A Doggos Agymasszázs c. EP-jén csupa olyasmi van, amit eddig nem pont így csináltak: magyar szövegek, kétszeresre gyorsított számok, beröffentett fuzz pedálok, és tökéletes egyensúly az érzékenység és az agresszió között. Ilyen a pécsi garázsrock, ha rendesen odalépnek, és mégis szól valamiről.
Múlt héten, a Klór klipjével vezette fel most megjelenő EP-jét a Doggos, amelyben a pécsi Hullámfürdő uszodát zúzták meg. Most pedig itt a teljes Agymasszázs, a zenekar első teljesen magyar nyelvű anyaga, amire a korábbiaknál személyesebb szövegek születtek, nagyjából az önelfogadás, a párkapcsolatok, a túlzott ingerkeresés vagy a tágan vett függőségek megélése témaköreiben. A szintén pécsi, és szintén új lemezzel jelentkező Kaktusban is éneklő Hanzli Fanni a lemezírást egyfajta terápiás folyamatként jellemezte, a zenekar pedig azt is hozzáfűzte, hogy ez a legjobb anyag, amit valaha csináltak – ezzel nem is tudunk vitatkozni.
A Doggos február 24-én a Robotban, március 4-én pedig hazai pályán, a pécsi Szabadkikötőben mutatja be a lemezt, amelynek a 30Y és a Blahalouisiana lemezein is dolgozó Ligeti Gyuri volt a producere. Lentebb a zenekar egyesével is mesélt a dalokról, és a bennük rejlő újdonságokról.
KLÓR
Kárai Bence (gitár): Ez a dal már vagy két éve ült nálunk a fiókban egy régi, kezdetleges változatában. Volt, hogy játszottuk párszor koncerten is, de nem igazán akart működni, úgyhogy félreraktuk. A most megjelent lemez írása közben viszont elővettük, mert voltak benne azért jó dolgok. Amikor a producerünknek, Ligeti Gyurinak megmutattuk, akkor rávilágított, hogy igazából csak a dal vége jó, viszont az nagyon. Ezért nagyjából minden mást újraírtunk a dalban a nulláról. Az eredetileg balladisztikusabb hangzást teljesen kikukáztuk, és helyette végiggarázsrockoltuk az egészet.
Éreth Szabolcs (gitár): Ezzel a dallal tanultuk meg igazán azt, hogy a kevesebb néha több. Ahogy Bence említette, egy korábbi verziójából sok mindent kukáztunk és abból próbáltunk építkezni, ami ténylegesen működött, valószínűleg ettől tud működni így ebben a formájában a Klór. Amolyan irányadó dalnak is tekinthető, hiszen számunkra most ez testesíti meg azt a hangzást, amit képviselni szeretnénk a közeljövőben.
Hegyes Tomi (dob): Mindegyik szám a maga módján kemény, de jelenleg ennek a trekinek az energiái és flesse áll hozzám a legközelebb. Kemény rockolás, felsőpolcos riffcsomag, őszinte catchy-séggel összeillesztve. Bár lehet, hogy csak szimplán ezt a legkönnyebb eldobolni, így ezért a kedvencem. (nevet)
HOZZÁM VAN SZERENCSÉD
Kárai Bence (gitár): Ez az első szám, amit befejeztünk ebből az etapból, és ez nyitotta meg nálunk a „magyarszöveg-csapot”. Ezért is kapott saját klipet. Sok szempontból mérföldkő ez a dal számunkra!
Éreth Szabolcs (gitár): Az Agymasszázsról ez a dal készült el először, és talán kicsit már tényleg kilóg hangzásában, de attól még egy fontos dal, hiszen ha ez nincs, talán most nincs magyar nyelvű Doggos-kislemez sem. Nagy gátakat sikerült átszakítani önmagunkban ezzel a dallal, ami egy kicsit egyébként erről is szól
Hegyes Tomi (dob): Ahhoz képest, hogy az első közös szerzeménye a line-upnak, meg hogy kicsit kakukktojás a többihez képest, ugyanúgy megállja a helyét a lemezen és a szívünkben.
MESSZE A VALÓSÁGTÓL
Hanzli Fanni (ének): Ez volt a második dal a lemezről, ami elkészült. Ez a dal pontosan akkor született meg, amikor kellett, és pontosan arról szól, mint ami le van írva. Nagyon érdekes volt, hogy valahogy sikerült ellensúlyozni a téma érzékenységét ezekkel a maszkulinabb kifejezésekkel. Szövegileg itt éreztem egy erős “áhá” érzést, mert úgy éreztem, hogy valahogy ez az egyensúly nálam is az érzékeny, de ugyanakkor néha kicsit agresszív személyiségem között. Ez egy lassú dal, ami agresszívan fejezi ki a csalódottságot.
Éreth Szabolcs (gitár): Nagyon sötét és kemény dal, szerintem ennek van a legerősebb világa, és talán itt dolgozik együtt leginkább a zene és a szöveg. Amikor elkezdtük írni, szerintem számunkra is meglepő volt, hogy miért jön elő belőlünk ilyesmi, de az EP kontextusában most már világos, hogy ezek a sötét hangulatok elég természetesen tudnak testet ölteni a dalainkban.
