Az év végi összegzés hagyományos módja a Recordernél, hogy a közösen összeállított Top 50-es albumlista –után kedvenc dalainkat szerzőnként publikáljuk. A 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os sorozat után itt a 2017-es daldömping, a stáb ABC-rendjében haladunk, a felvételek egy rögtön meghallgatható playlistben, rövid kommentárokkal – a mai második dj Veleki Zoltán (nyitóképen a Bicep).
A 2017-es személyes kedvenc dallisták sorát Biczó Andrea nyitotta, utána Csada Gergely, Elekes Roland, Komróczki Dia, Kálmán Attila, Lékó Tamás, Mihályi Dávid, Mika László, Németh Róbert, Rónai András, Reszegi László, Salamon Csaba, Soós Csaba, Szabó Benedek, Szepesi Dániel, Tábori-Simon José és Varga Zsófia volt a dj.
A RECORDER SZERZŐINEK - KÖZTE VELKEI ZOLTÁNAK A - KEDVENC 2017-ES ALBUMAI.
Mr. Mitch ft. Palmistry: VPN
Vannak zenék, amik az első hallgatást követően az emberrel maradnak. Nekem 2017-ben ez a Mr. Mitch-dal volt az, ami rengetegszer eszembe jutott tök váratlanul, és ebből adódóan valószínűleg ezt hallgattam a legtöbbször az év során, noha valószínűleg nem sokkal marad el mögötte a No Reason Bonobótól, ami heteken át az egyik legjobb zeném volt lefekvés előtt. Azt hiszem a dalszövege miatt maradt egész évben velem a VPN. Palmistryt régóta a UK bass egyik alulértékelt tehetségének érzem, engem ezúttal is lenyűgözött.
The xx: On Hold (Jamie xx Remix)
Az új The xx-lemez kétségtelenül visszaadta a zenekarba fektetett hitemet, leginkább azonban azokat a pillanatokat szoktam várni, amikor Jamie xx elkezdi remixeli saját magukat. Ezeknél érzem mindig azt, hogy teljes mértékben, perszonalizáltan nekem szólnak, és az On Hold sem lett kivétel. Ezt hallgattam tőlük a legtöbbet idén; szenzációs, hogy Jamie xx mennyire érzi ezeket a táncos témákat és mindig milyen jól eltalálja az arányokat. A videoklipért külön hálás vagyok, nagyon szeretem ezt a stílust.
Space Dimension Controller: Exostack (Kornél Kovács Remix)
Az év egyik meglepetése számomra az volt – és erre tényleg csak november környékén jöttem rá –, hogy sokkal több house zenét hallgattam, mint általában szoktam. Sosem volt vele bajom, de ritkán érzem, hogy nekem szólna. 2017-ben ez másként volt. Többek közt rákattantam a Lost Palms-sorozatra, sokkal jobban odafigyeltem a Don’t Be Afraid-kiadványokra, mint bármikor korábban és nagyon bírtam a DJ Seinfeld-lemezt. Valamikor az év elején esett be ez a remix a hallgatnivalóim közé, és szeretném azt hinni, hogy ezzel kezdődött minden. Gyönyörű darab.
Bicep: Glue
Tipikusan az, amikor megnézed először a videoklipet, és a zsenialitása azonnal beránt. Benne volt a levegőben, hogy a Bicep nagyot fog gurítani az albumával, de az igazat megvallva engem meg tudott lepni, hogy az a nagy gurítás mégis mekkora lett. A Glue volt az ősz legjobb zenéje és legjobb videoklipje, az évszak legjobb albumáról. A rave nosztalgia számomra ezzel lett teljesen valid, talán mostanra öregedett meg az első generáció annyira, hogy ezek a visszaemlékezések elkezdjenek jönni. Titokban reménykedem, hogy a duó a Rain című számával is kezd még valamit.
I Hate Models: Sorrows Of The Moon
Az utóbbi években tapasztalt relatíve állóvíz után ismét izgalmas dolgok történnek a technóban. A francia I Hate Models az egyik producer, aki idén már sokadszorra demonstrálta, hogy miért van hatalmas követőtábora világszerte. A 2016-os Warehouse Memories ep-je olyan magasra tette a lécet, hogy egyáltalán nem lett volna szégyen, ha 2017-ben nem sikerül megugrani, erre háromszor is megcsinálta, ami óriási WOW. Választhattam volna tőle a State Of Controlt vagy az Eternal Lonelinesst is, ugyanolyan jók lettek volna. Most érdemes egyébként ismét jobban követni a technót, több előadó is a színtér fölé nőtt, például: Boston 168, Phase Fatale, Tzusing, Ninos du Brasil.
Sasha: Xpander (Live at the Barbican)
Ez a szám nem tavalyi, de nagyzenekari felállásban eddig nem lehetett hallani, és az a helyzet, hogy baromi jó (ugyanitt ajánlott a Wavy Gravyre is rákeresni). Nem tudom, hogy ebből mennyi Sasha érdeme, mindazonáltal ez is mutatja, hogy a 90-es évek revivalje vélhetően most van csúcsán. Egy régi klasszikus újraértelmezve három tételben, megunhatatlan.
VELKEI ZOLTÁN KEDVENC 2015-ÖS DALAI.
VELKEI ZOLTÁN KEDVENC 2014-ES DALAI ITT HALLHATÓK.