75 éves korában hunyt el az ikonikus detroiti protopunkzenekar szólógitárosa, aki idén új lemezt tervezett kiadni az MC5 neve alatt.
A minden punk- és garázsrockzenekar ősének számító MC5-ot így méltattuk 12 éve, a basszusgitáros Michael Davis halálakor: „A punk és a hard rock egyik nagy előfutárának számító detroiti MC5 – az Iggy Pop vezette Stooges mellett – a korszak legvadabb zenekara volt, tagjai elképesztő mennyiségű kábítószert fogyasztottak, a radikális Fehér Párducok Pártot vezető John Sinclair menedzseri irányítása alatt polgárjogi tüntetéseken játszottak forradalmi hevülettel, és elsőként használták a motherfucker szót hivatalosan megjelent hanglemezen, az 1968-ban Halloween idején felvett Kick Out the Jams koncertalbumon, aminek 1969-es kiadását még két stúdiólemez is követte (Back In The USA – 1970, High Time – 1971) az 1972-es feloszlás előtt.
Az MC5 tagjai közül a mikrofonfrizurás énekes Rob Tyner hunyt el először 1991 szeptemberében, és előtte tisztelegve a zenekar 1992 februárjában összeállt egy emlékkoncertre, majd 1994-ben Fred "Sonic" Smith gitáros (Patti Smith férje) is meghalt. A három túlélő tag, a basszista Michael Davis, a gitáros-énekes Wayne Kramer és Dennis Thompson dobos 2003-ban állt össze újra egy londoni klubkoncerten, ahol az énekesi posztra olyanok ugrottak be vendégként, mint a Motörhead-vezér Lemmy, David Vanian (The Damned) vagy a The Cult-énekes Ian Astbury.
A tagok nevének kezdőbetűivel megtoldott DKT/MC5 név alatt futó 2004-es világturnén olyanok tűntek fel a mikrofon mögött, mint Mark Arm (Mudhoney), Nicke Royale (The Hellacopters), Deniz Tek (Radio Birdman), Evan Dando (The Lemonheads) vagy a Bellrays énekesnője, Lisa Kekuala, de 2005-től Kremerék fix énekest kaptak a hajdani Dictators punkzenekarból ismert Handsome Dick Manitoba személyében – és egészen mostanáig, Davis haláláig ez számított a hivatalos MC5-felállásának.”
Az MC5 azóta is megélt jó pár all-star turnéfelállást, Wayne Kramer 2018-ban a Soundgarden gitárosával (Kim Thayil), a King’s X basszusgitáros-énekesével (dUg Pinnick) és a Fugazi dobosával (Brendan Canty) ünnepelte a Kick Out the Jams 50 éves jubileumát, és az MC50 néven futó turné hozzánk is eljutott. Stúdiólemezt viszont az 1971-es High Time óta nem adtak ki, ezen akart változtatni Kramer, akit 2022-ben a Trump-elnökség „katasztrofális négy éve és egy pusztító járvány” vett rá arra, hogy az énekes Brad Brooksszal elkezdjen új zenéket írni.
Kramer '75 és '78 között börtönben ült, miután lekapcsolták kokainárusításért (ez inspirálta 2014-es jazzlemezét, a Lexingtont), utána rövidéletű zenekart (Gang War) alapított Johnny Thundersszel (stúdiólemez nem maradt fenn utánuk, csak a '92-ben egy albumra összegyűjtött élő felvételek). A '90-es években szólókarrierbe kezdett, 1995-ben jelent meg a Hard Stuff c. lemeze, ami aztán a 2018-as memoárjának a címe is lett. Két éve mi is megírtuk, hogy Kramer úgy érezte, itt az ideje feltámasztani az MC5 szellemiségét, és We Are All MC5 néven turnézni indult a legendás zenekar örökségével, ráadásul 51 év után új lemezt is tervezett kiadni. Az erről elsőként teaselt Heavy Liftingben Tom Morello gitározott, aki így emlékezett meg példaképéről: „Wayne Kramer testvér a legjobb ember volt, akit valaha ismertem. A mély bölcsesség, a valódi törődés, a gyönyörű empátia, és a kikezdhetetlen meggyőződés sajátos keveréke jellemezte.”
