„A hatvanas évekbeli kémfilmek stílusos zenéit idézi” – Mark Reilly (Matt Bianco)-interjú

A Matt Bianco a nyolcvanas évek szofisztipop mozgalmának egyik népszerű zenekara volt, amely azonban sok társával szemben nem tűnt el a színről, hanem latinos, jazzes ízű kifinomult popzenéjével azóta is folyamatosan aktív. A Mark Reilly vezette formáció legújabb, Gravity című 13. stúdiólemezével július végén jelentkezik, Magyarországon pedig kétszer is fellépnek a nyár folyamán, először Budapesten, július 22-én az Óbudai Nyár 2017 keretében a Zichy-kastélyban (majd augusztus 5-én a Paloznaki Jazzpikniken is). A frontemberrel szaladtunk végig karrierjük főbb állomásain.

- A Blue Rondo a la Turk nevű együttesed a nyolcvanas évek legelején kezdett játszani olyan elemekből (salsa, samba, egyéb latin zenék, cool jazz) kevert zenét, ami nem feltétlenül volt divatos a korszakban. Ugyanakkor úttörőnek számított a formálódó jazzpop-színtéren. Mi inspirálta a zenekart?

- Volt két brazil zenész az együttesben, ez nagyban meghatározta a megszólalást, ugyanakkor nagyon szerettük a hetvenes évekbeli New York-i latinfunk-színteret, ehhez hozzáadtuk a jazzt, összekevertük ezeket az elemeket és táncoltunk rá.

- Amikor 1983-ban megalapítottad a Matt Biancót, ez a szofisztikált, jazzfunkos, soulos, latinos zene kezdett divatba jönni Angliában (Level 42, Freeez, Incognito, The Style Council, Everything But The Girl). Színtér volt ez meghatározó klubokkal, bandázó együttesekkel, vagy csak néhány zenekar, amelynek tagjai azonos időben szerettek hasonló zenéket?

- Nem igazán volt ez színtér, az elektronikus, szintetizátoros zene dominálta a listákat ekkoriban, eléggé meg is lepődtünk, hogy sikeres lett az első nagylemezünk.

- A Matt Bianco zenéjében a latin íz mindig dominánsabb volt a kortársakénál. Hogyan szerettétek meg ezt a zenei világot?

- Voltak Londonban olyan ütőhangszeresek, akik latin zenét játszottak mindenfelé, ők inspiráltak minket, és aztán az első albumon a bossa nova és a samba hatása is igen nagy volt.

- Az említett 1984-es Whose Side Are You On? debütlemez időtlen hangzású, de azt is mondhatjuk, hogy jól öregedett. Milyen szándékkal álltatok neki elkészíteni ezt a lemezt?

- A koncepció az volt, hogy készítsünk egy képzeletbeli filmzenelemezt, ami a hatvanas évekbeli kémfilmek stílusos zenéit idézi. Kitaláltuk a saját főhősünket, Matt Biancót, aki köré építettük a dalokat.

- Az 1986-os címnélküli LP még nagyobb sikert aratott, slágerlista-kompatibilis zene szól rajta, de a klubokban, tánczeneként is jól működött. Melyik volt a fontosabb a számotokra?

- A dalszerzés minden aspektusát nagyon élvezzük, így aztán nem részesítettük előnyben az egyikféle dalainkat a másikféle dalainkkal szemben.

- A Matt Bianco a legtöbb pályatársával ellentétben soha nem oszlott fel és rendszeresen jelentkezik új lemezekkel. A stílusotok, főképp talán a latin elemek miatt divathullámokon felül áll. Hogyan látod ezt a kérdést?

- A mai napig élvezem a zenekészítést, alighanem mindössze ennyi a kulcsa a dolognak. És nagyon hálás vagyok amiatt, hogy az emberek még mindig élvezik a zenénket.

- A legutóbbi lemezetek 2012-es, az eddigi leghosszabb szünet telt el két album között. Egyáltalán, érdemes még lemezt készíteni a drasztikusan átalakult zenei piacon ma?

- Sokkal nehezebb manapság elkészíteni egy lemezt, ez kétségtelen, de az nagyon szomorú lenne, ha nem születnének új zenék. A Gravity című friss lemezünk a nyár végén jelenik meg Európában, erősen jazzhatású album lesz.

- A Matt Bianco zenéje nagyon nyárias. Mi a te kedvenc zenéd ehhez az évszakhoz?

- Nincsenek kedvenc évszakhoz kötődő zenéim, sokkal inkább a hangulatom határozza meg, hogy milyen zenét szeretek hallgatni.

interjú: Dömötör Endre

a Matt Bianco július 22-én lép fel Budapesten, az Óbudai Nyár 2017 keretében a Zichy-kastélyban, Facebook-eseményoldal