Szabályokat leszaró népi-ipari techno-csürdöngölés. Gyapj: Éj Állj! (lemezkritika)

Az időegységre jutó zenei meglepetések idei rekordere eddig a Folpak kollektívához tartozó Gyapj. Ez a kritika először a Recorder magazin 92. számában jelent meg.

Akármit gondoljon az ember a név és a borító alapján (vicces, VHK-ihletésű folkzenekar? pogány black metal?), ez nem az. Hanem: van itt techno, annak sötétebb és csűrdöngölős változata egyaránt – van például egy pár hangos, happy hardcore-ba illő dallam, amit előbb autódudán (?), aztán valami pszeudonépi hangszeren (??) is hallunk –; vasakon dobolós, fémeket nyikorgató ipari zene; népzenei hatás, ami nemcsak a széteffektezett népdal-hangmintákban nyilvánul meg; organikus és feltűnően gépi ambient. De előfordul még hiphopbetét és hallásküszöb környékére lenyomott szöveg, miszerint „kijárat, folyosó”, satöbbi.

Most jöhetne az, hogy „de mindez összeáll”, ámde nem, pontosabban csakis a szabad, minden szabályt leszaró attitűd fogja össze – a szellemes részleteken túl ez az, ami miatt roppant szórakoztató ez a 21 perc. Gyapjról egyébként annyi derül ki a Folpak kollektíva honlapjáról, hogy ő egyetlen ember, aki „folyamatosan nyírja magáról a túlburjánzó gyapjat egy-egy zenei projekt formájában”. 

Előadó: Gyapj

Cím: Éj Állj!

Kiadó: folpak

Megjelenés: 2022. február 18.

Műfaj: kísérleti folk-techno-valami

Kulcsdal: Üdvözlégy

7.5/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.