Az élet csak jó, rossz és hozzájuk fűzött magyarázat. Az ajtón jöttem be, aztán az ablakon koccoltam. Épp most lettem tiszta legbelül. Ez egy normális diliház. Futurisztikus, törzsi, idegen; az üresség végtelensége; kísérleti lakótelep. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
A Norms egyrészt kiabálós-csépelős punk-hardcore, másrészt 100% hazaárulás című lemezük tele van váratlan kanyarokkal: sípoló gitárok, széteső ritmusok, leállások-beindulások, fokozások, amik nem oda futnak ki, ahova kellene nekik stb. Plusz kolomp. A szövegek összetett módon foglalkoznak társadalmi és egzisztenciális kérdésekkel, olykor elemelten, olykor nagyon direkten, és sokszor annyira frappánsan, mint a Langyos polgárháború a cikk címébe is kiemelt nyitása. A lemezt két amerikai kiadó, a 11 PM és a Total Piece vinylen is kihozta. (Ők láthatók a nyitóképen, a fotelt az olvasónak foglalják.) Facebook
Az AWS 2023-ban mutatta be a 2021-ben, 29 évesen elhunyt Siklósi Örs helyére érkezett énekest, Stefán Tamást. Mostanra elkészült vele egy nagylemez is, ami bemutatja, mi minden lehet az a "modern metal", amit az AWS játszik: zúzós és elektronika-központú részek, fülbemászó dallamok és zsigeri düh határozzák meg a végpontokat. Mint a sajtóközlemény írja, "arra jutottunk, hogy ha alapítanánk egy másik zenekart, akkor senki nem játszana többé AWS-dalokat, nem élne tovább az az örökség és eszmeiség, amit fiatalkorunk óta építettünk". Nyilvánvalóan nem lehet megkerülni a gyász témáját: "Ezeknek a daloknak el kellett készülnie ahhoz, hogy mi is előrébb tudjunk lépni a gyászfeldolgozásban. Elképesztő terápiás ereje van annak, hogy a legbelső fájdalmaidat és szorongásaidat dalokba tudod önteni." Mint arról már itt írtunk, a "mély és depresszív" dalok mellett a zenekarra jellemző a humor és a szarkazmus is, aminek jegyében egy társasjáték is készült az album mellé. Honlap, Facebook, Instagram
A covid legelején, 2020 márciusában ásott elő a magyar elektronikus zene egyik legendája, Marcel egy halom kiadatlan számot, most pedig "még egyszer, utoljára előkerülnek a fiókból a régi, kiadatlan Marcel beatek, a 2003-2010-ig tartó időszakból" - írta ebben a posztban. Az egyetlen trackbe mixelt, mindenféle idézetekkel elválasztott számok az instrumentális hiphop, downtempo, easy listening környékén mozognak. Pontos Marcel önjellemzése: "sok kedves és kevésbé kedves, bolondos, néhol funky forró, néhol jéghideg humorú zene", amikből egy egyéni hangú közel félóra áll össze. Facebook, Instagram
Banyektől megszokhattuk, hogy legtöbb kiadványa a dub techno leginkább kísérletező végéhez tartozik. Így van ez az Alue című új albummal is. Olykor meglehetősen kemény dobok szólnak, de mondjuk a szintik egészen más hangulatot képviselnek; vagy poliritmusok zavarják össze azt, aki szeretne könnyedén rákapcsolódni a zenére; van itt nyomottan pulzáló ambient és egészen könnyed tánczene is. Ahogy Banyek írja, az album tele van "rengeteg nem igazán besorolható résszel, fura távolságokkal és kiszögelésekkel - mégis megjegyezték a dj barátaim, hogy jól lehet őket mixelni is." Ezt a sokféleséget kifejezetten kevés eszközből hozza ki a lemez; a litván Greyscale kiadó nem véletlenül emlegeti kísérőszövegében többször a "mesterien kezelt minimalizmust". Az Alue ihletője egyébként a finn Espoo városban található Tapiola városrész, amit az ötvenes-hatvanas években építettek tudatos várostervezés alapján, és "sokban rokonszenvezik az óbudai Kísérleti lakóteleppel". Facebook, Instagram
Ótvar Pestis 2023-ban három lemezzel jelentkezett, idén pedig májusban érkezett az első, negyedórás megcsúszva. A hét számot különböző producerek készítették, általános kiindulópont a drill, de ebbe szomorú sanzontól UK garage-ig sok minden belekerülhet - Ricky The Tricky fogta össze a lemezt executive producerként. Ótvar Pestis szövegei önelemzők és meglehetősen sötétek; érdekes hatást kelt, ahogy torzítja a hangját. Instagram
