Figyelj, most már valami lájtosabbat kéne beraknod. Ez a rém áll a kertemben, ez a nő itt az én rózsám. Vad és kaotikus éjszakai élet. Amit lehet, azt már megcsináltuk. Quarantula, soft rock terápia, az űrtechno találkozása a szambával, kiadatlan zenék az aranybányából, püthagoraszi hangolás. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Krúbi második albumával kapcsolatban nyilván sokaknak voltak elég határozott sejtései, elvárásai; pláne, miután kiderült, hogy Ösztönlény lesz a címe. Na most ritkán húzzák keresztül annyira az egyszeri zenehallgató számításait, mint a Jéghideg című, bő hétperces nyitó szám, ami egy nagyon mélyre ütő dal nem másról, mint a gyászról. Krúbi előre bocsátotta, hogy "az album egy történetet mesél el, javaslom, hogy egyben, sorrendben hallgassátok végig a számokat" - és valóban, ezután a nyitás után nagyon sok minden más (vagy legalábbis többlet-) értelmet kap, mintha csak úgy önmagában hallgatnánk, a - néha kímélet nélkül odaverő - buliszámoktól a záró, szoftrockkal eljátszó "eskü, megjavulok, holnap" témájú (kvázi) szerelmes dalig. Az ösztönlény többször visszatérő képe egyenesen egzisztenciális dimenziót kap, bocsánat, de ez van; leginkább a Puszi című dal ajánlott ebből a szempontból. (Ehhez készült az új klip.) Az albumon sokféle zenei, ének- és rapstílus hallható, olykor egy-egy számon belül is radikális váltásokkal; nagyon hatásosak például a csak pillanatnyi bevágásokban támadó, ipari kaszabolások. De vigyázzunk, ha könnyelműen arról kezdenénk elmélkedni, hogy "milyen tartalmas és mély" ez a lemez, akkor arra is megvan a válasz a Petőfi című számban. Pedig hát az, nyilván. (A Petőfiben van az a rész is, hogy "Orbán tegnap a faszom szopkodta", ha valaki kizárólag ezt keresi.) Facebook
Szintén sokáig kell majd emésztgetni az új, öt év után megjelent Jazzékiel-albumot. A Szép napok - amiről az első dal itt debütált - nagyon sok ponton felbontja a dalszerkezetet: a hátrakevert, lefojtott énektől a repetitív zongoradallamokon át a "drone-os" gitárokig, fura hangokig számos eszköz dolgozik ez ellen. Ugyanakkor erős, mondhatni fülbemászó motívumokban is bővelkedik az album. Szinte végig azt érezni, hogy ez így nem mehet tovább, mindjárt jönnie kell egy nagy kitörésnek - ami csak nem jön. A lemez utolsó, egyben címadó dala, a Szép napok szinte gospelesen felemelkedik, de azért az utolsó versszakban ott van nemcsak a hazatérés és az "én rózsám", hanem bizony egy rém is a kertben. "Az öntudatlanul is utolsó szép napok, a vihar előtti csend, az összeomlásokat, tragédiákat megelőző utolsó gondtalan pillanatok szomorúsága lett az album alapkoncepciója" - mondta Jakab Péter a lemezt bemutató Stenknek. Lesz belőle vinyl is. Facebook
Lazerpunk legutóbb tavaly nyáron jelentetett meg egy EP-t, vagyis még nagy amerikai turnéja előtt. Onnan visszatérve hosszabb időt töltött Berlinben, és az ottani "vad és kaotikus éjszakai élet" inspirálta a Different Forms Of Powert. A Power című szám a 2018-as, nagy sikert aratott Death & Glory albumról származik, itt öt új remixe hallható. Nagyjából megmaradnak a sötét, de táncos-energikus darkwave/EBM vonalon, új ízekkel gazdagítva, Grendel remixe például gótikus kórusokat és fúvósokat vet be. A három új szám közül a legérdekesebb a Lost In Berlin, hiszen ez szinte már techno, viszont a kiállásban madárcsicsergéses ambient hallható, a távolban talán kutya ugat. A záró Distant Object pedig visszafogottságával lep meg, bár nem nehéz baljóslatúnak hallani. A Different Forms Of Power a korábbi Lazerpunk-kiadványokhoz hasonlóan ingyenesen is letölthető, de aki tudja, támogassa a zenészt, meg úgy általában a zenészeket. Facebook
A mïus, vagyis Álmos Gergő projektje a Recorder olvasóinak régi ismerőse lehet, többek között előző nagylemezét és az új albumhoz készült első és második videót is mi mutattuk be. Mint e cikkekből kiderült, az Études de Battements több mint egy éven át készült, ami alatt "mindent próbáltam kizárni, gyorsan múló trendeket, külső inspirációkat, hogy eljussak a mius világának belső "alapütemeihez", egy lecsupaszított, klasszikusabb zenei koncepcióhoz, ami visszanyúlik a gyökerekhez. Ebből lettek az etűdök, azaz ütemtanulmányok". A Bandcampen a leírásban részletesen lehet olvasni arról, hogy az egyik számban "mókás 5/4-es techno" találkozik jazz-zel, a másikban az űrtechno a szambával, megint másikban keringőritmus bluesos énekkel. (Ohnody három számban, Raf Skowroński egyben énekel.) Ezek a "tanulmányok" avagy kísérletek sajátos játékosságot adnak a lemeznek, miközben a miusra általában jellemző erősen melankolikus hangulat is megmaradt, és pont a kettő viszonya, egymás mellett élése teszi igazán érdekessé a lemezt. Facebook
