Rónai András - Kedvenc 2017-es dalok

2018.01.04. 19:02, RRRecorder

sevdaliza_1.jpg

Az év végi összegzés hagyományos módja a Recordernél, hogy a közösen összeállított Top 50-es albumlista –után kedvenc dalainkat szerzőnként publikáljuk. A 2011-es2012-es2013-as2014-es2015-ös és 2016-os sorozat után itt a 2017-es daldömping, a stáb ABC-rendjében haladunk, a felvételek egy rögtön meghallgatható playlistben, rövid kommentárokkal – a mai harmadik dj Rónai András (nyitóképen Sevdaliza).

A 2017-es személyes kedvenc dallisták sorát Biczó Andrea nyitotta, utána Csada GergelyElekes RolandKomróczki DiaKálmán AttilaLékó TamásMihályi DávidMika László és Németh Róbert volt a dj.


A RECORDER SZERZŐINEK - KÖZTE  RÓNAI ANDRÁSNAK A - KEDVENC 2017-ES ALBUMAI.


Az egyik számnak, amit szerettem idén, de már tényleg nem bírtam beleerőltetni ebbe az így is több mint két órába, az a refrénje, hogy "Seventeen five, same color t-shirt".* Viszont az bekerült, aminek az a refrénje, hogy "Paper error".


M.E.S.H.
: Mimic

Ha csak egyetlen kedvenc számot lehetne választani, ez lenne az. Csodás ütőshangok, csodás szintihangok, még csodásabb kiállás: a szám szétesik, aztán szeretne újraindulni, de nem bírja összeszedni magát, mígnem végül kiderül, hogy ez nem is kiállás volt.


Maryam Saleh, Maurice Louca & Tamer Abu Ghazaleh
: Mazzikaw Khof

Ahogy ide-oda lépnek az átlátható, tiszta dallamoktól a szövevényes, egymásba tekeredő szólamokhoz, és vissza, és közben mégis egyetlen lendület viszi a dalt.


Vince Staples
: Yeah Right feat. Kendrick Lamar

Hát ennek a lemeznek mimimum a fele a legnagyobb kedvenceim között van. Azért lett ez, mert így letudtuk Kendrick Lamart (aki talán majd egyszer csinál egy lemezt, amin nem csak három-öt számát szeretem, bár azokat nagyon). Meg a basszus miatt. Meg a teljesen valószínűtlen cinek (?) miatt. A kiállás miatt. Stb. Vince Staples miatt.


Lil B
: Go Stupid Go Dumb

Vigyázat, ez az egyetlen és utolsó vidám zene! Lil B hiphoptörténelmi rajongólemeze egyben kicsit sok volt nekem, de néhány szám erejéig nagyon jó: ragadós az élvezkedés, ahogy elmerül szerelmetes műfajának különféle irányzataiban.

lil_b_black_ken.jpg


Meridian Brothers
: Como estoy en los sesenta

Na jó, ez még eléggé vidám, bár inkább abszurd, csodálatosan. Legyen az, hogy minden évben legyen új Meridian Brothers-lemez, egy Meridian Brothers-koncert Budapesten, és megígérem, hogy minden év végi listámon lesz egy Meridian Brothers-szám.


Equiknoxx
: Enter A Raffle... Win A Falafel

Hogy lehet valami ennyire absztrakt-absztrahált (még a ritmusok is mintha elcsúsznának egymástól), és közben mégis ilyen dögös?


Golden Teacher
: Shatter (Version)

Már nem emlékszem, hogy végighallgattam-e egyáltalán az LCD Soundsystem idei lemezét, csak elfelejtettem az egészet, vagy valahol útközben félbehagytam, és elfelejtettem folytatni. De biztos vagyok benne, hogy nincs rajta akár csak fele ennyire feszes-savas, közben ráadásul dubos szám sem.


Robert Plant
: Keep It Hid

Milyen jó már együtt ez az akadozó elektronika és ez a szívmelengetően pihe-puha pszichedelikus-rockos hangzás együtt. Milyen jó már Robert Plant!


Algiers
: The Underside Of Power

Milyen jó már együtt ez a nagyon klasszikus nagy éneklés és a mechanikusan zakatoló gitár!


Richard Dawson
: Scientist

Én kb. itt jöttem rá, hogy ha van valami közös ezeknek a számoknak a többségében, akkor az a káosz határán egyensúlyozás, miközben valami határozott struktúra is (majdnem) fennmarad. Itt például a pszeudoközépkori avantfolkban. Lehetséges, hogy Richard Dawson adta a legjobb koncertet Budapesten 2016-ban, és 2018-ban is ő fogja?! Bizony, nagyon valószínű!

richard_dawson.jpg


METZ
: Drained Lake

Ezzel a gitárhangzással nem lehet nem nagyon jó számot írni.


Nadah El Shazly
: Afqid Adh-Dhakira (I Lose Memory)

Éles váltás, de közben valahogy mégsem: ismét egy avant-arab zene, radikális vokálmanipulációkkal, a vége felé meg olyan zongorázással, amiről mindig azt hiszem, hogy valahonnan máshonnan szól.


Les Filles de Illighadad
: Telillite

Az egyik túlhasznált szó zenék leírásában az, hogy "hipnotikus". Ez tényleg az.


Forest Swords
: The Highest Flood

Ez az a lemez, ami első öt hallgatásra nem is tetszett, aztán meg nagyon. Arra kell ráérezni, milyen izgalmas a játék az "igazi" és "hamis" (szintetizált / az "eredetitől" teljesen eltávolított) hangokkal. Ahogy ő maga mondta: "ahogy visszahallgatom a lemezt, egy csomó mindenre már nem is emlékszem, hogy igazi vagy hamis."


Mourning [A] BLKstar
: Flicker

Ez nem igazán szétesős szám, inkább olyan, amin végig érzed, hogy van ott a hangok alatt-mögött valami, ami lassan, könyörtelenül eszi az egészet belülről. Ettől aztán még sokkal-sokkal szomorúbb lesz, mint amilyen a felülete.


Bargou 08
: Mamchout

Ez Tunézia egy régiójának eddig nem igazán ismert zenéjét mutatja meg a világnak, és itt is a hangzás az egyik legcsodásabb dolog: ahogy a gasba nevű fúvós együtt szól a basszussal (ami amúgy egy szinti).


Gnod
: Paper Error


JUST SAY NO TO THE PSYCHO RIGHT-WING CAPITALIST FASCIST INDUSTRIAL DEATH MACHINE


Godflesh
: Mirror Of Finite Light

Éjsötét, milyen lenne - de közben hallok benne valami játékosságot is. A Godflesh egyik legjobb lemeze az idei, ki gondolta volna!


Cheveu & Group Doueh
: Hamadi

Egy francia posztpunk zenekar és a szaharai régió egyik intézménye találkozik. Azzal emelkedik ki az ilyen kultúrközi randik közül, hogy a franciák távolról sem ájult tisztelettel közeledtek az ősi tisztaságú afrikai zenéhez, miközben persze nem is izé, gyarmatosítottak,


El Mahdy Jr.
: Primitive Methods

Az egyszerre majdnem teljesen szétcsúszó, és közben mégis erőteljes ritmusa-lüktetése miatt.


Jlin
: Hatshepsut

Kevéssé ismert, ám nagyon fontos szabály, hogy ha egy jó lemeznek egy számában van hoover sound, akkor azon az a legjobb szám.

jlin_1.jpg


Sevdaliza
: Bluecid

Ha majd egyszer a Portishead ír egy számot trap-dobokkal, akkor az jobb lesz, de addig is ez a legjobb megközelítése ennek a dolognak, amiről ki gondolta volna, hogy egyáltalán bármennyire jó lehet, nem hogy ennyire?


Future
: Mask Off

Szintén klasszikus hangszer (csodás hangminták), szintén szomorúság, szintén nagyszerű énekesi teljesítmény - bár nyilván nagyon másként. Csak sokadszorra vettem észre, hogy kb. Future végig fel-le ráncigálja a hangja magasaságát.


Jabu
: Let Me Know

Ezek után talán meglepő lehet, de szerintem ez a legfurcsább párosítás: végtelen szomorúsága ellenére bugyinedvesítős módon előadott soul + jéghideg, kattogó ambient.


Sote:
Plural

Mondhatnám, hogy a hagyományos hangszerek és futurista algoritmusok egyedi összejátéka miatt, de valójában azért, mert ez volt a legdrámaibb szám, amit idén hallottam.


Lauri Ainala
: 6

Egy pietista szertartás felvételeiből indul ki ez a lemez, ami pedig ebből lesz, az csak a Spellewauerynsherde-hez mérhetően csodálatos. Egy szám sincs, ami önmagában jó képet adna a lemezről, itt van az egész, ni. (2006 végén, az előző listaszezon után jelent meg.)


Spaceship
: The Imagined View, As Yet Unblighted

Szép búcsú.

* Innen amúgy kiderül, hogy a Migos-számban a kokainra utal a művész.

RÓNAI ANDRÁS KEDVENC 2015-ÖS DALAI ITT HALLHATÓK.

A 2016-OSAK PEDIG ITT.

https://recorder.blog.hu/2018/01/04/ronai_andras_kedvenc_2017-es_dalok
Rónai András - Kedvenc 2017-es dalok
süti beállítások módosítása