Jézus az asztalnál? Karácsonyi magyar folktronica a nyolcvanas évekből

Ideje leporolni egy méltatlanul elfeledett karácsonyi lemezt, melyen Szörényi Levente, Sebestyén Márta és Cserepes Károly is a legjobbját nyújtja, mégsem lett hivalkodó vagy túlságosan diverz a végeredmény. Játékosság, vakmerő ötletek, elementáris erő, magyar karácsonyi népdalok váratlan zenei környezetben – ezt tudja a Jeles napok.

A hetvenes évek eleji folkbumm, valamint a táncházmozgalom országos méretűvé válása után, a nyolcvanas években már korántsem számított egzotikumnak a magyar népzenével való kísérletezés a hazai popzenében, elég csak a Gépfolklór, a Barbaro, vagy a Vízöntő zenekar munkásságára gondolni. Utóbbi kulcsfigurája, a mai napig is igen aktív Cserepes Károly zenei tájképe miatt kell a Jeles napok különlegességeit számba venni.

„AZ EGÉSZ VILÁGBÓL ZENÉT CSINÁLNI” – CSEREPES KÁROLY PORTRÉJA.

A rendhagyó karácsonyi lemez ugyanis sok mindent tartalmaz Cserepes későbbi szólóprodukcióinak jegyeiből. Gyermekének, downtempo, synthwave, ambient, upbeat és a magyar népzene hangszerei akár egy dalon belül is képesek megjelenni és fordulatot hozni. A másfél perces nyitószámban már jól lehet érzékelni az albumra jellemző progresszivitást, a gyönyörű moldvai siratót egy naiv, szertelen gyermeki hang énekli, mögötte pedig a lehető legbaljósabb basszus szintiszólam épül föl.

A korszak leghitelesebb és legtisztább női hangja, Sebestyén Márta több dalt is jegyez, kiemelkedik közülük az A oldal második és a B oldal harmadik száma, vagyis a Betlehem, Betlehem hidegrázós dallama és hangszerelése, valamint az Apokrif hosszan nyúló, szintén moldvai vallásos népdala.

A játékosabb és könnyedebb karácsonyi gyermekdalok feldolgozásai sok esetben furcsának hathatnak, zenei környezetük, tempójuk legalábbis hajlamos kizökkenteni az óvatlan hallgatót. Cserepes későbbi munkáiban ezek a húzások már ismerősen hatnak. A pattogós kompozíciókba ékelődik be A piac közepén downtempós remekműve szintén Sebestyén Márta énekével, de az album csúcspontja sokkal inkább a sorban a nyolcadik Jézus az asztalnál.

Szörényi Levente vokálja is nagyszerűen illik ide, de a dal építkezése, hangszerelése és a helyenként pszichedelikus szólamai, már-már goás beütése az egyik legizgalmasabb, egyúttal leginkább alulértékelt magyar szerzeményű világzenei darabjává teszik.

És hogy miért is olyan érdekes ez a szám és az egész album? A Bravo lemezkiadó 1984-ben, lassan 40 éve adta ki, tehát egy bő emberöltő telt el a megjelenés óta, de a Jeles napok mit sem veszített zenei progresszivitásából, napjaink elektronikus és folk revival előadói előtt is példaként állhat.

szerző: Énekes András Előd

fotók: Urbán Tamás / Fortepan (Szörényi Levente), Szalay Zoltán / Fortepan (Sebestyén Márta), Cserepes Károly archívuma

EZ TÉNYLEG MIND BENNE VAN EGY NÉPDALBAN? A LEGJOBB NÉPDALSZTORIK.

AZ UTÓBBI HARMINC ÉV LEGFONTOSABB MAGYAR FOLKLEMEZEI.

A cikk megjelenését a Halmos Béla Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.