A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál után vagyunk és éppen véget ért az 5. Margó Irodalmi Fesztivál és a 86. Ünnepi Könyvhét is, a legjobb alkalom, hogy megkérdezzünk közel harmincat kedvenc íróink, költőink közül életük meghatározó zenei élményéről és arról, hogy tudnak-e írás közben zenét hallgatni. A 32. Recorder magazin monumentális Irodalom és zene összeállításából Esterházy Péter, Barnás Ferenc, Győrffy Ákos, Mán-Várhegyi Réka, Kiss Tibor Noé, Kemény Zsófi és Sirokai Mátyás, Tóth Kinga, Kemény Lili, Totth Benedek, Kiss Noémi, Babiczky Tibor, Péterfy Gergely, Dragomán György, Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Térey János és Darvasi László után Grecsó Krisztián válasza olvasható.
Ezekre a kérdésekre vártunk választ összeállításunkban:
1. Mi a meghatározó vagy kedvenc popzenei lemeze, zenei élménye, jelentős, netán sorsfordító koncertélménye?
2. Szokott-e írás közben zenét hallgatni, segíti-e a zene az írásra való koncentrálást, és ha igen, milyen zene?
Grecsó Krisztián
1. Kamaszkoromban, amikor a legnagyobb nevelő hatása volt rám a zenének (mára szigorúan szórakoztató hatása van), akkor nagyon vegyes ingerek értek. Nemrégen, a Megyek utánad írásakor vettem végig, és egy igazi saláta az egész. Ott a Speak & Spell album a Depeche Mode-tól. Az egészet imádtam, de ifjúságom meghatározó száma volt a Photographic. A magyar underground is utolért, legfőképpen az Európa Kiadót és a Bizottságot imádtam. Jaj, de fontos volt az Edd meg a fényt!. De oda voltam a Sziámi Ennyi című számáért is. És közben néptáncos voltam, a mozgalom lelkes tagja. Palatka, Füzes, Méra. Ott nem gondolkodtam albumokban, de persze tudtam, hogy a nagyöregek Sebő, Halmos, Muzsikás miatt hallhatok én ilyen zenét. És ezek csak szilánkok, hiszen a Cure-ról, Peter Gabrielről, Stingről, Lovasiról, Kiss Tibiről szó sem esett még. Ami meg a meghatározó koncertélményt illeti, egyértelműen a Kispál-búcsúkoncertnek nevezett eseménye volt életem legjobb bulija. Nagyszerű koncert volt, még ha azóta kiderült, csak egy állomás volt, és nem a végső, de én éppen 35 éves voltam, velük sirattam az ifjúságom, és ez így metaforikus is volt, mert az én generációmnak ők voltak az illésmetróomega. De ha belegondolok, manapság ugyanilyen vegyes a mezőny. Kistehéntől az Őrkőiek Budapesten albumig. Szabó Balázstól Jónás Veráig vagy a 30y-ig. És fontos számok is, a Motherland, Dés Andris gyönyörű kompozíciója az utolsó lemezről. Sickratman elhallgatott klasszikusa a Tibi, betegre hallgattam. Lovasi Hol van a boldogsága (azaz a Szeles című szám - a szerk.). Beck Zoli Szívemhez szorítomja. Van itt minden, kérem.
2. Csak írás előtt és után. Közben nem lehet. Mert elvisz, és indokolatlanul más lesz a szöveg.
Grecsó Krisztián - akinek tavaly jelent Megyek utánad című legutóbbi regénye - szerepel a Rájátszásban, és nemcsak kötőként, hiszen gitározik is.
a DM és debütlemeze:
