„Milyen szépen vannak szétcseszve ezek a dalok!” – A Gustave Tiger kedvenc 2021-es zenéi

2021.12.28. 11:03, srecorder

Miután listába szedtük a legjobb idei lemezeket, magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, megkértünk zenészeket, hogy ők is gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat és albumaikat 2021-ből. A Gustave Tiger 2020 végén hozta ki hosszú idő után új, (és új irányokba mutatóan) eklektikus dupla lemezét (I & II), amire annyi jó zenét pakoltak, hogy abból az idei évre is bőven jutott hallgatnivaló - év elején ráadásul vinylen is megjelent a két lemezből egy válogatás. A Gustave Tiger holnap, azaz december 29-én a Téli Fekete Zaj fesztivál első napján búcsúztatja az idei évet a VHK társaságában.

DOROZSMAI GERGŐ

Ezeket a számokat, amikor először hallottam, akkor nem volt elég, ezért meghallgattam őket rögtön még egyszer. Szerintem, ami megfogott bennük: a Still Cornerst akkor hallottam, amikor nyáron felszálltam a HÉV-re és iszonyat meleg volt, de ez a trekk egészen lehűtött; az Écran Total igazi diszkóőrület, ezt legtöbbet a hegyekben hallgattam, biztos, mert egyáltalán nem illik oda. De ez az éneklés… a the Complainerben pedig hát, minden, a dobgép, a basszus, meg ez a furcsa szöveg.

MINDENKI A ZENEKARBÓL VALAMI KÜLSŐ MEGVÁLTÁSRA VÁRT - DOROZSMAI GERGŐ A RECORDER PODCASTJÁBAN

SZABÓ SZ. CSABA

Az új albumok idén is csak mérsékelten hoztak lázba, úgyhogy inkább számokat válogattam, abból úgyis volt egy csomó, amit nagyon szerettem idén. Azt hiszem, ezen a listán tizenöt van, de lehet, hogy tizenhat, most nem számolom meg még egyszer; akit érdekel a többi, az nézze meg a Spotify-t! Nem nagyon gondolkodtam – amúgy sem szoktam –, csak írtam, ami eszembe jutott, a szöveget meg csak minimálisan szerkesztettem, szóval biztos tele van bénaságokkal.

Taraka: Welcome To Paradise Lost

Hát én eléggé elfogult vagyok Taraka Larsonnal a Prince Rama miatt, szóval akármit is csinál szólóban, tuti bekerült volna ide, de szerencsére nem kellett erőltetnem, mert ez egy nagyon király lemez lett. Nem olyan eklektikus popzene, mint az Xtreme Now, inkább garázsrockos, illetve néhány szám (mint pl. ez) akár ’77-es britpunk is lehetne, ahogy arra egy kedves barátom rámutatott. De ez persze nem baj, sőt!

Yard Act: The Overload

Hát ez kurva nagy indierocksláger lett volna 15 éve! Mondjuk egy sörreklámba vagy valami focis konzoljátékba ma is bekerülhet.

Jane Weaver: Modern Reputation

Tisztára Broadcast, nyilván itt a helye.

Litku Klemetti: Kateellinen lapsille

Litku Klemetti átment szintipopba, de tök jól áll neki, és továbbra sem felejtett el dalokat írni. Több finn nyelvű popzenét kéne hallgatni.

Radio Supernova: Tammikuu

Ez tulajdonképpen egy Gustave Tiger-szám is lehetne, ha szabad ilyet mondanom! Szintén finnül van, hála a jó istennek.

The Lubricators: Máshol várnak

Skás beütésű new wave óriási refrénnel és teljesen vállalható szöveggel. Szerintem a legjobb magyar szám idén! Örülök, hogy a Lubricators tagjait nem ismerem személyesen, és így nem valami haverzenekart kell méltatnom itt, mert az olyan belterjes. Remélem, lesz ebből kislemez!

Glüme: Get Low

Semmi különös, simán az év egy egyik legjobb popslágere (vagy hát annak kéne lennie).

Le Bleak: Listen To This If

A kedvenc szintiszignálom idén! A hülye szövegelés miatt összességében kicsit talán az Underworldre emlékeztet, mondjuk kit érdekel, hogy engem mire emlékeztet.

Flesh of Morning: Dream

Elmaszatolt-elvágyódós melanko-elektropop, vagy tőlem coldwave, visító szintivel, nagyon nehezen tudok ellenállni az ilyesminek.

Rats On Rafts: Tokyo Music Experience

Bár én írtam volna ezt a számot! Fasza, repetitív posztpunk, aminek mindig lehet örülni.

DJ Mayhem: All Night

HATALMAS nagy primitívség, de eddig nem sikerült megunnom.

Arnaud Rebotini: Shiny Black Leather

Tulajdonképpen ez is. Valamiért erről a régi Ascii Disko jut eszembe, ami inkább jó, mint nem.

Nuovo Testamento: The Searcher

Az év egyik legfülbemászóbb refrénje! Eléggé italós-céllövöldés, de nem zavar.

Dramachine: Κλεμμένος Χρόνος

Görög szintipunk, ami pont olyan, mint ahogy az ember elképzeli a görög szintipunkot.

Aurat: Can You Hear Me?

Azeka Kamal többnyire – állítólag – urdu nyelven énekel-kántál-kiabál ilyen fémes, torz zajokra, ámde ez 1. angolul van, 2. teljesen normális popszám, és nem valami indusztriális horror.

Mansfield.TYA: Auf Wiedersehen

Csalok, mert ez a single már tavaly év végén kijött, viszont egyrészt hatalmas nagy püspökség, másrészt fantasztikus klipje van, nézze meg mindenki, könyörgöm.