A 23 éves Szőke Abigél korosztályának egyik legfelkapottabb színésznője. “Éteri szépséggé válik a vásznon”, “minden nézése hibátlan” - mondják róla rendezők. A martfűi rémben tűnt fel, lenyűgöző volt az Oscar-közelbe került Akik maradtakban, most pedig az év legmenőbb magyar tévésorozatában, az 1985-ben játszódó A besúgóban egy ÁVH-s tartótiszt (Thuróczy Szabolcs) lázadó gimis lányaként üvölti a mikrofonba a Mocskos időket. A sorozat április 1-jén, azaz ma dupla epizóddal indul az HBO Maxon. Ez a cikk a Recorder magazin 92. számában megjelent interjú bővített változata.

Pátkai Rozina végleg szakított a bossa novás, tradicionális zenei formákkal, és formabontó versmegzenésítésekkel találta meg saját hangját – ennek lehetünk fültanúi ezen a dupla lemezbemutatón.

Öt év szünet után újjáalakult a legjobb hazai rendszerkritikus punkzenekar, a Kozmosz, amelynek két visszatérő koncertjére kevesebb, mint egy nap alatt keltek el a jegyek. A zenekar nem nosztalgiakoncertekre készül, egy új EP adja a két Dürer Kertes és az utána érkező további fővárosi és fesztiválkoncertek apropóját. A dalok közül az első itt, a Recorderen debütál: a Kelni kell-ről Pál Zsombor énekes-gitáros mesélt nekünk.

A Fran Palermo szólóban is aktív dalszerző-frontembere új, magyar nyelvű projektet indított útjára. A Henri Gonzo és a Papírsárkányok bemutatkozó kislemezdalát, a közel hétperces TV Hangyákat szürreális Tarkovszkij-hangulat és vonósok kísérik.

(X) A Hajógyár x A38 eseménysorozat azért jött létre, hogy a popkultúra ágai és azok kedvelői szabadon kapcsolódhassanak egymással. A négy tematika négy aspektusból mutatja be a zene és egy-egy társművészet kapcsolatát. Az estek szerkesztőit, Szigeti Zsófit, Erdős Vikit, Hegyi Dórit és Grecsó Zoltánt eddigi tapasztalataikról és terveikről kérdeztük.

A szegedi alter-art- és poszt-rockos Artur a feszültségtől vibráló Költőkirály című kislemezdalával mutatkozott be a Recorderen, két éve szintén nálunk premiereztették a Mindenki menekül című első nagylemezüket, majd idén februárban a Bölcsességfog szürreális, erdős klipjét, most pedig a Covid alatt összeállt második albumuk, A bölcsesség hegye érkezik, amelybe jelentős poszt-punkos hatások is vegyültek.

Örökké szeretni foglak, forever Margit. Nagyon jó film az Elk*rtuk, pörgős és izgalmas kis krimi lett. Fricska azoknak, akik komolyan veszik magukat. Remény sötét időkben, apró észleletek, földönkívüli veretés, fekete jég. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata, most extra Beyoncé-tartalommal.

Lackfi Dorottya – a költő-író Lackfi János lánya – fiatal énekes-dalszerző, alternatív popos dalait versszerű szövegek, melankolikus és tapadós dallamok jellemzik, és jól konzerválják, milyen most Budapesten élni huszonévesen. Dorottya aZorka projektje egy abszurdan vicces klip kíséretében mutatkozik be a Recorderen.

Az Európát többször végigutcazenélő, magát annak idején „multilingvisztikus sunshine-punkként” bemutató, szerintünk lendületes multikulti mindentbele-tánczenét játszó Duckshell több single és kislemez után most jelenteti meg első nagylemezét, amelyre a borús-ironikus, balkáni hatású dalaikat gyűjtötték össze. A karanténból kiszabadulva gátlástalanul buliztató és a politikának lazán beszólogató (Csumpi ország, Törpekirály stb.) Sötét anyag itt, a Recorderen debütál.

Gegéből nemrég 6363 lett, de szellemességét nem hagyta maga mögött, sőt, nagy sikerű tavalyi lemezéről is úgy húz le még egy bőrt, hogy annak csak örülni tudunk. Most ezt az anyagot mutatja be.

Március elején, Szombathelyen rendezték az ötvenedik Hangszert a kézbe kiállítást, és a sorozat ebben a hónapban Kaposváron és Balassagyarmaton túljut az 51. és 52. eseményén is.

A nemi alapú megkülönböztetésnek állít görbe tükröt a The Anahit és Zsüd közös dala, a Recorderen debütáló Don’t You Worry Boy.

Gyulai Csaba minden koncerten úgy érzi, pengeélen táncol, az alkalmi trióból állandó zenekarrá formálódott Trio Sordini folyamatzenéjét mi védőháló nélkül is élvezhetjük.

Az itt élő lelkek nagy része után hét évvel új filmmel jelentkezett a magyar filmvilág legeredetibb gondolkodású alkotópárosa, a Buharov testvérek. A Melegvizek országa című experimentális sci-fi vígjátékuk egy igazi csoda. Ez a kritika először a Recorder magazin 92. számában jelent meg.

Országos turnéval, április elején dupla teltházas Akvárium-koncerttel, július közepén pedig Budapest Parkos nagykoncerttel ünnepli tízéves fennállását az Elefánt, amelynek tagjaival a jubileum kapcsán titkos falusi koncertjeikről, az altertől való eltávolodásukról, a Bordahajtogató és a KÁR sikeréről, és fesztiválozó-ördögűző nénikről is beszélgettünk. Ez a Recorder magazin 92. számában megjelent interjú bővített változata.

Ez a pillanat is eljött! Majdnem kerek két év után fotózhattam újra koncerten. A Metronomy egyéves késéssel jutott el hozzánk a pandémia miatt. De érdemes volt várnunk rájuk, mert szenzációsan szóltak a slágerek, az új számok a frissen megjelent Small World lemezről és az instrumentális dalok is. Élveztük az electroclashes Lynks felvezető szettjét is. Reméljük, a többi együttes is elindul lassan turnézni és sok hasonló élményben lesz részünk idén. Lékó Tamás fotógalériája.

A Plazúr zenekar az altertől indult, onnan jutott el a poppunkig, vagy ahogy stílusukat jellemzik, a kölyökklubcore-ig. Erről meséltek annak idején a Magyarradar rovatunkban, ahol az aktuális EP-jüket is bemutatták. Másfél évvel később pedig itt az újabb EP, az immár trióban felvett Paralellák, amin a korábbi alteres-poppunkos sodrás mellé erős indie rock-hatások, valamint a fiatalságot elbúcsúztató nosztalgikus ízek vegyültek.

„Nagyon meglepődtem az úgymond külföldi színvonalú producáláson zene és ének tekintetében is. Modern soulnak szokás talán az ilyesmit nevezni. Neosoul, lofi és bass music elemekből összeszőtt, jól strukturált beatek izgalmas váltásokkal, bátran effektezett férfi énekkel” – dicsérte a Slow Village DJ-je, ONE-AB a kedvenc 2021-es zenéi között a cancel.-t, amely négy single-t hozott ki tavaly. Emellé jött idén egy ötödik, a Sorry, amelynek klipje most a Recorderen debütál.

„Példaértékű album: csak így lenne értelme versekhez nyúlni” – lelkesedtünk kritikánkban Pátkai Rozina tavalyi verslemezei kapcsán. A sokáig bossa nova- és jazzénekesnőként ismert Rozina Minka nevű projektjében előbb a nyugatos költők verseit dolgozta fel a szintén Minka című lemezen, majd év végén egy Pilinszky-albumot is megjelentetett. A folyvást kísérletező, hol zajosan, hol slágeresen elektronikus albumok bemutatóját április 2-án a Trafóban tartják, előtte beszélgettünk Rozinával versélményeiről, Pilinszkyről, Víg Mihályról, Nemes Nagy Ágnesről, és arról is, hogyan találta meg a saját hangját.

Jane Campiont a világ legjobb női filmrendezőjeként szokás emlegetni. Ő az egyetlen nő, akit egynél többször jelöltek rendezői Oscar-díjra, ő volt az első nő, aki Cannes-ban Arany Pálmát nyert, és ő az, akinek a hívó szavára bármely sztárszínész mindent eldob – akár a ruháit is. A vasárnap elnyert rendezői Oscar-díja apropóján rangsoroltuk Campion eddigi filmjeit, köztük a korai, kevésbé ismert remekműveket és a félreértett, azóta újraértékelt gyöngyszemeket is. Ez a cikk a Recorder magazin 92. számában megjelent írás aktualizált és bővített verziója.