Véget ért a Brockhampton-sztori. Ez a minikritika először a Recorder magazin 100. számában jelent meg.

A tavaly Budapesten is megfordult Squid a gyakran poszt-punknak hívott, de inkább matekozós-artrockos brit színtér egyik legizgalmasabb zenekara a black midi és a Black Country, New Road mellett. Június 9-én hozzák ki a második lemezüket, amiről a dobos-énekes Ollie Judge részletesebben is beszélt egy interjúban.

2017-ben léptek fel először Budapesten, tavaly a Sziget talán legintenzívebb koncertjét adták, június 27-én pedig a megújult Barba Negrában játszanak, hogy bemutassák a legutóbbi, Sunrise on Slaughter Beach c. lemezüket.

A szcéna meghatározó karakterei, dj-producerek és nemzetközi vendégek beszélnek meg fontos zeneipari kérdéseket, utána pedig buli hajnalig Newa és Sunil Sharpe vezényletével. Mindez február 17-én, azaz ma, péntek délután az Easy Art Space-ben, aztán este az Aetherben.

Nem csak a norvégoknak (Shining), a svájciaknak (Convulsif) vagy a németeknek (Panzerballett), hanem már nekünk is van jazzmetál zenekarunk, ami ráadásul csodásan pszichedelikus és totálisan improvizatív. A Kajgūn soha, semmit nem játszik el kétszer ugyanúgy, minden zenéjét rögtönzi, dalaik azonban nem csak emiatt különlegesek.

Szerepelt Hundred Sins nagylemezén (Opera), rappelt az új, dühösebb Lil Frakk-album kulcsdalában 6363-mal, és feldobta kristoaf műhelyét is. Az Égjárókból és a Grosskidz trapcsapatából is ismerős Szlimmy, azaz Pusztai Balázs 2019 óta zenél, első albuma, a Lokival összerakott Dűnék kifejezetten sikeres lett, félmillió streamnél jár. Most önmagát, plusz a tavaszra várható új lemeze első dalát, a függőségével számot vető Drágát is bemutatja, amiben szintén Loki a vendég.

A Doggos Agymasszázs c. EP-jén csupa olyasmi van, amit eddig nem pont így csináltak: magyar szövegek, kétszeresre gyorsított számok, beröffentett fuzz pedálok, és tökéletes egyensúly az érzékenység és az agresszió között. Ilyen a pécsi garázsrock, ha rendesen odalépnek, és mégis szól valamiről.

Moldvai népzenét játszik, de nem a megszokott módon, kevésbé ismert dallamokkal, saját hangszerelésben a Tindia, akik nem egy női névről, hanem egy lendületes táncdallamról nevezték el magukat. Idén már a második nagylemezükre készülnek, első klipjük pedig itt, a Recorderen, egy hosszabb bemutatkozás keretében debütál.

Czakó-Kuraly Sebestyént a Platon Karataev egyik énekes-gitárosaként ismerhetjük, de régóta szólóban is alkot. Az elmúlt években pedig beleszeretett az elektronikába és capsule boy néven új projektet indított, amelynek tavasszal az első nagylemeze is megjelenik – ennek debütál most az első, ráadásul spanyol nyelvű (!) dala, klippel együtt, itt, a Recorderen.

Az angol-holland The Legendary Pink Dots bő 40 évnyi fennállása alatt számtalanszor játszott Magyarországon, legutóbb 2020 elején léptek fel Budapesten, most pénteken pedig többszöri halasztás után végre visszatérnek, másnap ráadásul Pécset is útba ejtik!

A YouTube-ról The Hybrid Drummerként ismerős Jancsovics Máté és társa, Domonkos Gábor élő hangszerekkel játszanak elektronikus tánczenét, a house és a techno határain belül, kívül és szerteszét. Hogy milyen ütősen és frappánsan, azt ebben a friss, 3 számos live sessionben megnézhetitek.

A WMMusicDistribution munkája a laikusok számára elsőre talán megfoghatatlannak tűnhet, pedig tulajdonképpen a mindennapjaik része, a WMMD ugyanis a magyar előadók dalait segít eljuttatni a digitális platformokra. De más módon is támogatnak zenészeket: most például a Carson Coma-frontember Fekete Giorgio, az egyik legígéretesebb fiatal rapper, Co Lee, az underground trapből a mainstream felé mozgó Lil Frakk, a TikTokon virális sikert arató The Anahit, továbbá kristoaf, Mehringer, BÖBE és OIEE kijutását is biztosítják az egyik legrangosabb brit eseménysorozatra, a The Great Escape fesztiválra.

