Sokan próbálták már megfejteni Pécs titkát: mitől lett pont ez a város a magyar popzene történetének legfontosabb vidéki színhelye? Mivel azonban egyértelmű válasz még nem született, így a 49. Recorder magazin Pécs & pop fókusztémájában mi is hozzáteszünk a diskurzushoz néhány adalékot. Íme, Sopianae popkrónikája – első részben a hatvanas-hetvenes évek.
A korai kereszténység egyik jelentős központja, középkori egyetemváros és kulturális, művészeti központ, korai ipar-, majd bányászváros, soknemzetiségű település, amelyben a munkásosztály és az egyetemi értelmiség él egymás mellett. Ez persze csak néhány jellemző a sokrétű Pécsről, és a legtöbbjük pont aligha bírt döntő befolyással a helyi popzene fejlődésére. Azt azonban jelzik, hogy a hely régóta hatással van az ott lakók életére. Hogy kisugárzása van.
Savages a hatvanas években
A hatvanas évek
És a poptörténeti kisugárzáshoz az alapok is megvannak. Már az ötvenes években megnyílt a Szabadtéri Színpad, a Pécsi Big Band a város jazzéletének volt az elindítója, a stílus a hatvanas években már országosan is számottevő előadókat és klubesteket termelt ki. Ebben az évtizedben Budapesten kívül egyetlen városban sem volt olyan élénk beat-élet, mint itt: a Tremolo, a Cseke, a Rák, a Diamonds, a Phantom, a Savages, a Funny Fools és az NDK-t is megjárt Flamingo ugyan nem lettek országosan ismert zenekarok, de a helyieket elég jól elszórakoztatták. Akárcsak az ide is eljutó angol produkciók (Nashville Teens (nyitóképen), Stovepipe No. 4), amelyek csak tovább erősítették a zenekar-alapítási lázat.
Savages
Tremolo
Flamingo
Kelemen László, a Funny Fools dobosa
A hetvenes évek
A következő évtized elején a Fairport Convention, majd Rhoda Scott is fellépett a városban, gyakorlatilag nem is kellett Budapestre utaznia a helyi zenerajongóknak, hogy láthassák azokat a nemzetközi sztárokat, akik eljuthattak ekkoriban Magyarországra. Ez nyilván inspiráló helyzet lehetett, az már kevésbé, hogy sorra zártak be a kisebb klubok, mintha ezzel is csak elejét akarta volna venni az államhatalom a rockzene inspirálta lázadásnak. A korszak legnépszerűbb formációjának a Menüett nevű progrockzenekar számított, a helyi sztárnak pedig Meződi József énekes, aki a budapesti Apostollal lett országos kedvenc, de futott a hatvanas éveket túlélő Savages is.
Menüett
Pécsen is elindult a táncházmozgalom, a jazz pedig tovább erősödött (Pécsi Jazz Quartet, Spectrum). Az évtized közepén aztán stabilizálódott a koncerthelyszínek kérdése, innentől kifejezetten jónak számított a város klubhálózata. 1975-ben megnyílt a Pécsi Ifjúsági Ház, 1978-ben pedig a hozzá tartozó Ifjúsági Park is egy remek víziszínpaddal, működött a Szenes nevű egyetemi klub, majd hamarosan (1981-től) a DOZSO is felkapottnak számított.
a Savages a hetvenes években, egyenszerelésben
Dömötör Endre
(folytatjuk)
Pécs zenei történetét a Pécs könnyűzenei életének története nevű remek Facebook-oldal eleveníti fel (ez lényegében egy készülő pécsi zenetörténeti könyv beharangozója), a nyitókép kivételével a többi fotó is innen származik.
