Minden sorom Tények, én nem nézek Híradót. Eufória a balzsamos nyári éjszakán. Utazás a fizikai és a spirituális világban. Ha nem tart ébren az álom, a fej majd tudni akar. Csak az az övsömör vagy már a szívemen. Dühös Santana, chillező moszkitó, kigyulladt terek, Sebaj Fóbiás. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Augusztusban itt a Recorderen volt a premierje Reisz Gábor első EP-jének, ami finoman fanyar humorral énekli meg a jelenlegi rendszerben margóra szorult filmesek közérzetét; a Lucy Can't Dance bemutatkozó EP-jének, "ami egyfajta tisztelgés egy ismeretlen, de számunkra imádott sci-fi film előtt"; a következő klipeknek, daloknak: Helka: Boldog, aki tehenet fej; Szabó Balázs Bandája: Naphajó, Subtones: Boltív (live session). Dalról dalra bemutatta új lemezét az Aurevoir.
Aligha túlzás az év egyik legjobban várt albumának nevezni Beton.Hofi Playbániáját a Comic Sins hatalmas sikere után. Bár hivatalosan ez nem is album, hanem mixtape, aminek egyébként van értelme: itt sok mindent ki lehet próbálni, legyen az drum and bass (mint az egyik felvezető szám, a Bagira), jazzes hiphop, house (Pulled Pork) vagy éppen egy besorolhatatlan, dögös-rockos Lusta Geri-bravúr (Guy Ritchie) - illetve hát a popzene. A szövegek is több irányba tágítják a Comic Sins világát, van itt rendes rapes öntömjénezéstől egészen konkrét önéletrajzi részletekig sok minden. Bár a Citromail Gang első országos találkozóján a vendégek Lil Frakk, Kapitány Máté és 6363 lesznek, itt a feat.-ek is részben másféle zenei világokban is kísérleteznek. Facebook
Subicz Gábor funk-jazz-pop zenekara, a Subtones 2020-ban jelentette meg első lemezét, amit most a magyar nyelvű Lángolj követ. Közben elég sikeresen szerepeltek A Dalban, de a zenekar más és több, mint amit ez alapján (vagy épp a jazz-funk-pop megjelölés alapján) gondolni lehetne. Vannak persze fülbemászó dallamok, több mint meggyőző énekesnők (Jónás Vera és Kiss Flóra), groove-ok meg hosszú szólók - de vannak wonky ritmusok, dögös rap-rock, finom bárjazz közepén hülyülni kezdő zenészek (Nem tart), valamint "igazi ’70-es évekbeli autósüldözéses-trapézgatyás vonósdiszkó." Utóbbi jellemzés Subicztól származik, aki a Kulter cikkében mesél minden dalról; a lemez premierje pedig az Indexen volt. Facebook
Három évvel a nagyszerű Mount Fuji után jön új Erik Sumo-lemez, mindjárt kettő is. Az első kislemez a Doyouwanna, ami "arról szól hogy... pont arról szól, ami a címe". A Bandcampen extrákkal kiegészítve található meg: egy v2 változat, aztán egy instrumentális demó. A lényeg végig ugyanaz, de csak a gitárt el tudnám hallgatni ennél hosszabb ideig is. Az előbb idézett poszt egyébként így ér véget: "Diszkó, ölelés, vidámság!" Honlap, Facebook
Tavaly nyáron jelent meg a Pleasure Voyage duó albuma Prins Thomas kiadójánál, azóta több külföldi kiadót is megjártak; legutóbbi EP-jük a londoni Shades Of Soundnál jött ki. Az Euforia két eredeti, igazi nyári hangulatú számot tartalmaz; a kiadó olyanokat ír, hogy "bársonyos nyári éjszakákhoz tökéletes, mély és álmodozó dalok". Három remix tartozik hozzájuk, amik egyre jobban kihozzák a táncosságot az alapanyagból. A kiadóvezető Joe Morris kezd a sokatmondó című Love From '89 Mixszel. a záró Running Hot-remix kifejezetten felpörgeti és progressive house-zá változtatja az Euforiát. Facebook
