„A tükrözés áldozatai” – Beck Zoltán az Egypár című 30Y-klipről és a Szentimentálé lemezről

Itt a Recorderen tavaly bemutattuk a 30Y együttes Városember klipjét (és egy képgalériát annak forgatásáról), sőt azóta is közzétettünk ilyen-olyan videókat a pécsi fiúktól (például a zenekar Rocklitera-szkeccsét vagy Beck Zoltán frontember kortárs költőkkel közös Rájátszás-koncertvideóit), most azonban ismét egy igazi klipet ünnepelhetünk. A kvintett 2012-ben úgy döntött, stúdiólemezen is dokumentálja évek óta futó Szentimentálé koncertprogramját (melyből a legközelebbi előadás a Múzeumok Éjszakáján, június 16-án szombaton este 9-kor lesz a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban), és a készülő album első dalának, a Symphonic Brass Quintett fúvósaival felvett Egypár című számnak már meg is érkezett a videója, melyet a legjobb magyar kliprendezők egyike, a Kolin-féle San Francisco és Mountain King vagy a Carbonfools Sunsetje kapcsán már bemutatott Kostil Danila jegyez. A remekül sikerült új 30Y-videóból a hétvégi zenetévés bemutató után a mai napon került fel a YouTube-verzió, mely itt rögtön meg is tekinthető, a klip alatt pedig a zenekar gitáros-énekesével, Beck Zoltánnal készült interjúnk olvasható a forgatásról és a közelgő Szentimentálé albumról!

„Az a helyzet, hogy nincs nagyon sok olyan filmes srác, akinek a munkáit láttuk és nagyon szívesen dolgoznánk vele, de Kostil Danila ezek egyike. Kézen-közön, egyik ismeretségtől a másikba egyszer csak eljutottunk Daniláig, csakhogy ő épp kinn lakik Barcelonában, így nagyon sokat nem tudtunk vele beszélgetni, inkább e-mail váltásban voltunk. Elküldtük neki a dalt, és az volt a kérdés, neki milyen képeket hív elő ez a történet. Kaptunk egy kedves e-mailt, amiben előadta, hogy van egy teóriája, igazi ideológiai horizontot rajzolt, láthatóan jungiánus. Elmondta, hogy ez a férfiban nő, nőben férfi ügy neki nagyon tetszik, neki az jelenik meg a fejében – hogy növényi hasonlattal éljek, kétivarúak legyünk, hímnős legyen a virágzatunk. Ez lett az alapkoncept. Forgatott is néhány jelenetet, egy példának indult castingot, és küldött nekünk kis klipeket, hogy körülbelül hogy képzeli el. Elképesztő fazonokat talált, és nagyon lelkesedtünk attól, hogy magától csinált egy ilyen kis castingot ott Barcelonában. A klipben megjelenő arcok fele Barcelonában került rögzítésre, aztán amikor Danila hazajött Budapestre, a zenekar meg épp jött haza egy egri koncertről, egy napot ott töltöttünk a budapesti stúdiójában, és ott mi magunk és a hangszerek is a tükrözés áldozatai lettünk. A gitárokról például az összes matricát le kellett vakarni, mert ugye azok nem szimmetrikusak…

A budapesti forgatásra megkértük az ismerőseinket és barátainkat is, hogy jöjjenek, majd csinálunk róluk ilyen szép képeket. Nemes Tomi barátunk lányától a legvagányabb raszta Zalán haverunkig mindenki eljött, de nem mondtuk el előre nekik, mi lesz, nehogy visszahőköljenek a nagy átalakítástól. Mindannyian félbe voltunk vágva hosszában, a fele szettünk férfi volt, a fele nő, ennek megfelelően voltunk sminkelve, és ketté volt tolva a hajunk. Ennek például a Zaza (a frontember öccse, a dobos-vokalista Beck László – a szerk.) haja egészében áldozatul is esett, mert utána már nem lehetett helyrehozni, így aztán az övét után kopaszra kellett vágni.

Ez a Szentimentálé első klipje. Eleve már zeneileg is próbáltuk kivenni a dolgot abból a közhelytömegből, amit ilyenkor evidensen csinálna az ember: ha csinálsz egy Szentimentálé lemezt, az már egyből értelmeződik is unplugged lemezként, és ha ekként értelmeződik, akkor az első reakció, hogy szerzel egy vonósnégyest (már ha a nem tudsz rögtön szimfonikusokat). Ezzel szemben mi inkább a rezesek felé mozdultunk el, hogy a megszólalás ugyan akusztikus legyen, de az ne jelentsen lassuló tempót, balladisztikus elbeszéléseket, hanem maradjon meg mindennek ez az idióta frissessége. És valahogy a klip is ilyen, nem valami szenvelgő szépiás vagy fekete-fehér ügy, hanem pont ezt a frissességet hozza, az emblematikus pasztell színekkel, amik a Szentimentálé színei. Danila utánanézett ennek a forgatás előtt, megnézte a Szetimentálé honlapot Takács Bélának a nagyszerű melóival, tehát próbálta megtalálni, mi az a színvilág, ami ezt a naiv ügyet visszadobja.

Hogy a Szentimentálé lemezre pontosan mely számok kerülnek, azt még nem válogattuk ki pontosan. Az sok mindentől függ: hogy ne legyenek önismétlők a dalok együtt, vagy hogy mennyire lesz sűrű tőlük a lemez. Az biztos, hogy megint csak sokkal több dalt fogunk rögzíteni, mint amennyit a lemezen hagyunk, nyilván lesz egy utolsó nekiveselkedés, amikor megpróbáljuk elképzelni a lemez ívét. Merthogy mi még mindig hiszünk ebben a lemez ügyben, az album formátumban… A demózást mindenesetre már elkezdtük a próbateremben, most azon megy a vakarózás. Ahogy néztem az időpontokat, július közepéig demózunk, utána Ádika (a basszusgitáros-vokalista Varga Ádám) tologat és elképzeli hangképeket, aztán augusztusban, mikor a fesztiválok kicsit leritkulnak, lesz időnk, hogy rögzítsük a lemezt. Béreltünk egy új próbatermet, a változatosság kedvéért – ez aztán már a rock’n’roll klisék netovábbja – egy gyártelepen! Az elég nagy ahhoz, hogy akár – ha a technikát odaköltöztetjük – ott is vegyük fel az anyagot. De még sok minden van a pakliban, gondolkodunk azon is, hogy esetleg Angliában vesszük fel a lemezt. Vagy a hétvégén épp a SuperSize stúdióban jártunk, ahol az Óriás zenekar élőben újrajátszotta a Gondalapos lemezt, és ott voltunk fenn szombaton vendégzenészek között mi is, Ádi és én. Na az is egy piszok jó stúdió, szóval számításba jöhetne az is.”

lejegyezte: Déri Zsolt

http://30y.hu
http://www.szentimentale.hu

Beck Zoltán és Varga Ádám az Óriás együttes vendégei között június 2-án a SuperSize stúdióban, a Mindenki írja című Óriás-dal közös élő előadásával: