Válogatás a Recorder 2017-es cikkeiből – Fókusztémák

A hagyományhoz hűen újból összegezzük a Recorder legjobb, legfontosabb cikkeit az évből. Idén a fókusztémákkal kezdünk – 50 magyar poppillanat, shoegaze, Pécs vagy éppen Norvégia és pop, az év legérdekesebb általunk feldolgozott témái hónapról hónapra egy cikkben.

Idei első lapszámunk PÉCS ÉS A POP kapcsolatáról szólt, átvettük a város rocktörténetét, a hatvanas-hetvenes évekkel kezdtünk itt, folytattuk a nyolcvanas-kilencvenes évekkel, majd a kétezres évekről írtunk itt, foglalkoztunk a Megasound Systemmel és a többi kultikus hiphop bandával, illetve a legendás egykori klubokat is végigvettük, többek között a Hard Rák Cafét, A Gyárat vagy a DOZSO-t.

De természetesen nem ragadtunk a múltban: megnéztük a mai klubhelyzetet a Nappalival, a Pécsi Est Caféval majd a Szenessel, írtunk az elektronikus zenei színtérről, készült duett-interjú a címlapon is szereplő Beck Zolival és Ian O'Sullivannel, de tizenegy még csak feltörekvő zenekart is sorra vettünk.

Márciusi jubileumi 50. lapszámunkban 50 MAGYAR POPPILLANATot néztünk meg az elmúlt ötven évből. A hatvanas-hetvenes évek beatjével, diszkólázával és Kovács Katiékkal kezdtük, aztán szó esett a nyolcvanas évekről, benne például az A.E Bizottsággal, a cPg-balhéval, az 1981-es tatai rocktanácskozással és az első magyar rappel. A rendszerváltás után sem lassult a magyar zenei élet, sőt: a kilencvenes években többek között elindult és egyre nőtt a Sziget, együtt turnéztak a hazudós zenekarok, mint a Tankcsapda, a Kispál és a Borz valamint a Pál Utcai Fiúk, emellett pedig különféle lemezkiadók jelentek meg, a kétezres években debütált a hiperkarma (a magazin címlapján szereplő Bérczesi Róberttel interjúztunk is), fejbe lőtte magát Zámbó Jimmy, tehetségkutatók, rádiók indultak és tűntek el, kikötött az A38. A kétezertizes évtized pedig bár még nem teljes, azért ebben a hét évben is történtek izgalmas dolgok, például lezajlott egy zenei generációváltás és egy hálószobapop-forradalom. Természetesen ez a felsorolás közel sem teljes: a teljes magyar poptörténet pontokba szedve a linkek alatt, kattintani érdemes, érdekes. Ha pedig ez sem lenne elég, a Világrecorder a világzene ötven legfontosabb pillanatát szedte csokorba, első rész itt, második itt.

A március történelmi grandiózussága után újból a földrajz felé fordultunk, lapszámunk fókuszába NORVÉGIA ÉS A ZENE került. A poptörténelemről mégsem feledkeztünk meg, a norvég popról két részben írtunk, a kezdetekről itt majd a kétezres évektől kezdve itt. Meghallgattunk húsz klasszikus, kultikus és potenciálisan kultikus norvég lemezt is: Annie és Jenny Hval találkozott a Turbonegróval és a Röyksoppal listázó cikkünkben. De nem álltunk meg itt, a Music Norwayt vezető Kathrine Synnes Finnskoggal oslói irodájukban beszélgettünk el.

Májusban maradtunk az északi melankóliánál, a magazin témája a Ride és Slowdive visszatérésének apropóján a SHOEGAZE volt. Ennek kapcsán sorra vettük a stílus húsz legkiemelkedőbb albumát, a Recorder szerzőinek kedvenc shoegaze-lemezeit, no meg természetesen a poptörit is, újból részekre bontva, itt írtunk a műfaj kezdeteiről, itt pedig az elburjánzásról és a visszatérésről.

Ezután júniusban beköszöntött a nyár, nemcsak a hőmérsékletet tekintve, hanem a magazin témájában is: VÍZ ÉS ZENE fókusztémánk szörföző zenészeket, magyar előadók kedvenc strandon hallgatós dalait és a nyár slágervárományos dalait rejti – utóbbiakról két részben (első, második) nyilatkozott a Mary PopKids-frontember Kamau Makumi, iamyank, Takács Zoltán Jappán és JumoDaddy.

Az összevont július-augusztusi Recorder fókuszában a popőskor, POP 1854-1954 volt, először foglalkoztunk a zeneipar megszületésével, a zeneműkiadás kezdetével, a második részben következett az afrikai gyökerű zenék megjelenése, a jazz és a blues és a többi fúvószene, valamint a folk és country kialakulásával kiköveződött az út a rock n' rollig, az összefoglalt száz évet pedig a harmadik részben egy idővonal ábrázolta, majd pedig a korszak legnagyobb slágereiről írtunk. De persze a magyarokat itt sem hagytuk ki, átvettük a popőskor tíz legnagyobb magyar popsztárját, Karády Katalintól Kelly Annie-n keresztül egészen Kalmár Pálig.

Az első őszi lapszám KAZETTA FOREVER témája a formátum megszületésével, bukásával és visszatérésével foglalkozott, a márkákkal és a kezdetekkel az első rész, aztán jöttek a műsoros kazetták és mixtape-ek itt. Ennyivel azonban nem álltunk meg, sok legendás magnót és walkmant is megnéztünk, ezt követően pedig a kazetta evolúcióját, illetve jártunk az utolsó hazai kazettamanufaktúrában.

Októberben immár hagyományosan visszarepültünk húsz évet az időben, egészen 1997-be. Ennek során a Recorder szerzői mind listát állítottak össze kedvenc 1997-es lemezeikből, ebből kijött az összesített toplista, majd következtek kedvenc dalaink. 1997 sajátosságairól és az évről úgy általánosan három cikk is született: először megmutattuk az év zenei idővonalát, aztán a popról és rockról írtunk, végül pedig a hiphop és az elektronikus zene került a középpontba. 1997 hazai emlékezete sem maradt el, a magyar popzene húsz évvel ezelőtti helyzetéről is beszámoltunk.

A november a VILÁGZENE 30 jegyében telt: megnéztük az aktuális világzenei trendeket és a műfaj elmúlt harminc évét.

Végül az idei utolsó magazin témája TOPZENÉK 2017 volt, elmondtuk, hogy nekünk melyek voltak az idei kedvenc albumaink, megjelentek az egyéni listák, illetve műfajonként szemléztük 2017-et. Az oké, hogy 2017 vezető stílusa az újgenerációs hiphop, de mi történt a popban és a rockban? Mi volt a helyzet idén az elektronikus zenével? Na és úgy egyáltalán, mi történt a magyar popzenében? Egy kérdés sem marad megválaszolatlanul, év végi lemezajánlóink a cikkek alatt pedig rengeteg hallgatnivalóval szolgálnak.

Jó zenehallgatást, olvasást!