A Mudi két angol nyelvű EP után nemrég a Minden szar klipjével jelezte, hogy a nagylemezre magyarra váltanak. A Kényszermegoldás ismét stoner rock, amibe más műfajok is belekeverednek: időnként egészen sludge-os súlyok, de a másik oldalon van funk-rock is (a Kvázi jó hír közepén a váratlanul érkező kitérő más dimenzióba emeli át a számot), valamint egészen fifikás, egyedi megoldások is (lásd pl. az Impérium című szám kanyarjait), a legvégére még cselló is jut. A lemez a Minden szar című számmal kezdődik, és úgy ér véget, hogy Minden szép - de valójában az ez alapján sejthetőnél jóval összetettebbek és közvetettebbek - mondhatni mélyebbek - a szövegek, noha a közérzet, hangulat azért elég könnyen megragadható. Összességében a Mudi különleges színfolt a magyar stoner színtéren, de több szempontból túllép a műfaji határokon. Facebook
Sebaj Fóbiás új lemeze IDM, abból a fajtából, amiben vannak széttört ritmusok, furi hangok, váratlan váltások - ugyanakkor dallamok és átélhető hangulatok is. Ami igazán különlegessé teszi (és amire a nyitó érdes zajok alapján a legkevésbé számítana az ember), az az, hogy kifejezetten játékos, olykor egyenesen vicces; még az absztraktabbnak és/vagy befordultabbnak tűnő részekben is érezhető egyfajta könnyedség. Syrup honlap,Facebook
Vrama első EP-je tavaly ősszel jelent meg, a folytatás pedig még annál is jobb: egy változatos, ötletes dub EP, erős stepper hatással. Az első két szám Vrama játékos oldalát mutatja: a Bebopnak még egyfajta jóleső szvinges lüktetése is van, a Chilled Mosquitoes pedig vicces pszeudohangutánzó effektekkel idézi meg a címszereplőt. A Drum Solo komoly megőrülés (nemcsak a dobokat, hanem a basszust is tekintve), ami után sötétebb, ráadásul izgalmas irányváltásokkal is megszórt számok következnek. Bár a záró Spacetrash mogorvának ható minimalizmusa mögé én nem tudok egy kacsintást, netán ördögi vigyort. Facebook
Töki tavaszi lemezéről külön lelkes kritika szólt itt a Recorderen, Súlyos hangzású, de játékos instrumentáls dub, amin erősen érződik a dubstep hatása - ez a leírás az új EP-re is igaz. A záró My K gitárral és melodikusabb basszussal hoz egy kis új ízt.
A Bufo Alvarius egy új trió, a stonertől a pszichedéliáig merítenek a rockzene műfajaiból, a riffelős/elszállós és a dalszerű változatokat is érintve. Augusztusban jelent meg debütáló EP-jük, ami több arcukat megmutatja, néhány meglepetéssel is szolgál; a záró Santana pedig azt is igazolja, hogy dühösek is tudnak lenni. Facebook
don C legutóbb tavasszal jelentkezett szóló EP-vel. Új kiadványa ismét jazzes chillhop, és ismét van egy kis kísérőszöveg, ami kontextusba helyezi a nyugis bólogatást. Ezúttal a címbeli fantázia a téma, ami "mind a fizikai, mind a spirituális világban képes olyan helyekre elrepíteni minket, amikről nem is álmodtunk"; a nyolc, 1-2 perces szám "a spontaneitást és a kreativitást" ünnepli. Facebook
Shum sok mindent csinált már, augusztus közepén megjelent EP-je így is egy váratlan húzás, úgymint: djent. Mármint egyrészt tényleg az, megvan a kötelező gitárhangzás, ritmizálás - másrészt persze, hogy nem (csak) az. A két hosszú számban előkerül sok minden, lebegő pszichedélia, eszeveszett zúzás, drone metal zúgás, ipari zajongás, klasszikus jungle-ritmusok és agyeldobós gabber veretés. Nem nyitott djent-rajongók nem hiszem, hogy szeretnék, de nyitott nem-feltétlenül-djent-rajongóknak melegen ajánlom. Facebook
Rónai András
