„Minden hozzá fűzött reményt beváltott” – Quimby-évértékelés 1. rész

2013 a Quimby éve (is) volt a magyar zenében. Sikeres európai turné, nulladik napi Csodaország-tematikájú nagykoncert a Szigeten, három év szünet után új, pöpec és pörgős nagylemez (Kaktuszliget) egy koncert dvd-vel és egy könyv is megjelent róluk. Ráadásul Kiss Tibor most 14 hónapos fiát újabb zenekari gyerkőcök követték: Balanyi Szilárd kisfia és Mikuli Ferenc kislánya. A Recorder magazin utolsó 2013-as számában évet értékeltünk a teljes zenekarral három-három téma mentén, most az első részben az új lemezről és a mellékprojektekről esik szó (a másodikban pedig a család, a karácsony és kedvenc 2013-as zenei élmények kerülnek sorra).

Évértékelés

Kiss Tibor (Tibi): - A 2013-as év rendkívül sűrű, kreatív munkával és koncertekkel teli volt a zenekar számára. Sokszínű és változatos is volt, erdélyi és európai turné, fesztiválok, Csodaország-nagykoncert, új lemez, könyv, és még nincs is vége az évnek. Gyakorlatilag január óta az időm nagy részét a próbateremben töltöttem, a maradékot koncerteken és stúdióban. Az egy hét nyári szüneten kívül munkával telt az idő. Számomra sohasem kiszámítható vagy előre tudható, hogy mik lesznek az év csúcspillanatai, ez megtörténhet egy kis fesztiválon, egy 400 fős amszterdami koncerten éppúgy, mint a szigetes nagy bulinkon, de az mindenképp felemelő volt, amikor elengedhettük az új lemezanyagot és ezáltal megszűnt a mindennapi presszió. Bár azt azért hozzátenném, hogy én úgy tudok és úgy szeretek dolgozni, ha nagyon benne vagyunk valamiben és az összes csápunkkal rá vagyunk tapadva az adott feladatra.

Kárpáti József (Dódi): - Az eddigiekhez hasonlóan munkás és dolgos év volt, de általában minden évben egy picit többet rakunk a teendőink közé. Most is kitaláltunk több dolgot, párhuzamosan gondolkozunk rengeteg ötleten. Én külön is a feladataimra készültem, dallamokat találtam ki a dalokhoz, vázlatoztam és sokat stúdióztam.

Balanyi Szilárd (Sziszi): - Minden szempontból mozgalmas és örömteli volt az év. Rengeteg koncertünk volt, amik jól sikerültek, meg tudjuk valósítani ezeken, amit szeretnénk. Egész évben dolgoztunk a nagylemezen, ami szintén elkészült, év közben pedig született egy kisfiam, azt mondani sem kell, hogy milyen érzésekkel tölti el az embert, úgyhogy minden hozzá fűzött reményt beváltott 2013.

Varga Livius (Livius): - Kiváló év volt, mert az igényeinknek megfelelően voltak benne változatos vállalkozások és mindegyik jól jött ki. A művész nem úgy vállalkozik, hogy befektetésért profitot vár el, hanem igazi művészi kihívások is voltak. Megcsinálni a külföldi kört, megcsinálni a nulladik napot, most egy klubkoncert megy, mindegyikre más program kell, de ettől megfelelően változatos is az év. Már ez is nagy dolog lenne, de emellett egy minden zenekari tag megelégedésére szolgáló nagylemezt is elkészítettünk, ami szintén önmagában is egy szép eredmény egy éves munkától. És akkor még ott van a rólunk szóló könyv! Úgy megyek neki az ünnepi szezonnak, hogy egészen elégedett vagyok és quimby-s boldogság jár át.

Gerdesits Ferenc (Faszi): - Ez az év majdnem tökéletes volt! Ha a lemezt be tudtuk volna fejezni tavasszal – nekem ugye ez volt a vesszőparipám, akkor még tökéletesebb lett volna. Éppen eleget dolgoztunk.

Mikuli Ferenc (Fefe): - Nagyon nagy élmény volt ez az év, persze rettenetesen mozgalmas és sűrű év. Az utóbbi évek legsűrűbbje. Volt lemez, könyv, koncert dvd, amit nagyon élveztünk, amikor először megnéztük a turnébuszban. „Jé, ilyen is volt!” Színes is volt, ha a következő is ilyen lesz, akkor szuper. De még ennek sincs vége.

