Véget ért a Brockhampton-sztori. Ez a minikritika először a Recorder magazin 100. számában jelent meg.

A tavaly Budapesten is megfordult Squid a gyakran poszt-punknak hívott, de inkább matekozós-artrockos brit színtér egyik legizgalmasabb zenekara a black midi és a Black Country, New Road mellett. Június 9-én hozzák ki a második lemezüket, amiről a dobos-énekes Ollie Judge részletesebben is beszélt egy interjúban.

2017-ben léptek fel először Budapesten, tavaly a Sziget talán legintenzívebb koncertjét adták, június 27-én pedig a megújult Barba Negrában játszanak, hogy bemutassák a legutóbbi, Sunrise on Slaughter Beach c. lemezüket.

A szcéna meghatározó karakterei, dj-producerek és nemzetközi vendégek beszélnek meg fontos zeneipari kérdéseket, utána pedig buli hajnalig Newa és Sunil Sharpe vezényletével. Mindez február 17-én, azaz ma, péntek délután az Easy Art Space-ben, aztán este az Aetherben.

Nem csak a norvégoknak (Shining), a svájciaknak (Convulsif) vagy a németeknek (Panzerballett), hanem már nekünk is van jazzmetál zenekarunk, ami ráadásul csodásan pszichedelikus és totálisan improvizatív. A Kajgūn soha, semmit nem játszik el kétszer ugyanúgy, minden zenéjét rögtönzi, dalaik azonban nem csak emiatt különlegesek.

Szerepelt Hundred Sins nagylemezén (Opera), rappelt az új, dühösebb Lil Frakk-album kulcsdalában 6363-mal, és feldobta kristoaf műhelyét is. Az Égjárókból és a Grosskidz trapcsapatából is ismerős Szlimmy, azaz Pusztai Balázs 2019 óta zenél, első albuma, a Lokival összerakott Dűnék kifejezetten sikeres lett, félmillió streamnél jár. Most önmagát, plusz a tavaszra várható új lemeze első dalát, a függőségével számot vető Drágát is bemutatja, amiben szintén Loki a vendég.

A Doggos Agymasszázs c. EP-jén csupa olyasmi van, amit eddig nem pont így csináltak: magyar szövegek, kétszeresre gyorsított számok, beröffentett fuzz pedálok, és tökéletes egyensúly az érzékenység és az agresszió között. Ilyen a pécsi garázsrock, ha rendesen odalépnek, és mégis szól valamiről.

Moldvai népzenét játszik, de nem a megszokott módon, kevésbé ismert dallamokkal, saját hangszerelésben a Tindia, akik nem egy női névről, hanem egy lendületes táncdallamról nevezték el magukat. Idén már a második nagylemezükre készülnek, első klipjük pedig itt, a Recorderen, egy hosszabb bemutatkozás keretében debütál.

Czakó-Kuraly Sebestyént a Platon Karataev egyik énekes-gitárosaként ismerhetjük, de régóta szólóban is alkot. Az elmúlt években pedig beleszeretett az elektronikába és capsule boy néven új projektet indított, amelynek tavasszal az első nagylemeze is megjelenik – ennek debütál most az első, ráadásul spanyol nyelvű (!) dala, klippel együtt, itt, a Recorderen.

Az angol-holland The Legendary Pink Dots bő 40 évnyi fennállása alatt számtalanszor játszott Magyarországon, legutóbb 2020 elején léptek fel Budapesten, most pénteken pedig többszöri halasztás után végre visszatérnek, másnap ráadásul Pécset is útba ejtik!