuzsa. Végül elindítottuk Háttérzaj rovatunkat, egy nem is annyira a háttérben dolgozó legendával, Göczey Zsuzsával.
Lemeztáska 2017
A Lemeztáska rovat sem volt terméketlen idén: januárban a sort Berényi Bianka, vagyis az általa megosztott EU Cannibal-válogatás kezdte, majd jött Poniklo Imre, Mocsok 1 Kölykök, egy albumbemutatóval egybekötött Palma Hills, Szabó Benedek, The Wanton Bishops, Sena, Route 8, Kaszás Péter, Kozlov Sándor, Eric Hilton a Thievery Corporationből, Alexander Robotnick, Elo, Hangácsi Márton, Saiid, DJ Budai, Takács Zoltán Jappán, a Naza- és Rühös Foxi-tag Szűcs Krisztián, a Koalabell-lemeztáska a klipp-premierjükkel, Győrffy Ákos a Bajdázóból, Boggie, Áron András Apey, Tom Cowan a The Horrorsból, Bocskor Bíborka, a Roy és Ádám Trióból Roy, végül pedig Schoblocher Barbi a Blahalouisianából.
Jó böngészést, olvasást!
