„A jövő zenéje” – Ferenczi Szoni, Vághy Tamás és a Mayberian Sanskülotts kedvenc 2021-es zenéi

2022.01.08. 16:46, srecorder

Miután listába szedtük a legjobb lemezeket, magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, megkértünk zenészeket, hogy ők is gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat és albumaikat 2021-ből. Ebben a részben a skeemers őszi feloszlása óta új zenekart gründoló, a hasonlóan szörfpopos vonalon mozgó peach mirrorral várhatóan nyáron debütáló Ferenczi Szoni, az első szerzői lemezére készülő dalszerző-billentyűs Vághy Tamás, valamint a korai dalaikat az elmúlt két évben egy dupla albumon újragondoló Mayberian Sanskülotts kedvenceiről olvashattok.

MAYBERIAN SANSKÜLOTTS

Fotó: Wilhelm Laura

CSORDÁS ZITA

Cleo Sol: Build Me Up

Engem ez a dal csak úgy simán meghatott, kicsit be is könnyeztem, eskü, mert arra gondoltam, hogy milyen lenne, ha lenne gyerekem, hogy végülis már lehetne is ennyi idősen, de hogy közben én is úgy érzem, hogy nem szülhetek gyereket ebbe a világba.

Cz.K Sebő: How could I show you the beauty of a life in vain?

Azon kevés magyar zenekar közé tartozik a Sebő Band, amit eszembe jut hallgatni, úgy, hogy ismerem is a tagjait. Lemezpremier.

Fotó: Wilhelm Laura

BALOGH GALLUSZ

John Moods: So Sweet So Nice

A Fenster nevű német zenekar egyik tagjának új lemezéről az egyik dal, ami tökre tetszett idén, mert simán csak nagyon jó.

Fotó: Scholtz Kristóf

SZIGETI ÁRPÁD

Mattiel: Those Words

Ez ugyan egy kislemez, de a címadó dalt hallgattam meg legtöbbször az évben a Spotify szerint. Az igazat megvallva zavarbaejtően sokszor. A 2019-es nagylemezüket, a Satis Factory-t is agyonhallgattam korábban.

Amyl and The Sniffers: Comfort to Me

Ez jó lett, na! (És most, hogy utánaolvastam, meglepődtem, hogy micsoda menő nevekkel dolgoztak a lemezen.)

Taqbir: Taqbir

Ezt a szuper, nyers, 8 perces marokkói (!) punklemezt a legtöbbször akkor hallgattam végig, amikor a bicaj helyett a tömegközlekedést választottam. Zuglótól a Blaháig pont le is pörög.

HOLI: Sírok és nevetek

Hibátlan! Lemezkritika.

Fotó: Scholtz Kristóf

DOROZSMAI GERGŐ

Ezeket a számokat, amikor először hallottam, akkor nem volt elég, ezért meghallgattam őket rögtön még egyszer. Szerintem, ami megfogott bennük: a Still Cornerst akkor hallottam, amikor nyáron felszálltam a HÉV-re és iszonyat meleg volt, de ez a trekk egészen lehűtött; az Écran Total igazi diszkóőrület, ezt legtöbbet a hegyekben hallgattam, biztos, mert egyáltalán nem illik oda. De ez az éneklés… a the Complainerben pedig hát, minden, a dobgép, a basszus, meg ez a furcsa szöveg.

MINDENKI A ZENEKARBÓL VALAMI KÜLSŐ MEGVÁLTÁSRA VÁRT - DOROZSMAI GERGŐ A RECORDER PODCASTJÁBAN

Fotó: Csizmadia Bendegúz

FERENCZI SZONI
(peach mirror, ex-skeemers)

Japanese Breakfast: Be Sweet

2017 óta nem hozott ki albumot Michelle Zauner aka Japanese Breakfast, majd 2021-ben sikerült egy olyat dobnia, amit Grammy-díjra jelöltek. Én a korábbi albumait is nagyon szerettem, izgalmas szövegek jellemzik a munkáját és nagyon kreatív előadó.

DEHD: Letter

Jó, itt egy kicsit csaltam, de nem hagyhatom ki a DEHD nevű zenekart a felsorolásból... a Letter című dal a 2020-as albumukról van, de mind zeneileg, szövegileg, érzésekben ők állnak a legközelebb ahhoz, amiért én rajongok a zenében. Számomra ők az egyedi felállásukkal évek óta első helyen szerepelnek az év végi Spotify-összefoglalómban. Fun fact, hogy a zenekar indulása előtt sem a dobos, Eric, sem a basszeros-énekes Emily nem tudott a saját hangszerén játszani.

HAIM: Now I'm In It

A HAIM testvéreket régóta követem és nagyon szeretem, az egyik legizgibb popzenekar szerintem, illetve a közösségi média kommunikációjuk is zseniális. Ez a dal szépen nyúl a depresszió témájához, emiatt is szeretem nagyon.

The Shivas: You Wanna Be My Man

A szerelmem a The Shivas zenekar iránt az If You See Me dalukkal kezdődött, és imádom, hogy visszarepítenek az időben a hangszerelésükkel, dallamokkal. A You Wanna Be My Mant lehet bömböltetni, amikor filmbeillő érzelmes jelenet történik az életedben!

Chastity Belt: Fear

A Chastity Belt is régi kedvenc és épp ideje volt, hogy új dalokkal rukkoljanak elő. Egyelőre egy EP jelent meg két számmal, amelyek közül a Fear zseniális dal síráshoz, ami így az év végi végkimerültségben terápiás hatású, ajánlom mindenkinek! :D

Fotó: Glódi Balázs

VÁGHY TAMÁS
(vaghy, Anna & the Barbies)

Stimming x Lambert: Positive

A teljes album anyaga hihetetlen elvarázsoló és elgondolkodtató. Bár mindkét zenész külön-külön is kedvencem, de így együtt elég kedvemre való zenei anyagot hoztak létre. Meghallgatom.

Sebastian Plano: Soul I (Avow)

Sebastian nagy kedvencem már régről, nem véletlenül jelölték Grammy-díjra. Ez a dal hihetetlenül mesél és elvisz mindig valamerre, mindig találok benne valami újat. A cselló mellett a zongora és az atmoszféra nagyon szép egységet alkotnak.

Sevdaliza: The Great Hope Design

A jövő zenéje, hihetetlen innovatív hangszerelés és hangulat, amit Sevdaliza hangja körbefon. Ez volt talán a legtöbbet játszott dal a telefonomon.

Büsra Kayikci: Momentary Études: Playroom 15:44

A török származású zongorista hölgy dalai mindig mesélnek. Egy igazi self-made művész.

Maarten Vos: Behind the Rocks

A holland csellista és moduláris szintis gurut először Joep Beving mellett fedeztem fel. Azóta rendszeresen hallgatom a dalait, nagyon izgalmasan keveri a zenei műfajokat és alkalmazza az elektronikát a zenéjében.