A QUIMBY-KÖNYVBŐL HÉT RÉSZEN ÁT MUTATTUNK BE RÉSZLETEKET.

Kaktuszliget

Tibi: - Az új lemez felvételei abban különböztek az eddigiektől, hogy nem mentünk külön stúdióba, hanem az otthonunkban, a próbatermükben és a közelünkben összetákolt barkácslaborban rögzítettünk mindent. Ettől kicsit szabadabb, családiasabb volt a légkör és több időnk jutott a kísérletezésre. Bátrabban nyúltunk a hangszereléshez és alapvetően azt a hangot vettük fel, amit szerettünk volna, legyen szó torz akusztikus gitárról, vagy wurlitzer orgonáról. Két etapban, tavasszal és ősszel dolgoztunk a dalok küllemén és a hangszerelésen és az idő rövidsége miatt a legelőrehaladottabb állapotban levő ötletek kerültek előtérbe. Olykor csak trióban (gitár-dob-basszus) próbáltunk, ebből lettek a szaftosabb, rockosabb számok. A lemezen szereplő összes dal ebben az évben íródott. A Kaktuszligetet mindenképpen egy jó kis kompakt lemeznek tartom és szerintem benne van a Quimby Top 3 albumában. Az is sokat segített, hogy az egyetlen koncepció az volt, hogy ne legyen hosszú, hanem egy átlátható méretű anyagon dolgozzunk.

Dódi: - A házon belüli munka miatt nem lengte körül az irodai hangulat a lemezt. Bármikor egyeztetettünk időpontot és dolgozhattunk akár éjszaka is Vastival (Vastag Gábor több zenekarban is gitározik – a szerk.), a hangmérnök-producerünkkel, aki szintén nagyon sok energiát belerakott az albumba. Megvárhattuk, ameddig elérkezik a megfelelő pillanat, nem kellett rohanni semmivel és ez sok, jó értelemben vett lazaságot hozott ki belőlünk. Kísérleteztünk bátran, a Son Of A Bitch-ben például egy wah-pedálos, játékos, szólisztikus rész került, amit én mindig szerettem volna, hogyha legyen és a mostani közeg ennek a megvalósulását is elősegítette.

Sziszi: - A zenekar szempontjából újdonság volt, hogy nem csak stúdióban dolgozunk, de számomra nem nagyon változott semmi, hiszen a korábbi lemezeknél is előre dolgoztam otthon és vettem fel a saját részeimet. Összességében azonban sokkal nyugodtabb körülmények között zajlott így a munka, nem kellett rohangálni a stúdióba, mindenki elégedettebb volt. Az ember egy lemez elkészülte után mindig úgy érzi, hogy ez a legjobb, úgyhogy ezt elkerülném, mert egy év múlva jobb rálátással tudom majd értékelni, de alapvetően azt gondolom, hogy nem sok sallanggal rendelkező, jó kis lemez ez. Persze vannak olyan dolgok, amiket másképp valósítottam volna meg, de hát mégiscsak hat ember közös eredője a végeredmény.

Livius: - A legjobb dolog volt így lemezt felvenni, olyan mint az otthonszülés, szó szerint az volt. Nagyon kellett, hogy ott legyen Vasti, aki felvette a lemezt, egy külső fül, egy ismerős baráti arc, aki nem átall a megfelelő pillanatokban az orrunkra pillantani. Nagyon jó volt vele együtt gondolkodni. Ez volt az eddigi legizgalmasabb lemezfelvételünk és ez ment az eddigi legjobban is. A Kaktuszliget szerintem sütősebb lett az ezelőtti albumokhoz képest. Összeszedett, nem túl hosszú, nem túl rövid, megvan benne a Quimby eklektikája.

