A visszafogott nőiesség misztikuma – Tindia-klippremier + Magyarradar

Moldvai népzenét játszik, de nem a megszokott módon, kevésbé ismert dallamokkal, saját hangszerelésben a Tindia, akik nem egy női névről, hanem egy lendületes táncdallamról nevezték el magukat. Idén már a második nagylemezükre készülnek, első klipjük pedig itt, a Recorderen, egy hosszabb bemutatkozás keretében debütál.

Mikor indult: 2015.

Hol: Budapest.

Tagok, hangszerek: Takács-Nagy Jázmin – ének, brácsa, Szentimrey Panna – furulya, kaval, Szepesi Lilla – furulya, kaval, doromb, klarinét, Lányi-Cseke Gyöngyvér – hegedű, Kollár-Apró Anna – koboz, ének, Lakat Bálint – tapan, cajon.

Stílus: Népzene, világzene.

Hatások: Magyar és román népzene fűszerezve egyéb népek zenéjével.

Kiadó: Saját kiadás.

Történet: A zenekarunk 2015-ben kezdte meg működését. Eleinte táncházakat és folkkocsmákat tartottunk, melyek motiváltak az autentikus népzenei dallamrepertoár elmélyítésében. Az elmúlt évek során sokat formálódott a zenekari összetétel és ezáltal a hangszerelés is. Számos táncházat, koncertet tudhatunk magunk mögött hazai és határontúli terepen. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb igényünk lett a saját hangzásvilág megtalálására, így egyre nagyobb hangsúlyt kapott a koncertdarabok megálmodása. Első kislemezünk 2019-ben készült, melyet a 2021-ben megjelent, Csudát csináljon belőle című nagylemez követett. 2022-ben a Szimpla Lemming program mentoráltjai és díjazottjai voltunk, melynek köszönhetően a Kapolcska Fesztiválon és a Tűfokán Fesztiválon meghívott vendégként léptünk fel.

A Tindia 2022-ben a Retrockban. Fotó: Kohun Works.

Megjelenések: Senki társa (EP, 2019), Csudát csináljon belőle (LP, 2021).

Küldetés: Hangszerjátékunkban törekszünk a stílushű játékmódra, azonban nem vetjük meg a hagyománytól eltérő hangszerelést sem. A dallamokat gyűjtésekről tanuljuk, ezt követően saját elképzeléseink szerint formáljuk át. Az utóbbi időben egyre több zenei párhuzamot is beépítettünk, beleértve a magyar nyelvterület különböző részeit és más népek zenéjét is. A zenekar összetételéből adódóan a női témák feldolgozása rendszeresen megjelenik az alkotói munka és a szövegek válogatása során. Sokszor a folklórszövegek jobban kifejezik az érzelmeinket, mint ahogy a mai ember meg tudja fogalmazni. Énekben bátrabban mondunk ki dolgokat, mondván, hogy ezek korábban létrejött szövegek. Hisszük, hogy a zenei élvezeteken túl, közvetítésünk által a népdalok és szövegeik újra eredeti funkciót láthatnak el, segítve a hallgatóságot az adott életesemény megértésében vagy krízishelyzet feldolgozásában.

Jövőkép: Jelenleg a második nagylemezen dolgozunk, melyet a közeljövőben, április közepén rögzítünk. Az első albumhoz képest megújult zenei gondolatok és hangzásvilág fogja jellemezni. Zenekarunk bizonyos szempontból eltér a többi moldvai zenekartól. Mindig törekedtünk a moldvai repertoárból a kevésbé ismert dallamanyagot felkutatni, üde színfoltként előhozakodni vele. Ehhez olyan hangszerelést társítunk, ami eltér a megszokottól, azonban nem csorbítja a népzenei anyag értékét. Fontos, hogy reflektáljunk az élet dolgaira, mert úgy véljük, így könnyebben születhetnek önazonos zenei megfogalmazások.

AZ UTÓBBI HARMINC ÉV LEGFONTOSABB MAGYAR FOLKLEMEZEI.

