Ötvenedik lapszám. Újabb mérföldkőhöz érkezett kedvenc médiatermékünk és hűséges élettársunk, a már több mint öt éve rendszeresen megjelenő, ingyenes popmagazin, a Recorder. Ennek örömére végigtekintjük, hogy mik voltak a magyar poptörténet legkiemelkedőbb momentumai az elmúlt ötven évben. Visszatekertünk 1967-ig és minden évből kiválasztottuk a szerintünk legfontosabb, legjellemzőbb történést. Nem az általában legjelentősebb ötven pillanatot kerestük, hiszen évről-évre haladtunk, és nem is az ötven meghatározó popszereplőhöz kötődő eseményeket akartuk listázni, hiszen számos kulcsfigura kimaradt. A magyar popzene mozaikos történetét mutatjuk be – ötven momentumot, amely összeáll egy töredezett, de így is jól felismerhető nagyképpé. Találkozzunk a következő ötven lapszámnál! A hatvanas-hetvenes évek legjelentősebb poppillanatai után íme, a nyolcvanas évek!
1980
Fekete bárányok koncert
A Hajógyári-sziget poptörténelme jóval az első Diáksziget előtt kezdődött, egészen pontosan 1980-ban, a Fekete Bárányok koncerttel. Augusztus 23-án együtt lépett fel az A. E. Bizottság, a P. Mobil, a Hobo Blues Band és a Beatrice, négy olyan zenekar, ami nem volt éppen a rendszer kedvence. A koncerten körülbelül 25 ezer ember gyűlt össze, ritka pillanat volt ez a zenekarok életében, mert sokszor a kisebb klubkoncertjeiket is meghiúsították. Együtt azonban olyan erőt demonstráltak, aminek a Hungaroton sem tudott ellenállni, előbb-utóbb mindegyiküknek lehetett lemeze.
fotó: Vértes György
VÉRTES GYÖRGY FOTÓIVAL ITT FOGLALKOZTUNK.
1981
Tatai rocktanácskozás
A majdnem összes fontos akkori magyar zenész, a velük kapcsolatban álló szervezetek (a Hungaroton, az ORI, az Interkoncert, a Zeneműkiadó és a többi) vezetői, valamint az őket befolyásoló politikai vezetés (Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára és Lendvai Ildikó, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője) a háromnapos tatai tanácskozás során egy zenészszakszervezet lehetséges megalakulásáról vitatkoztak, a hétvége közelebbről viszont a hatalom és zene korabeli viszonyáról szólt. Itt dőlt el, hogy a magyar újhullámnak nem lesz esélye lemezt kiadni (pedig a színtérről még az NME is lelkesen számolt be ebben az évben) és ezt már csak azért is tudhatjuk, mert Almási Tamás Sok húron pendülnek címmel forgatott rendkívül érdekfeszítő dokumentumfilmet a hétvégéről.
fotó: Fortepan
DOBOZBAN RAGADT MAGYAR ZENÉS FILMEK.
1982
Megnyílt a BS
A Budapest Sportcsarnok megnyitása előtt nagyon sokáig nem jött igazi A-ligás popsztár Magyarországra, amit – különböző okok mellett – részben éppen a megfelelő minőségű koncerthelyszín hiánya okozott. Hogy a BS mekkora űrt töltött be a hazai popzenei életben, ahhoz álljon itt csak néhány fellépő az első három évből: Talking Heads, Tangerine Dream, Tina Turner, Johnny Cash, Santana, Elton John, Spandau Ballet, The Twins, Chuck Berry, Dire Straits (szó volt az OMD-ről is, de az elmaradt).
1983
CPg-balhé
1983-ban a hazai punkmozgalom legélesebben fogalmazó zenekara, a szegedi, de néhány év működés után Budapestre költöző CPg tagjait bíróság elé citálja a Kádár-rendszer. A fiatal zenészeket izgatás vádjával tartóztatták le, a bíróság végül a zenészek bűnösségét nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaiként, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében állapította meg, hármukat két-két év letöltendő börtönre, a még fiatalkorú basszusgitárost pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Kell-e mondani, milyen hatással volt ez a többiekre és arra, hogy a műfaj kiteljesedhessen.
fotó: Zétényi Zoltán
ZÉTÉNYI ZOLTÁN ZENEI FOTÓIT ITT ÉS ITT MUTATTUK BE.