A Milk & Money SuperStereo klubzenéket gyártó alteregója. Több számát is bemutattuk már a rovatban, most pedig megérkezett az első nagylemez, a Noises From My Head. A fő irányvonal a house, néha annyira popos formában, hogy azt nem lenne nehéz egy kicsit is nyitottabb rádióban elképzelni; más számokat hallgatva inkább fülledt klubokat képzelhetünk magunk elé (most ugyebár ez képzelgésnél nem lehet több). Az utóbbi darabok is bőven dallamosak azért, szóval egy könnyed, felpörgető lemezről van szó. (Aki mix formájában akarja hallani, itt teheti meg; lehet közben nézni a művészt, és még szappanbuborékok is vannak.) Facebook
Jönnek a karanténzenék, az egyik első itthon Hataah Quarantrax című kiadványa volt, három napi három számmal, olyan alcímekkel, mint Quaranthem, Quarantula, Quaranton. Bár ezek "ötletek, amiket gyorsan be akartam fejezni", tele vannak azért szellemes megoldásokkal, főleg a középső, ütősközpontú darab. Azóta készült már egy új kiadvány is, egy TNGHT-remix. Facebook
A karanténzenék másik jellegzetes fajtája ugye az élő videó, valamint a rendszeres időközönként kihozott (vagy az első lendületben így tervezett) zenék. Utóbbiból nagyot vállalt a Meteo frontembere, Rözge Maxim: azt ígéri, hogy Mindennap új zene című sorozatát a járvány végéig fogja csinálni. A zenefolyam, amit a Meteo YouTube-csatornáján lehet követni, két zongorás darabbal indult, aztán a zongora mellé egy meglepő, szirénázó szinti csatlakozott, majd jöt egy pszichofolk szám, aztán egy szürreál-minimál-elektrodiszkó (ez a kettő látható alább); lapzártakor a legutolsó videó visszatérés a zongorához. Látszik, hogy itt bármikor jöhet bármi, már csak ezért is érdemes követni. Rözge Maxim számára amúgy nem újdonság a nehéz körülmények között készült zene, hiszen a Meteo legutóbbi nagylemeze részben úgy készült, hogy nem volt hol laknia. Meteo Facebook
A járvány - valamint a Bandcamp pénteki nagylelkű akciója - hatására többen szedtek elő régebbi, kiadatlan számokat. Köztük Marcel is, a hazai elektronikus zene egyik úttörője, aki utoljára 2014-ben adott ki nagylemezt (akkor készült vele a Recorder nagyinterjúja) azóta pedig csak egy régi számokat összegyűjtő EP jött ki 2016-ban. A Stay Home Beats is az elmúlt húsz év (!) kiadatlan zenéiből válogat 26 percnyit. A nagy része hangulatos, nem egyszer kifejezetten vidám downtempo vagy jazzes-soulos hiphop beat, és van néhány olyan is, amiben az anyagot amúgy is átható játékosság kifejezetten meglepő eredményekre vezet. Facebook
Route 8 szintén "lement az aranybányába" és felhozott négy kiadatlan számot, hiszen "a világ leállt, de ez nem jelenti azt, hogy a zenének is le kell állnia". A Signed & Sealed első és harmadik száma ritmusközpontú, táncos darab, egy breakes és a house-os; a második és negyedik mélyebb, a záró szám egyenesen ambient - ez februárban, a járvány Európába érkezése előtt néhány nappal készült, a többi tavaly. Facebook
AIWA-t legutóbb a MA'AM-mal közös, nagyszerű EP-n hallhatunk, a pullthru című gyűjteménye viszont az ezt megelőző zenéit idézi, hiszen 2015 és 2019 között készült számaiból gyűjtött össze tizenegyet. A "jamz / compositions (?)" némelyike kissé csiszolatlan, lo-fi, de azért (majdnem) teljes-kerek elektronikus zenei darab, mások pedig inkább "hm, érdekes ez a szintihang meg ez a ritmus együtt" típusú jegyzetek. De persze AIWA zenéjének pont ez a vonzereje, hogy úgy érezhetjük, itt születik a szemünk előtt. Facebook
Gosheven két koncertfelvételt töltött fel a Bandcampre. Ő ugyan elsősorban azzal tűnt fel - nemzetközi szinten, lásd a Wire magazin 2017-es éves listáját - hogy gitáron játszott ún. tiszta hangolású, kísérleti zenét, de emellett azért régebben is ott volt az elektronika. A Hypnagogia az első olyan Gosheven-koncert felvétele, ahol csak szintit használt, de persze nem a megszokott módon, hanem "mikromodulációk" szólnak, a tiszta hangolás és a püthagoraszi hangolás keverékében. Ez a hallgatói élmény szempontjából azt jelenti, hogy folyamatosan ismétlődő, egyben mindig változó motívumokat hallhatunk bő félórán át, és ugyan a hangolás miatt elsőre sokunknak fura lehet, ami szól, azért ez megszokható - de azért ezután sem lesz színtiszta andalító ambient, korántsem. A másik felvétel rövidebb és bevallottan "furább"; a Proto Equiheptatonic Music inkább a kísérleti zenében már haladó hallgatóknak ajánlott. Gosheven egyébként nemrég Javán és Balin járt, ott készített felvételeit a neves NTS online rádióban mutatta be. Honlap, Facebook
Rövid EP-t jelentetett meg a legjobb (valamint egyetlen) osztrák-magyar mutánsdub-duó, a Dutch Courage. Kovács Gábor (Új Bála) és Andreas Klotz (Superskin) ugyan a Soft Rock Therapy címet találta ki erre a két számra, de persze nagyjából ugyanaz a zene, mint a debütáló albumon volt, vagyis ahogy írtuk: "lassú, néha természetellenesen vánszorgó ritmusok felett szólnak a kicsavart és folyamatosan tovább is csavarodó szintihangok; az effektezés és a moduláris felépítés a dubot idézi." Facebook
Összeállítás: Rónai András