Mellékprojektek: Közülünk szinte mindenki népzeneoktatással foglalkozik. Zenekari szinten rendszeresen tartunk gyermekfoglalkozásokat, hangszerbemutatókat, népzenei kurzusokat. Lilla például a Szimfónia program keretén belül oktat népzenét hátrányos helyzetű gyerekeknek, amihez zenekarilag is csatlakoztunk néhány alkalommal. Anna a Resti Kornél és a Hungaricus együttesek alapítótagja is, Jázmin pedig éppen egy ukrán zenei projekten dolgozik.

Szexepil: Visszafogott nőiesség misztikuma, de szerencsére egy kakas is van a tyúkólban.

Legnagyobb eredmény: A pandémia előtti időszakban egészen Strasbourgig eljutottunk magyar közösségekhez. A Lucáé című számunk elérte 10.000 megtekintést. 2022-ben a Szimpla Lemming mentoráltjai és díjazottjai voltunk, illetve az elmúlt években olyan színpadokon játszottunk, mint az A38, az Aréna Garden, vagy a MÜPA.

A Csilladri című új klipjükől: Az első klip forgatása izgalmas szituációk elé állított minket. Noha időben elkezdtük megtervezni a forgatást, az élet közbeszólt, ennek eredményeként sajnos hidegben kellett forgatni. Az első helyszínünk egy hegy teteje volt, ami Nagyegyházához – Panni és Bálint otthonához – volt közel. A feljutás is kihívást jelentett a hangszerekkel, szép ruhákban, amelyeket a Kamala Kaftán biztosított. Hamar átfagytunk a hideg szélben, így pár óra múlva az erdőben, egy rögtönzött tűz körül folytattuk a felvételt. Ezek a vágóképek végül olyan jól sikerültek, hogy az egész klip koncepcióját erre cseréltük. Meg kell hagyni, itt is küzdöttünk az elemekkel, ami ez esetben nemcsak a szél volt, hanem a füst és a gyönyörűen izzó pernye.  

Évekkel ezelőtt álmodoztunk az első Tindia-klipről, ahol azonos képi világot szerettünk volna elérni a tűz körül. A véletlenek jó együttállását tetézte, hogy éppen telihold volt a forgatás napján, ami szimbolikusan is kapcsolódik a zenekar nőiességéhez. Nem szerettünk volna semmilyen tőlünk idegen, mesterkélt dolgot a videoklipben, így elvetettük a különböző történetek megjelenítését, statiszták alkalmazását. A klipnek inkább hangulatfestő szerepe van, ami nem vonja el a figyelmet a zenéről. A forgatást összességében nagyon élveztük, az előkészületektől a kivitelezésig, igazi közösségi élménnyé vált. Az egymáshoz való kapcsolódásra nagyon nagy szükségünk van.

EZ TÉNYLEG MIND BENNE VAN EGY NÉPDALBAN? A LEGJOBB NÉPDALSZTORIK.

Noha először a klipforgatáshoz olyasvalakit választottunk, aki ígérte, hogy megrendezi a klipet, végül nem vállalta, így végül Vértes Ákosnál kötöttünk ki, akihez több szálon is kapcsolódik a zenekar. Aktív zenészként mindenben segítségünkre volt, és a forgatástól a vágásig nagyon jól kezelte a felmerülő akadályokat. A videó elkészítésében az időrendiségre is figyelt, így a klip végére teljesen besötétedik, ami harmóniában van a szövegben megjelenő elmúlással is.

Zeneileg moldvai és bukovinai dallamokból merítkeztünk. A moldvai zenében nem alkalmaznak brácsát és klarinétot, mégis bátorkodtunk beemelni, hiszen a bukovinai zenében azonban megjelennek. Megítélésünk szerint szépen illeszkedik a hangzáshoz. A szövegeket Petrás Incze János nevezetű moldvai pap feljegyzéseiből szerkesztettük össze, a folklór szövegek magukért beszélnek. Kíváncsian várjuk a kedves hallgatóság véleményét!

A már 10 ezer megtekintés felett járó Lucáé:

NEMRÉG A TINDIA KORÁBBI ÉNEKESE, MÉRY REBEKA IS BEMUTATKOZOTT A RECORDEREN.

Tindia a Facebookon.