A Svoid a black metal környékéről indult, később azonban más hatások is került a zenéjükbe. Harmadik albumuk (ami nyolc évvel az előző után érkezett) a darkos posztpunk és a "death rock" hatását is mutatja. Ezek sok tekintetben (hangzás, énekstílus, dallamosság stb.) a sötét zene nagyon különböző végleteit képviselik, a Svoidnak azonban sikerül egységes, saját hangot gyúrnia mindebből. Neptunian című lemezük "az üresség végtelenségét visszhangozva a kozmikus mélységről sző hangképeket" - írják róla. A lemezt CD-n is kiadta az erdélyi Sun & Moon Records. Honlap, Facebook, Instagram
A Recorder olvasói már tudják, hogy a Kaktus felálása megváltozott, és ezzel az OPÁL című lemez rockos-elektronikus-popos folyamatzenéje helyett ismét a rengeteg váltással dolgozó instrumentális zenéhez tértek vissza. Vannak itt kifejezetten húzós rockos és/vagy elektronikus részek, álmodozó ambient, finom jazz-rock, no meg persze ravasz matekos megoldások - és annyi kanyar, hogy ha egy percet ugrunk egy-egy számban, akkor csak abban lehetünk biztosak, hogy ott már nem az lesz, ami volt. De persze nem érdemes ugrálni, mert lépésről lépésre mindig van értelme, ahogy alakulnak a számok; valamint tényleg van abban valami, amit a Tilt kapcsán mondtak, hogy amolyan "absztrakt irányadóként" összetartják az anyagot olyan fogalmak, mint "futurisztikus, törzsi, idegen". Facebook, Instagram
Egyrészt népdalokból, másrészt középkori és reneszánsz dalokból áll össze a Parallel című album, és gyorsan hozzá kell tenni, hogy egy igazán szerethető és elvarázsolóan kedves lemezről van szó. Bognár Szilvia és a régizenével foglalkozó Király Nóra találkozása "a pandémia nem sok szerencsés fejleménye közé" tartozik - olvasható a Fonó oldalán; az általuk összeállított dalokat Kovács Zoltán hangszerelte meg. A két énekhang mellett tehát hallunk hárfát, furulyát, bőgőt, ír buzukit és a daf nevű dobot. Az összeállításban sok minden szerepel: "szerelmi líra, táncdallamok, emellett egyházi ünnepekhez, vagy a nyári napfordulóhoz kötődő rítusénekek, valamint lakodalmi szokásdalok, liturgikus és paraliturgikus énekek", de a biztos kezű szerkesztésnek köszönhetően egységes album lett ezekből. Bognár Szilvia honlap, Facebook, Király Nóra honlap, Facebook
A nyolcvanas-kilencvenes évek magyar undergroundjában különleges színfolt volt a Hideg Roncs kísérletező zenéje; hol a drone ambienthez, hol a rituális felhangú repetitív zenéhez, hol a noise-hoz álltak közel a felvételeik. 2021-ben már kiadtak egy válogatást + remixalbumot, és az akkor megígért folytatás most áprilisban készült el. "Nem kis adagról van szó, a végére szerkesztett eredeti felvételekekkel együtt 217 percnyi tömény ambient / drone / ipari / techno / psychedelic / downtempo kavalkád gyanúsan nem egyben hallgatós, ámbátor ki tudja..." - írták róla. Szerintem jobbak lettek a kísérletezős, ambientes remixek (Noise Scultportól öt is, plusz egy horhos); a különféle műfajú dobolósoknál ritkán hallom, hogy érdemben kapcsolódnának az eredetikhez. Bár a Hideg Roncstól papíron legtávolabb eső Savages y Suefo duó remixében kifejezetten érdekes, ahogy a laza groove kapcsolódik a ritmikus zajjal és a furi hangocskákkal. A lemez végére került eredeti felvételek pedig mai füllel is izgalmasak. Facebook
Rónai András
Áprilisban a következő lemezeknek, EP-knek volt a premierje itt a Recorderen: GAB: Magnolia (érzéki, alternatív R&B a közösen feloldott szorongásokért), Zságer Balázs: Aqua Obscura (ambient, vízről szóló mesék és rituálék által ihletve), Mörk: Astral Visions (a káoszból kivezető pszichedelikus soul-funk), Minimyst: Befelé nyílik (szofisztikáltabb, aprólékos hangszerelésű pop), tigris szofi: most én vezetek (Ricsárdgír-, Blue Tips- és Tudósok-tagokból álló zenekar bemutatkozó EP-je), Tetrats: Az jó, azt ismerem (weirdo-disco-punk all-star bemutatkozás), yibai: Hatch + Foster (basszusnehéz ipari ambient a törékenységről); valamint a következő klipeknek, daloknak: Vad Fruttik: Nincs vissza, Lighghty & Máyer Szonja: The Lookout, Pogár László & Sívó Dániel: Equinox, Resolution, Kozmosz: 1987, HUNCLORIQUE: Indulj el egy úton, Plutó: Ismeretlen magyar költő, 6363: Összevissza beszélek, Perrin: Számkérés, bongor: ki mondta, YZZO: RGBW, Zóra: Goodbye Illusion, soviet monday: Disszidálok. Kritikában írtunk a Wavy kollektíva Y című lemezéről és ajsa luna ILLEG*LIS PARTYK című második albumáról.