Összegeztük a legjobb 2023-as külföldi és magyar lemezeket, valamint a filmeket és a sorozatokat is, most pedig folytatjuk a régi recorderes hagyományt, miszerint a magazin szerzői is bemutatják kedvenc dalaikat az elmúlt évből. A 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es, 2015-ös, 2016-os, 2017-es, 2019-es, 2020-as, 2021-es és 2022-es felvonás után szerzőink ABC-sorrendje szerint következzenek a 2023-as kedvencek, amelyek rögtön meg is hallgathatók playlistben, rövid kommentárokkal. A negyedik dj Mikó László. (A nyitóképen a Szigeten is fellépett Caroline Polachek.)
A 2023-as személyes kedvenc dallisták sorát Frank Olivér nyitotta meg, majd Huszár András és Lékó Tamás folytatta a sort.
EZEK VOLTAK 2022 LEGJOBB MAGYAR LEMEZEI A RECORDER SZERINT
Ha csak egyetlen számot hallgathatnék életem végéig, nagyon boldog lennék az Orallal. Björk a kedvenc előadóm volt a '90-es években az első négy lemezénél, ezt pedig pont akkor, a Homogenic és a Vespertine között írta, de végül túl poposnak találta, így az archívumban landolt. Most nem kevésbé rajongok ROSALÍA-ért, erre pont vele összeállva leporolta a dalt, és hát az eredeti Björk-vokálsáv a nagyon mai reggaeton-alappal olyan, mintha mindig is összetartoztak volna, pedig legalább 20 év biztos van köztük. Még mindig megvan, amikor először hallottam: megyek a buszomhoz november végén és pont, amikor kinyílik a vokál az első refrén előtt, kisütött a nap, mintha egy olcsó videóklipben lettem volna. Azóta a napfény jut róla az eszembe, de ezt simán hozná a zene is az emlék nélkül.
Kedvenc zenés dolgaim 2023-ból, hogy Rebecca Black egy tök jó hyperpop előadóvá érett a Friday óta, az Electric Fish hóbortosan játékos fúvószekciója, a Shed Tears vagy az I Saw kórusai, vagy az, hogy Caroline Polachek két kritikuskedvenc lemez után se túl cool egy olyan agyament trackhez, mint a Dang. Idén sokkal jobban ráfüggtem pár műfajra, az afrobeatre Amaarae-nek köszönhetően, a kedvenc K-pop előadómtól, BIBI-től pedig reggaetonra kaptam koreai megfejtést.
Tele volt az év jobbnál jobb sample-használatokkal, amiben JPEGMAFIA-ék jártak az élen, az egész SCARING THE HOES album hemzsegett az ötlettől, de a RATATA-t is rongyosra hallgattam. A legváratlanabb talán az volt, hogy minimum egy évtizede nem hallgattam igazán drum & basst, de a Boiler Room-os Chase & Status set teljesen visszarántott a VOLT Fesztiválos nosztalgiába. Egyáltalán nem így terveztem, de valahogy mégis úgy alakult most ez a playlist, hogy több helyen is nyomokban ezredfordulót tartalmaz.
MIKÓ LÁSZLÓ 2022-ES KEDVENCEIT ITT TALÁLOD
