Megkapóan természetes lazaság. Wavy: Y (lemezkritika)

A Wavy kollektíva bemutatkozása egy nagyszabású, mindent és mindenkit felvonultató dupla lemez volt. A folytatás fő erénye viszont a lazaság - amibe azért mélységek is beleférnek. Ez a kritika először a Recorder magazin 113. számában jelent meg.

Sokáig a lazaság volt a magyar popzene egyik nagy hiánycikke (a sok közül); leginkább befeszült mindenáron-lazaság volt helyette, vagy összekeverték a nemtörődömséggel. Mostanában szerencsére Desh behozta a mainstreambe, és a hiphopban is jelen van, főleg, de nem kizárólag a vibe-központú újsulisban.

A Wavy második lemezének is a lazaság a legvonzóbb tulajdonsága; érezhető rajta, hogy ismét egy elvonuláson készült, ahol egymást pörgették a tagok. Ez nem azt jelenti, hogy hülyéskedés az egész, hanem van valami megkapó természetesség a nem túlgondolt, de nem is gyagya poénokban („Belém szerelmes a házban minden idős néni / na jól van, mama, rázzad” – First Class). És beleférnek azért mélységek is, amiről kevesen tudják, hogy az nem a lazaság ellentéte („Vágom, hogy vonzó a káosz / Sokszor még én is szemezek vele” - Ravatal); vagy olyan ravaszul felépített számok, mint a nő/pénz témával eljátszó Al Dente. Indigo éneke pedig megbízhatóan hozza az érzelmeket. Közben hatásos, hol jazzes, hol funkos régisulis alapokat hallunk, műfaji kitekintésekkel.

Nem akar Nagy Mű lenni, csak egy kiemelkedően tehetséges csapat szerethető darabja: az ilyenekre is nagy szükség van.

Előadó: Wavy

Cím: Y

Kiadó: Wavy Budapest

Megjelenés: 2024. április 19.

Műfaj: hiphop

Kulcsdal: Cinege

8/10

Rónai András

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.