1984
Első magyar rap
Van egy magyar lemez, amin nagyjából pont úgy szól a korabeli hiphop, vagy rap, vagy electro, ahogyan a műfaj nemzetközi, még meglehetősen szórványos megjelenésein is. Vagy na jó, közel úgy. Fenyő Miklós bámulatosan vette le ezt a zsánert is (a pszich-rock, a glam rock, a Beatles, a rockabilly-nosztalgia után), MIKI nevű LP-je (Jól nézünk miki) ismét egy olyan ritka pillanat, amikor szinkronban voltuk a világgal.
A HÚSZ LEGJOBB MAGYAR HIPHOPLEMEZ, A RECORDER SZERINT.
1985
Megnyílt a Pecsa
A BS mellett egy kisebb méretű szórakoztatócentrumra is égető szüksége volt már Budapestnek, főképp, hogy a legoptimálisabb ilyen, a Budai Ifjúsági Park 1984-ben bezárt. A beltéren 2500 főt befogadni képes klub koncertteremként és diszkóként is hamar a legnépszerűbb hely lett, szabadtéri színpadán pedig még nagyobb koncerteket is tudtak rendezni. Emellett számos klub működött itt, hosszú évekig túlzás nélkül a Petőfi Csarnok volt a budapesti zenei központ.
A PECSA HÁZIFOTÓSA SOKÁIG FEHÉR BERTALAN VOLT, KÉPEK ÉS SZTORIK ERRE.
1986
Elindult az első magyar kereskedelmi rádió, a Danubius
Még el sem indult a rendszerváltás folyamata, de már működtek a gmk-k, a piacgazdaság azonban még távolinak, vagy soha el nem jövőnek tűnt, amikor 1985-ben osztrák üzletemberek azzal keresték meg a Magyar Rádiót, hogy – főleg a Balatonra utazó német nyelvű nyaralókra alapozva – kereskedelmi rádiót indítanának. A Danubiust végül teljes egészében a Magyar Rádió hozta össze – az első hivatalos műsorsugárzás a Balatonnál 1986 júliusában indult a 100,5 MHz frekvencián a kab-hegyi adóról, német nyelven, naponta reggel héttől este hatig. Egy évvel később már Budapesten is lehetett fogni az adót és hallani olyan aktuális slágereket, amiket az állami rádióban alig.
1987
Lemezt készíthetett az underground
A tatai rocktanácskozás után hat évvel mégis lejárt a moratórium (igaz közben a „Fekete Bárány” Bizottság már adhatott ki lemezt, a Trabant pedig filmzenelemezként egy kislemezt), az Európa Kiadóval elindulhatott az addig éppen megtűrt előadók lemezes bemutatkozása, igaz eddigre már kellően szétzilálódott a mezőny. Mindenesetre azt már a Hungarotonnál is jól érezték, hogy valami megbomlott a szocializmuson belül.
1988
Rocktérítő – a legkeményebb magyar rockfilm
A Neurotic-nak viszont még ekkor is csak úgy lehetett kiadványa (filmzenekazetta), hogy film készült annak frontemberéről, Pajor Tamásról. A drogokkal fűtött, balhés figura életét, koncertjeit Xantus János követte egy kamerával, és pont elkapta a frontember megtérést, a Hit Gyülekezetébe való besorolását. A ritka pillanat az egyik legérdekfeszítőbb magyar zenei filmet eredményezte – és kiváló dokumentumát egy letűnt kornak.
INTERJÚNK A KORSZAKRÓL PAJOR TAMÁSSAL.
1989
Megnyílt a Tilos Az Á
A rendszerváltás időszakának, az évtizedforduló budapesti undergroundjának törzshelye, 1995-ig a város egyik legfontosabb kis klubja, a másik legfontosabbal, az egy évvel korábban indult Fekete Lyukkal együtt teljesen új nézőpontot képviselt a szórakoztatásban. A kilencvenes évek alternatív zenéje ezekről a helyekről nőtt ki, a Tilos Az Á pedig még az 1991-ben startoló, szintén esszenciális Tilos Rádiónak is a szülőhelye volt.
a Recorder-stáb
(folytatjuk)