A Rolling Stones szaxofonosa, szardíniai gitármágus és az avantgárd jazz élő legendája is fellép a szerdán kezdődő JazzFest Budapesten

Két héten át, több mint 10 helyszínen, nemzetközi sztárokkal és a legizgalmasabb hazai művészekkel rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a JazzFest Budapestet. Az idén debütáló, de hosszú távra tervező fővárosi fesztiválon fellép a Miles Davis altszaxofonosaként megismert Kenny Garrett, az avantgárd jazz poszt-punkért rajongó legendája és a Rolling Stones Magyarországra hazajáró szaxofonosa is, de magyar és nemzetközi zenészek izgalmas kollaborációiból sem lesz hiány.

A JazzFest Budapest célja, hogy felrakja a nemzetközi jazz térképére Budapestet, ezt pedig nem mindennapi koncertkínálattal igyekszik elérni április 27. és május 10. között. A GetCloser Concerts szervezésében megvalósuló új eseménysorozat húzóneve számunkra egyértelműen Kenny Garrett, akit év eleji cikkünkben az Imitation duója találóan az altszaxofon keringő derviseként jellemzett. Garrett az ácsként dolgozó, hobbiszaxofonos pótapjától örökölte zeneszeretetét; saját hangját egészen fiatalon megtalálta, 17 évesen már Duke Ellington zenekarában játszott (amit akkor már a fia, Mercer Ellington vezetett). Amikor Miles Davis meghallotta egy Dizzy Gillespie-koncerten előadott vendégszólóját, még aznap este meghívta a zenekarába, ahol aztán Davis 1991-ben bekövetkezett haláláig partnere volt.

Felelgetős közös játékuk legendássá, Garrett pedig – erőteljes, perkusszív szólói, majd saját néven kiadott lemezei révén – világsztárrá, a jazz egyik legnagyobb hatású szaxofonosává vált, akinek játékát olyanok csodálják, mint Kamasi Washington vagy a Kendrick Lamartól Denzel Curry-n át Anderson .Paakig mindenkivel dolgozó Robert Glasper. A Grammy-díjas szaxofonos tavalyi lemezével, a Sounds From The Ancestors-zal érkezik május 12-én a MOMKultba, amelyen detroiti gyerekkorának zenéit, Coltrane-t, Aretha Franklint, Marvin Gaye-t megidézve ás vissza azok afrikai gyökereiig. A nagysikerű albumon Garrett és kvintettje afro-kubai ritmusokkal táncoltat, poszt-bopos improvizációkkal reptet el, és fekete spirituális zenével emeli meg a hangulatot, miközben mentorai, a kemény bopba R&B-t és hiphopot vegyítő Roy Hargrove trombitás vagy épp a zenetörténelem egyik legjobb dobosa, a két éve elhunyt Tony Allen előtt tiszteleg. (További infók a koncertről.)

Szintén a műfaji határátlépés definiálja Ken Vandermark szaxofonos-klarinétos zeneszerző játékát. Az avantgárd, improvizatív jazz élő legendája az elmúlt húsz évben nem egyszer koncertezett Magyarországon, de a fordulópontot az hozta el, amikor 2018-ban Grencsó István meghívta vendégként zenekara BMC-s fellépésére. Ekkor életében először hosszabb időt töltött el Budapesten, és közben beleszeretett a magyar jazz energiájába. Csodálja Ligetit és Kurtágot, a jazz mellett pedig az etióp ritmusoknak és a poszt-punknak is nagy rajongója; egyik legfrissebb zenekarát, a Markert egyenesen poszt-punk jazzbandának tartja. „A posztpunk idején jöttek rá ugyanis a rockzenészek, hogy bármit megcsinálhatnak. Ezek a művész szakos egyetemisták fogták a punk energiáját, és beinjekciózták különféle zsánerekbe. Számomra minden idők egyik legjobb lemeze a Pink Flag a Wire-től. Ez az album vagy húszféle variációját nyújtja annak, hogy milyen lehet a rockzene, miközben végig úgy szól, és csakis úgy, mint a Wire. Új kapcsolatokat teremteni különféle stílusok közt, és megnézni, melyik működik – ez volt a posztpunk és ez a Marker filozófiája is” – mondta egy interjúban. Április 30-án a Lumenben Grencsó István kvartettjével, az angol free jazz alapdobosával, Paul Lyttonnal, és az ausztriai szabadzenei színtér meghatározó zongoristájával, Elisabeth Harnikkal játssza új, Grencsóval írt szerzeményeiket. Aznap délelőtt egy workshopon mesélnek a dalszerzői módszereikről. (További infók a koncertről.)

Magyarországot tekinti második hazájának Tim Ries is, aki 20 éve játszik a Rolling Stonesszal, de munkássága nem merül ki ennyiben: szerepelt már Paul Simon, Stevie Wonder és David Lee Roth lemezein, de saját jogán is elismert figurája a nemzetközi jazzszíntérnek. Ries a rendszerváltás óta száznál is több alkalommal járt Magyarországon, miután ’89-ben Brüsszelben találkozott Balázs Elemérrel, aki meghívta hozzánk játszani. Riest, akit mindig is élénken foglalkoztatott a különféle kultúrák kölcsönhatása, és játszott már flamencót, bluest, jazzt és persze rock ’n’ rollt is, magával ragadta a magyarországi roma jazz.

