Tegnap, 2013. május 20-án, egy német klinikán, 74 éves korában, epevezeték-daganat szövődményeinek következtében elhunyt Ray Manzarek a Doors alapító billentyűse, a rocktörténet egyik meghatározó hangzázású orgonistája, később több jelentős album producere.
Az 1939-es születésű (eredeti nevén: Raymond Daniel Manczarek, Jr.), lengyel származású Manzarek 1965-ben alapította a zenekart Jim Morrisonnal, a Doors hangzásának meghatározója volt, billentyűs játéka sokkal inkább jellemzi az együttest, mint a korszakot uraló gitármegszólalás. Munkássága túlzás nélkül a műfaj legmeghatározóbb hangszeresei közé emeli. Jim Morrison halála után még folytatta a Doors karrierjét, átvette az énekesi posztot is (ezekről a lemezekről itt írtunk), majd 1973-tól, a zenekar feloszlásától szólókarriert kezdett, másokkal kollaborált és producerkedésbe is fogott. Hetvenes évek közepi két szólólemeze után a hetvenes évek végén Nite City néven alakított zenekart, 1983-ban Philip Glass-szal dolgozta át a Carmina Burana-t, utolsó lemezeit Roy Rodgers blus-zenésszel készítette a kétezres évek végén. Dolgozott Iggy Poppal, producerkedett az X lemezein (ezekről itt írtunk nemrégiben), közreműködött az Echo & The Bunnymen 1987-es albumán, de zenekarának emlékét is élénken őrizte, nemcsak sikeres memoárt írt (Light My Fire: My Life Withe The Doors), de Robbie Krieger gitárossal 2002-től a Doors-t is többször újjáélesztette - kölünböző nevek (The Doors Of The 21st Century, Manzarek-Krieger) alatt, mert John Densmore dobos ezekben nem vett részt. A 2011-es Re:Generation című dokumentumfilmhez aztán hárman utoljára egyesítették még erőiket és Skrillex-szel közösen Breakn' A Sweat címmel modern popdalt írtak (bár hárman 1997-ben is stúdióztak közösen, 2000-ben pedig szintén írtak két új dalt.
emlékezzünk Manzarekre a Crystal Ship című dallal:
ez pedig egy 1968-as koncert teljes anyaga a Hollywood Bowl-ból:
