A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál után vagyunk és éppen zajlik az 5. Margó Irodalmi Fesztivál és a 86. Ünnepi Könyvhét, a legjobb alkalom, hogy megkérdezzünk közel harmincat kedvenc íróink, költőink közül életük meghatározó zenei élményéről és arról, hogy tudnak-e írás közben zenét hallgatni. A 32. Recorder magazin monumentális Irodalom és zene összeállításából Esterházy Péter, Barnás Ferenc, Győrffy Ákos, Mán-Várhegyi Réka, Kiss Tibor Noé, Kemény Zsófi és Sirokai Mátyás, Tóth Kinga, Kemény Lili, Totth Benedek, Kiss Noémi, Babiczky Tibor, Péterfy Gergely, Dragomán György és Szvoren Edina után Tóth Krisztina válasza olvasható. Nyitókép: Emmer László.
Ezekre a kérdésekre vártunk választ összeállításunkban:
1. Mi a meghatározó vagy kedvenc popzenei lemeze, zenei élménye, jelentős, netán sorsfordító koncertélménye?
2. Szokott-e írás közben zenét hallgatni, segíti-e a zene az írásra való koncentrálást, és ha igen, milyen zene?
Tóth Krisztina
1. Bennem az illatok mellett a zenék idéznek fel legerősebben egy-egy időszakot az életemből. Ha meghallom például Tracy Chapmant, újra a kilencvenes évek elején érzem magam. Középiskolában Patti Smith-ért rajongtam, és rengeteg Koncz Zsuzsát meg Bródy Jánost hallgattam. Mindez tökéletesen megfért az URH-val és az Európa Kiadóval, ami mutatja, hogy mindenevő vagyok és maradtam is. A kedvenc Patti Smith-lemezemet egyébként leöntötte valaki egy buliban sörrel, ezt igazság szerint a mai napig nem bocsátottam meg az illetőnek. Tanita Tikaram is az egyetemista éveimet idézi, Leonard Cohent pedig már később, az évtized második felében hallgattam sokat, ahogy Serge Gainsbourg, a másik nagy melankolikus is akkor lett mániám. Mindenevő vagyok egyébként, Koncz Zsuzsa és Bródy János maradtak kedvencek, újabban Rúzsa Magdi is. Cipőt is hallgattam, mert még kamaszkoromból ismertem, abból az időszakból, amikor még verseket írt. Mit is szoktam még, majdnem mindig ugyanazokat. Balázs Elemér, Kazai Ági, Harcsa Veronika, Palya Bea jut még eszembe, ja, és a Gainsbourg melletti nem múló szerelem, az Ekova. De hülye vagyok: hát Claptont majdnem kifelejtettem.
2. Írás közben soha nem hallgatok zenét, és ez mindig így volt. Nekem az íráshoz csendre van szükségem, még az is kizökkent, ha a szomszédból átszűrődik valami hang. Már a készülődéshez is csend kell: amikor dolgozom, soha nem szól semmi. Zenét csak manuális tevékenykedés vagy utazás közben tudok hallgatni, nem tudom megosztani a figyelmemet.
Tóth Krisztina - akinek a tavalyi Pillanatragasztó című novelláskötete után idén Anyát megoperálták címmel jelent meg gyerekkönyve - ma, június 6-án,18:00-tól a FUGA Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.) mutatja be az említett kötetet, majd június 7-én 15:00-tól dedikál a Liszt Ferenc téren, a Magvető standjánál.
Tracy Chapman bemutatkozó lemeze:
és egy válogatás Tóth Krisztina egy másik nagy kedvencétől, Gainsbourg-tól:
