Sokáig hittem, hogy te vagy a minden. Halottakat könnyű produkálni, tanár úr! Százfele nézek, hogy ne lássak. Ámbrás kikelet nyomja a szívemet. Egy kórházi ágyban fekszem, és nincsen semmim, csak egy új zeném. Sötétségből teremtetett szuperintelligens entitás; sima cica flow; beszív, megtisztít, magasba emel. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Szeptember 1-én mutatkozott be itt a Recorderen a Káltes Ekwa, a Gustave Tiger szintis utódzenekara. Ahogy Szabó Sz. Csaba mondta, "csak szerettünk volna csinálni [Dorozsmai] Gergővel pár számot, a szintipop/elektropop/szintis posztpunk/electroclash stb. bűvöletében. Nagyjából nyárra kiderült, hogy ez inkább nagylemez lesz, és nem is annyira szigorúan műfaji, mint ahogy terveztük, hanem annál valamivel változatosabb, vagy hát mit tudom én, talán eredetibb is a maga módján." Énekesként pedig Kiss Flóra csatlakozott hozzájuk. Az Átváltozások egyértelműen két részre tagolódik. Először jönnek a 2-4 perces slágeres dalok a szintipop bulisabb és sötétebb oldaláról; aztán viszont három, hat-nyolc perces számmal szakadnak el a szűken vett stílusjegyektől. Űrdiszkó, patetikus darkhimnusz és végül egy perkusszív, dubos behatásokat is mutató dzsungeltánc emeli új szintre az album második felét. A szövegek sok szempontból a Gustave Tigerből is ismert megoldásokat, témákat folytatják, obskúrus történelmi utalások hálójával és olyan sorokkal, hogy "legyen háború!" - és ahogy Szabó Sz. Csaba a Keretnek mondta, "mindegyik szám a végítéletről szól, vagy nem." (A cikk címe idézet Az ismeretlen isten búvóhelye című dalból. A fenti fotót Neményi Márton készítette.) Facebook
Brenka tavaly tavasszal itt a Recorderen mutatta be első albumát; azóta több single-lel is kijött, de az első nagyobb lélegzetű kiadványig szeptemberig kellett várni. A Kavicsok közt kagyló EP R&B-pop, hol lírai, hol táncos dalokkal; a kíséretben hangszerek találkoznak szellemes elektronikus megoldásokkal, műfaji kölcsönzésekkel (reggae, reggaeton). De alapvetően az a kíséret célja, hogy Brenkát állítsa a középpontba, aki pedig az érzelmek szolgálatába állítja gazdag énekesi eszköztárát. Instagram, Facebook
Buzás Bence ugyan az X-Faktorban tűnt fel, az már 2020-as Magyarradar-bemutatkozásából kiderült, hogy olyan szólóelőadó lett belőle, aki a dalszerzési, produceri feladatokat is maga csinálja. Legújabb EP-je érzelmes, R&B-s elektronikus pop, ami izgalmasan épít be a kíséretben és a vokálban is különféle műfaji hatásokat (a legjobb a nyitó más lettél lebegősre effektezett house-os szintije). Az Átjáróház cím a négy dalt összefogó témát jelöli meg: "Az érzéseink, ugyanúgy, ahogy az emberek az életünkben: jönnek-mennek, életünk egy átjáróház. Egy dolgunk maradt csupán ennek tudatában: élvezni a szép pillanatokat és megélni a rosszat, tanulni és belőni az irányt oda, ahol a legnagyobb rossznak is van szépsége." Instagram, Facebook
A szlovák-magyar Adela Mede többnyelvű énekkel, környezeti felvételekkel, elektronikával kísérletező, fura-szép lemeze, a Szabadság az egyik kedvencem volt 2022-ből. A folytatás hasonló eszközökkel dolgozik, bár minimalistább (ugyan az ének gyakran többrétegű, illetve effektezett), illetve elhagyja a dobokat. A kísérőszöveg szerint a keresés helyett a megtalált gyökerek és az ezek által adott hit és önbizalom határozzák meg a lemezt. Ez nem azt jelenti, hogy a többféle identitás (szlovák, magyar; keleti, nyugati) között választott volna Adela Mede, hanem éppen hogy egy (nem adott, inkább kidolgozandó) "közép-európai zene" az, amit játszik. A szép ívet leíró lemez a közepén a leginkább elidegenített, de ott is őriz valamit személyes, visszafogott szépségéből. Honlap, Instagram
A Folpak Kollektívából remélhetőleg több Recorder-olvasónak ismerős lesz Gyapj szabályokat leszaró népi-ipari techno-csürdöngölése, de Cuzz Lightbear döngölős-vicces technójáról is volt már szó. A Folpak első válogatásán mindketten szerepelnek. "Átfogó koncepció nélküli zenei gyakorlatozásaink a nagyérdemű elé tárva" - írja az ismertetés, és tényleg, a vicces döngölésre fura (ál)népies döngölés következik, majd Hogett lágyabb, billegős kb. zörgős downtempóként leírható száma következik. Három még furább, kísérletező, kattogós, olykor egészen zajos, mégis lefojtott szám zár: két Gyapj között a glitchreggae lemezét még nem a Folpak tagjaként kiadó Gholem. Honlap, Instagram, Facebook
A magyar jazz-soul-hiphop stb. szcéna tagjai mindenféle formációkban együtt zenélnek (lásd a szakirodalmat), az előbb említett háromszögön belül vagy akár kívül is sokféle megközelítést érintve. Így aztán ha az van írva egy lemezre, hogy Bognár Szabolcs, Hock Ernő, Boros Levente, akkor kb. a hangszereket lehet viszonylag jó eséllyel megtippelni (billentyű, bőgő, dob). A Normafa című albumon a trió sztenderdeket játszik John Coltrane-től Herbie Hancockon át Fela Kutiig, de nagy szabadsággal és sajátos hangulatban. A meghallgatható két szám alapján groove-os, hangulatos a zene, és annyira könnyed, hogy szinte már kis is csúszik a kezünk közül és elröppen - a kísérőszöveg egyenesen mindenféle szellemekről ír. A Normafa Síházban, hallhatóan élőben rögzített zenét Bognár Szabolcs kiadója, az Oshu Records jelentette meg vinylen, digitálisan csak két, igencsak kedvcsináló szám érhető el. Bognár Szabolcs Ábáse Facebook, Hock Ernő Facebook, Boros Levente Facebook
A Lucy Dreamin' két basszusgitár + dob felállásban játszik; az az önmeghatározásuk, hogy "keleti sivatagi pszichedélia", de ott van a zenéjükben a space és a posztrock is, a folyamatzenés építkezés, valamint olykor egészen súlyosra is tudnak váltani. Inhale. Purge. Elevate című albumuk négy hosszú számából három ilyen; különösen az A State for Michel Foucault jár be nagy távolságot, játékos groove-októl elszabadult zajongásig. Egy szám pedig a tavaly elhunyt Mimi Parkerről emlékezik meg méltóan; ebben indiai harmonium szól. Facebook
A Rivers Ablaze változó felállású zenekar (volt lemezük, amit Kertész Márton egyedül játszott fel), de az viszonylag stabil elem, hogy az extrém metal műfajait (death, black) és a technikás, progresszív megközelítést hozzák össze komplex dalaikban, olykor meglepetésekkel, lágyabb részekkel is kiegészítve. Ez megmaradt az Omnipresence-en is, ami - ahogy a Metal.hu interjújában olvasható - 2021-ben írt számokat tartalmaz, és Knapp Oszkár a következő koncepciót járja körül a szövegekben: "egy szuperintelligens entitásról szól, aki jó szándék által vezérelve az univerzum elméit összekötve egyfajta kaptár-elmét létrehozva szeretné elérni, hogy a közös tudás és tapasztalat alapján egy jobb világot hozzon létre, de mivel ő maga is romlásból, gonoszságból és sötétségből teremtetett, valójában az ezáltal a megállíthatatlan végzetet és pusztulást hozza el." Azért nem csupa sötétség és reménytelenség az album, a záró Solar Wind pszichedelikus posztrockja (amiben Korbucz Sonya vendégeskedik) ha nem is hoz felhőtlen megnyugvást, de legalábbis sejteti valami ilyesmi reményét. Honlap, Facebook
A Cicaverzum egy "abszurd romantikus komédia" - ehhez milyen filmzene illik vajon? Erre Czitrom Ádámnak kellett válaszolnia, aki alterparódiáktól jazzen, folk-rockon és punkon át absztrakt kísérleti elektronikáig rengeteg mindent játszik. A sajtóanyagban hosszan beszél arról, mi volt a koncepciója, a filmzenealbum pedig ennek tökéletes megvalósulása. "Mindig is foglalkoztatott a zenei storytelling, azon belül különösképpen a humor zenei reprezentálása. A film egyik központi tematikája a múlttal való szembenézés, és annak egyfajta idézőjelbe tétele. Erre törekedtem a soundtrack megírása alatt is. Egy olyan nosztalgikus mesehangzást igyekeztem megteremteni, amiben lépten-nyomon felbukkan valamilyen nyugtalanító groteszkség." A cukin nyugtalanító filmzenék mellett hallható az albumon még a filmben is szereplő Kiss Tibi rockerkedése, a Miu-miújság Csobot Adél előadásában, a legvégén pedig a cica (hangját adó Patkós Márton), aki alá Hundred Sins rakott súlyos ütemeket. a szövegbe pedig Beton.Hofi is besegített. Facebook
Rónai András
Októberben a következő lemezeknek, EP-knek volt a premierje itt a Recorderen: Glsch: Zúgó EP (a korábbiaknál mélyebbre menő hiphop változatos alapokkal), Szesztay Dávid: Félek nem félni (személyes, lényegre törő art pop), Band In The Pit: Goda (pszichedelikus noise rock dark jógához), Lubricators: Kóla, nyalóka (ska Böiler-, PASO- és Yellow Spots-tagokkal), Maluridé: Under The Same Sky (dream pop, érzékeny elektronika, többszólamú vokálok), Magidom: Esendő halandó (indie pop-folk a bolygóról és a tökéletlen, csetlő-botló emberről), Triola Gang: Még forróbb tűz EP (még viccesebb trap), Gryllus Ábris: Nucleus Of The Decay EP (kísérleti ambientmeditáció a szülővé válásról), Magyarázat mindenre filmzene (Reisz Gábor és Kálmán András dalait gyerekkórus énekli); valamint a következő klipeknek, daloknak: Third Planet: Agent of Hope, QJÚB: Földalatti harc, NLP x Hundred Sins: Backroom, Meg Egy Cukorka: Gyere fel, Sisi: Szar, Péter és Pál: Körhinta, Wave of Sound: Endless Fields, Vass Geri: Észbe kapás, 30Y: Arra indulok el, Grand Mexican Warlock: Black God. Magyarradar rovatunkban bemutatkozott a Nite Chimp (garázsrock kitérőkkel a tengerpart és a college felé), a Black Nose & Purple Hands (pszichoerotik dreamrock), az A Flirt (kísérletezős pop-rock) és a Valami Lesz (magyar-amerikai indie rock). Nagyinterjúban foglalkoztunk Áron András és a Belau friss albumával.