Kárai Bence (gitár): Ez a dal nagyon más világ bármihez képest, amit eddig csináltunk. Valahogy egyszerre balladisztikus és vannak benne metálelemek. Ez így leírva borzasztó fúziónak hangzik, de szerintem ha valaki meghallgatja, akkor azért árnyalódik a kép! Ennek a számnak a szövegét is egy érdekes folyamattal írtuk. Még abban az időszakban készült, amikor nem voltunk benne biztosak, hogy az összes új dal magyar lesz és a szöveg nagy része angolul íródott. Nekem angol-magyar szakfordítói végzettségem van, szóval jó kihívásnak találtam lefordítani az eredeti szöveget angolt magyarra. Ugye ez egy versnél nem kicsit nehezebb, mint bármilyen más szövegnél. Végül olyan jól sikerült ez, hogy magyar lett ez a dal is!
Hegyes Tomi (dob): Őszintén szólva nehéz nem úgy beszélni mindegyik számról, hogy „sose gondoltam volna, hogy egy ilyen dal megírásában részt fogok venni”. Viszont ha mégis ki kéne emelni egy olyan szerzeményt, ami elég magas mércét állít a sötét és érzelmes kategóriában, akkor ez a track az. Nem mellesleg a kedvenc refrénem a lemezen.
Serfel Boglárka (basszus): Basszusgitár-ügyileg ez a dal a kedvencem, hiszen erősen a funk inspirálta, és az sem utolsó, hogy a refrénben végre én is beröffenthetem a fuzz pedált.
NYOMOD
Hanzli Fanni (ének): A kedvencem a lemezről. Egy igazi dühös szám. Ez íródott meg a leghamarabb. Büntet! Ez volt az első olyan dal, amiben elég nagy részben szövegíróként vettem részt.
Kárai Bence (gitár): A refrénben hallható gitár akkordkör eredetileg egy akusztikus balladaszerű dalhoz íródott és Acoustico Melancolico munkacímmel illettük. Viszont amikor ezt zenekarosan elkezdtük hangszerelni, akkor már annyira benne voltunk abban, hogy egy kemény hangzású lemezt akarunk írni, hogy azonnal eldobtuk a puhaságát az eredeti demónak, és kb. kétszeresére gyorsítottuk az egészet. Itt megkapta az Electrico Melancolico munkacímet, mert hogy már elektromos gitáron játszottuk. Majdnem ez lett aztán a végleges címe is. Amúgy gitározásügyileg ez a kedvenc Doggos-dalom eddig. Mindig azt akartam, hogy így legyenek megírva két gitárra a témáink, ahogy ebben a dalban, és most az egyszer sikerült!
Kárai Bence az EP produceréve, Ligeti Gyurival a pécsi ZajZajZaj stúdióban. Fotó: sinco.
Serfel Boglárka (basszus): Egy igazi ütős, koncertzáró megőrülés lett ez a dal, amiben kellően kitombolhatjuk magunkat a közönséggel együtt – a kedvencem az albumról. Alapvetően nem tudok azonosulni a dal főszereplőjével, mégis megragadott a refrén, főleg a következő sorok: „Ez a választott utad, elhagyott öntudat / Te ennél többet érsz”, mivel tágabb értelmezésben is fontos üzenetet tartalmaznak. A szöveg Fanni, Szabi és Bence érdeme, az énekkel és az instrumentállal együtt pedig az egész dal „büntet” (hogy megint Ligeti Gyurit idézzem).
Éreth Szabolcs (gitár): Amikor eldőlt számunkra, hogy szeretnénk a lemezre még egy pörgős, kemény dalt, onnantól kezdve viszonylag hamar sikerült ezt megírni. A kiindulási alapnak vett lassú gitártémát felgyorsítottuk, aztán Bencével kicsit elengedtük magunkat és írtunk egy csomó részt, amiket nagyjából csak össze kellett illesztenünk. Szerintem elég sokszínű lett ez a dal és valóban nagyon jó koncertzáró darab.
Hegyes Tomi (dob): Haha, 21" Zildjian A Custom Mega Bell Ride cintányér (a ripple+ számból a vein.fm zenekartól) kupolája a vicces dobfill után olyan, hogy „DING”.
NEM LEHET VÉLETLEN
Hanzli Fanni (ének): Sokáig tartó, haragmentes elengedés. A szöveget Szabival ketten írtuk meg a stúdió előtti este.
Kárai Bence (gitár): Nehéz erről a dalról bármit is mondanom. Annak ellenére, hogy végig ott voltam a dal létrejötténél, a Nem lehet véletlen annyira személyes, hogy néha már azt érzem, hogy nincs is hozzá közöm és ezt a lehető legpozitívabb értelemben mondom. Büszke vagyok rá, és felemelő érzés, hogy létre tudtunk hozni valamit, amiben Fanni ennyire őszintén tudja kommunikálni az érzéseit. Szerintem épp ezért, ennek a dalnak hallgatásához kelleni is fog egy mindset. Nem fog mindenkit elsőre betalálni, de ha pont olyan állapotodban kap majd el, amikor fogékony vagy erre a hangvételre, akkor nem fog elereszteni.
Éreth Szabolcs (gitár): Ez egy igen szomorú dal, akár hangvételében, akár tematikájában, nem volt egyszerű megírni. Én sem hiszem, hogy ez mindenkinek be fog találni, illetve megkockáztatom, hogy nálunk sem lesz az állandó koncertrepertoár része, ettől függetlenül szerintem szép és különleges zárása a kislemeznek.
Hegyes Tomi (dob): Amiért szerintem büszkék lehetünk rá, az az, hogy sok minden került bele, azonban egyáltalán nem az okoskodás és egóméregetés vágya miatt, hanem mert a dal ezeket a dolgokat igényelte a formálódása közben.
Doggos a Facebookon. Instagramon. TikTokon.
fotó: Szudy Fanni