Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, 2021 és 2022 után most is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. Ezúttal a Jazzékiellel mostanság kevésbé, szólóban viszont igen aktív Jakab Pétert és Czitrom Ádámot: az énekessel második, Ez még nem az című sadcore-os szólólemeze kapcsán beszélgettünk nagyot az év elején, Ádám pedig Törőcsik Franciska és Szeleczki Rozália abszurd romkomjához, a Cicaverzumhoz írta meg élete első filmzenéjét, és a kísérleti elektronika sűrűjében is kalandozott egyet OOO-val, azaz Csernovszky Mártonnal – ez lett az EXILES-nél megjelent, élő organizmusként tekergő, fortyogó, kattogó Tendril.

Nyáron jelent meg bongor klipje, amiben Kohlhaas Mihály felől közelített a Mészáros-jelenséghez, és feszegetett erkölcsi-politikai-közérzeti kérdéseket. A LÖLŐ-t most G.Zsolti oltotta be rasztás jamaicai életérzéssel.

Mac Miller reinkarnációja, ősi erotika és brutálisan alulértékelt magyar dal is akad 4ma, az OTL-s Filo, és cancel. listáin, amiktől a bólogatásügyi minisztérium is megnyitja kapuit.

Nevet és kissé hangzást is váltott az eddig imanexperimentként dreamy electrós, spacepopos zenéket író Nita, aki most egy breakesebb dallal jött ki – az elsővel kkonekoként.

Lássa az egész utca, hogy milyen szép csillogós PS4-ünk van! Lángba borítom ma éjjel a várost, pusztuljon el, ami fáj, ami káros. Lövök egy szöveget. Ilyen zongorát nem látunk többet! Dolgok, hibák, álmodozások. Filatorigát, marsi témák, heves emocionális hullámvasút, hangfürdő. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. bongor 2023-ban írt számot Mészáros Lőrincről (LÖLŐ), az öregedésről (TRIPLA X), és szerepelt G.Zsolti pornómémes slágerében (VERY BIG), az eddig bábrendezőként ismert cserihanna az év egyik legjobb – játékos, vicces, máskor meglepően komoly – hazai lemezét hozta ki (KIKÖTŐ); Henri Gonzo a Papírsárkányok álomszerű, gazdag, neoklasszicista hangszerelésű dalaival varázsolt el, amiket februárban telt házas koncerten mutatnak be a Müpában; a korábban a Kispálban és a Kiscsillagban is doboló Mihalik Ábel pedig Vecsei H. Miklós zenekara, a QJÚB zenei vezetőjeként és dalszerző-producereként hozott ki egy remek, színházi-irodalmi-progrock-alter lemezt (a kocka kibontása), emellett elkészült a hatodik, vállaltan boomerkedő szólólemezével (Boomer Music), játszott filmzenés fúziós jazzt a Mr. Moodburnnel, és a HS7-énekes Szűcs Krisztián szólózenekarában is láthattuk, amiben már producerként is aktív.

Hosszas huzavona után most már tényleg újra aktív Sallai László (Felső Tízezer, Galaxisok, Platon Karataev) másik powerpopos-poppunkos zenekara, a The Somersault Boy. A magyar-finn trió négy év után, január 18-án a Gólyában játszik a kölyökclubcore-os Plazúrral és a Salabakterrel, és egy régidalos EP mellett egy új nagylemezt is kihoznak még az idén. 

Miután listába szedtük a legjobb külföldi és magyar lemezeket, filmeket és sorozatokat, idén is megkértünk zenészeket, hogy gyűjtsék össze a kedvenc dalaikat, albumaikat az évből. A Káltes Ekwa a Gustave Tiger sötét, slágeres-dobgépes szintipopot játszó utódzenekara a Subtones énekesnőjével, a vicces, dark diszkós L.A. Suzi pedig Dorozsmai Gergő és Szalai Anna restis sanzonokat éneklő duójából forrta ki magát. 2023-as albumaik nemcsak azért rokon lelkek, mert Dorozsmai mindkettőn szerepel, vagy mert annyira jók lettek, hogy például mi sem hagyhattuk le őket az év végi listánkról: egymás után hallgatni őket pont olyan, mint sírva röhögni és arcon pörögni a világvége legjobb bulijában. 

Egy rendkívüli együttműködés eredményeként a fesztivál számára két igazán fontos előadó közös dala lett a 2024-es Fishing himnusza, amely szilveszter éjszaka, a magyar himnusz után debütált.

A legenda szerint a Jazzbois egyszer megpróbált rossz zenét csinálni... de nem sikerült. Mocskos, dögös grúvok, filmzenés jazzelés álmodozáshoz, útmutató a lazasághoz – és az album, amit a legjobban várt a beatmaker-közösség.