Rendszeresen lép fel Balázs Elemér és Oláh Kálmán zenekarával is (utóbbival május 7-én az IF Caféban láthatjuk), de sokat turnézik a Rolling Stones jazzesített repertoárjával is. Ettől eleinte vonakodott, mert nem akarta aprópénzre váltani a Stones zenéjét, de aztán rákapott az ízére, mert így sokkal több emberhez tudja eljuttatni a jazzt, és az sem utolsó, hogy Keith Richardsék is vállalták a szereplést jazzlemezein. („Kevesen tudják, de a Rolling Stonesnak tulajdonképpen jazzdobosa van”, mondta Charlie Wattsról, aki nagy jazzrajongó volt, sőt saját jazz-zenekara is volt.) A tenor- és szopránszaxofonon játszó Ries az Oláh Kálmán Band mellett ezúttal az Anima Sound Systemmel lép fel. Élő zenét és elektronikát vegyítő műsorukkal a fúziós zene egyik atyja, a Weather Report billentyűs-zeneszerzője, Joe Zawinul munkássága előtt tisztelegnek május 5-én a Turbinában. (További infók a koncertről.)

Szintén az osztrák billentyűs zenéit élteti a nevét a Weather Report ötödik lemezéről vevő Heavy Weather, amit a norvég basszusgitáros, a három évig a Weather Reportot is erősítő Per Mathisen hozott létre, és ami a zenekar minden korszakából játszik május 9-én a Mixátban (Mogyoró Kornéllal ütőhangszereken). (További infók a koncertről.)

„Nem baj, hogy ezek egyszerű dalok? Nevezhetjük ezt jazznek?” – kérdezte az egyik legkarakteresebb román énekesnő, Luiza Zan Heritage című lemezükről Sárik Pétert, aki eloszlatta az aggodalmait. „Bebizonyosodott, hogy ennek pont az ellenkezője igaz. Ezek nagyon kedves, szinte gyermeki egyszerűségű dalok, amiket aztán az improvizációval nyilván széjjelkapunk. Ez a zene azoknak is tetszhet, akik nem feltétlenül jazzrajongók, arról nem is beszélve, hogy ha Luiza elkezd énekelni, három perc alatt felemel mindenkit az égbe” – mondja Sárik, aki triójával (Fonay Tibor bőgős- basszusgitáros és Gálfi Attila dobos), valamint Gyárfás István gitárossal évek óta játszik Luiza Zannal, sőt 2016-ban közös lemezt is készítettek. Május 7-én, a Fonóban is Heritage című smooth jazz anyagukkal lépnek föl, amit az énekesnő az édesanyja emlékére írt – így már rögtön érthető a gyermeki kedvesség is. (További infók a koncertről.)

S ha már gyermekek: az édesapa (Dés László) zenei árnyékából kilépve az ország egyik legkeresettebb dobosává vált Dés András négy éve Bécsben él, ahol saját zenekart is alapított (a Mash-t Mahan Mirarab gitárossal és Vincent Pongrácz klarinétossal), most viszont az osztrák hegedűs, Johannes Dickbauer kvartettjével, a J.D. Hive-val tér vissza Budapestre (május 4., Mixát). A méhészként is tevékenykedő hegedűs (innen a név, „a kaptár”) a kiugróan lelkes kritikák szerint „ECM-szintű klasszikus kamarajazzt” játszik, ráadásul igencsak színesen, már-már rockzenei energia-kitörésekkel megspékelve. Első lemezükre Dickbauer mélyen személyes (például a játékát egy ideig gátló kézbetegség) témák mellett közéleti-környezetvédelmi inspirációkat is felsorakoztatott: Race for 1.5 a párizsi klímaegyezményből, a Lost Caravan a földönfutóvá vált mexikói bevándorlók sorsából, a Vaccination Frenzy pedig a koronavírus-járványból merített ihletet. (További infók a koncertről.)

A JazzFest Budapesten közel 60 koncert lesz kiskocsmáktól köztereken át a patinás koncerttermekig. Az említettek mellett mindenképpen érdemes odafigyelni Tóth Viktor Right On! című, a jazzt hiphoppal vegyítő (és a csodagyerekként méltatott Hodek tesókat is soraiban tudó) produkciójára (április 28., Mixát), a Sziámi-számokat, Seress Rezső-sanzonokat, magyar népdalokat és Gershwin-szerzeményeket is játszó-improvizáló Müller Péteri Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla duójára (április 28., Gödör), a dobzseni Borlai Gergő Hadrien Feraud-val, Anatole Musterrel és Daniel Gassinnal közös formációjára (április 30., Mixát), a Theodosii Spassov bolgár kavalossal kiegészült Dresch Quartetre (május 8., Fonó), de nem hagynánk ki a frisslemezes, élőben először második énekessel (a példakép Harcsa Veronikával), valamint Ávéd János szaxofonossal fellépő Nagy Emma Quintet koncertjét (május 9., Budapest Jazz Club), valamint a Chick Coreával is sokat zenélt sztárbasszusgitáros John Patitucci és a zongorista Joey Calderazzo közös koncertjét sem (május 10., MOMKult).

A fesztivál egyik legkülönlegesebb találkozása pedig kétségkívül a preparált gitáron játszó, a szardíniai zenéktől a free jazzen át a poszt-folkig kalandozó, szárd Paolo Angeli és a hegedűjét izgalmasan effektező Kézdy Luca, akik az április 30-ai, Eötvös10-beli koncerten fogják először látni egymást. „Ha Paolo az analóg, akkor én inkább vagyok elektronikus, de mindkettőnk effekthasználata elég tudatos és megindokolt és teret ad a szabad improvizációnak” – mondta Luca. (További infók a koncertről.)

Jegyvásárlás és részletes program a JazzFest Budapest honlapján.

A cikk elején Paolo Angeli látható, fotó: Emanuela Porceddu
Kenny Garrett-fotó: Hollis King