Teljesen mindegy, hogy hol vagy, én érted mennék. Ahol sok a hülye, ott sok a gonosz. Jó ez a szám, jó, hogy nem vidám. Kizárt, hogy itt leparkolok, mert kis helyen senki se fér el. Az erdők istene különös hangszerét pengetve heverészik. Az ember a vírus. Leírhatatlan táncmozdulatok, tekergő szintik, true Bakony black metal. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.

Jó hír a kísérleti, avantgárd popzene kedvelőinek: a Magyarországra szerencsére rendszeresen járó kaliforniai trió, a Xiu Xiu 13. stúdióalbumának turnéjával sem kerüli el Budapestet. Jamie Stewarték május 18-án a Dürer Kertben játszanak.

„A 100 évvel ezelőtti népzene is sok elfeledett értéket tár fel számunkra, de az 1000 évvel ezelőtti tízszer többet tartogat” – vallja Biljarszki Emil, akit sokáig a Korai Örömből és a tavaly feloszlott Meszecsinkából ismerhettünk, idéntől pedig a szólódolgaira koncentrál (valamint más zenészeket coachingol zeneipari kérdésekben, karrierépítésben), és már ki is hozta legújabb dalát (Alla) Emil néven. Kedvenc népzenéi kapcsán a legendás Korai-koncertekről, spontán éneklésekről, a Fonónál töltött éveiről, és a történelem előtti idők népzenéjét játszó yakut énekesnőről is mesélt a Recordernek.

Pénteken, február 17-én jelenik meg az idén 30 éves Anima Sound System első 2023-as kiadványa, a Take Me Home EP, amelyen nem kisebb sztár működik közre producerként, mint Prince hangmérnöke, Bryan Black. Erről hallgatható meg most a Secret Factory duó Take Me Home-újragondolása.

A Pixel Cranes-énekes Andre Freego, azaz Tóth András már többször szerepelt a Recorderen: itt debütált Gritta Petivel közös elektronikus duója, a Known Bug downtempós, indie gitárzenés lemeze (Fuccboi's Anxiety), írtunk szólóprojektje, a No Whales harmadik, instrumentális psych/dreampopos albumáról (Memory Lane 5), és persze bemutatkozott anno az alternatív sad-rockos Pixel Cranesszel is.

Milyen a tündérmeséhez írt stoner folk, és hogyan szól a reggae, ami nem is reggae? Második nagylemezével jelentkezik a magát love folknak becéző, de eklektikus poppal, pszichedéliával, sivatagi rockkal és táncolós triphoppal is kacérkodó Lanou: az Erdeim a nővé érésről, az embert próbáló Covid-időszakról, és arról is mesél, honnan lehet reményt meríteni, miközben körülöttünk elpusztul a bolygó.

Alternatív, neo-soulos R&B, végtelen mennyiségű hajlítással – így jellemzi stílusát Rajcsányi Nóri, aki csak 30 felett vágott bele a zenélésbe, de idén végre az első nagylemezét is kihozza a Flanger Kids egyik fele, Gyarmati Fanny dalszerzői-produceri közreműködésével. Erről debütál most az első dal, a boldog párkapcsolatok érzelmi mélységeiről szóló Every time.

2022 végén, egy hosszabb alkotói kihagyást követően tért vissza első szólólemezével a The Unbending Trees énekese. Hajós Kristóf 2018 óta Hollandiában él, és bár másoknak írt szövegeket, a finoman kamarapopos Good Morning, Nothingness az első nagyobb munkája az Unbending Trees 2014-es dupla lemeze és hibernálódása óta. Hogyan vette rá Németh Róbert, a Heaven Street Seven basszusgitárosa a visszatérésre, milyen a (zenei) élete Amszterdamban, és miért nehéz téma a magyarországi koncertezés? Interjú emigránslétről, zenész Tinderről, Bond-zenékről, és arról, hogy egy jó blond sörnél nincs is jobb.