Faszi: - Én már az előző lemez után biztos voltam benne, hogy többet nagystúdióba nem megyek. A Kicsi országot még rendes stúdióban doboltam fel, de aztán a Szilárd-szólódalokhoz már Vasti stúdiójába mentünk, ahol olyan dobhangzás született, amivel elégedett voltam, azt mondtam, hogy tudom mit akarok visszahallani és ez meg is valósult. Időközben a Vasti előző stúdiója megszűnt és ő ideköltözött a próbatermünkhöz, ahol kialakítottunk egy kis studiót. Szóval először csak néztek a többiek, hogy miért nem akarok stúdióba menni, de mivel a Kicsi országnál Megasztár-problémák is voltak – épp megasztárosokat vettek fel – kénytelenek voltunk a lemez egy részét, énekeket, fúvósokat itt felvenni. Így már nekik sem volt teljesen idegen a helyzet és végül most úgy alakult, hogy az egész lemezt itt rögzítettük és sokkal jobban is működött, kéznél volt az összes hangszerünk, erősítőnk. Kipróbálhattam egy-egy dalt öt különböző pergővel, ami különben a legerősebben változtatja meg egy dal karakterét, szóval jól sült el a lemezfelvétel és szerintem a jövőben is maradunk ennél a módszernél. A lemezzel teljesen elégedett vagyok, örülök, hogy megjelent végre és hogy ilyen lett. Én nem voltam túlzottan elégedett a Kicsi országgal, sok minden nem tetszik rajta, többek között a hangzása sem és ez a lemez messze jobban szól, mint eddig bármelyik. Végre méltón szólnak a dobok, basszusgitárok, a gitárok meg úgy általában minden.

Fefe: - A lemezfelvétel az eddigi legjobb ilyen élmény számomra. A saját helyen rögzíteni egy lemezt, úgy hogy senki nem zavar, nem nézi az órát, pazar! Inspiráltuk egymást, így jó, így nem, csináld így, jó kis hangszínek kerültek rá, a basszusgitár is tudott karcos lenni. Nagyon jó a dalokat élőben játszani, pont jó, hogy most kisebb helyeken koncertezünk, ki tudnak rendesen alakulni az élő verziók, de persze kíváncsi vagyok, hogyan működnek majd nagykoncerten is. Most itatódunk át a dalokkal. Nagyon szeretem ezt a lemezt.

A FRISS LEMEZ MINDEN DALÁHOZ FŰZTEK KOMMENTÁROKAT A ZENEKAR TAGJAI.

Mellékprojektek

Tibi: - Mostanság a lehető legkevesebb egyéb projektet vállalok, pont azért mert a család is több időt igényel és már festeni is nagyon szeretnék, amire szintén időt kell találnom. Sok az ilyen-olyan felkérés de az az igazság, hogy úgy megyek bárhová is, ahogy az éhes megy szarni. A Quimby, a család most éppen elég elfoglaltság nekem.

Dódi: - Most alakítottam újjá a zenekaromat, a Mr. Privátit, erre szükség volt. Továbbra is trióformában működik a zenekar, nagyszerű zenészeket találtam ehhez, Jakab Máté ütőhangszeres és Citrom Ádám gitáros fogja kiegészíteni a gondolatokat. Nincs váltás lényegében, folytatom azt, amit elkezdtem és ők kreatív társak ebben. Nagyon jó tempóban haladunk, amit nem tudtam megcsinálni ez előtt, az most megvalósult. Csinálunk egy közös lemezt és bízunk benne, hogy kora tavasszal ki tud jönni, de persze még több tényezőtől is függ. Ehhez a képzőművészeti szálat is szeretném behúzni majd, de még gondolkozom, hogy melyik ötletemet valósítsam meg, még egyik se teljesen kiforrott.

Sziszi: - Éppen két új dalt készítek, néhány év után újra felvettem a kapcsolatot Bernard Hahn német producerrel, aki a Heaven Street Seven sok lemezén dolgozott és Bernie épp most küldte el az első verzióját az egyik új dalomnak. Az a címe, hogy Cseperedő és természetesen otthonról hozott az ihletés, de megpróbáltam izgalmasan megfogalmazni a témát. Mindkét dal jövőre fog megjelenni, szerintem az év első felében és persze, néhanapján szeretnék majd koncerteket is adni. 


SZILÁRD ELŐZŐ KLIPJÉBEN GALAMBOS DORINÁVAL DOBÁLÓZOTT.

Livius: - Amikor idén év elején elkezdtük készíteni a Quimby-lemezt, akkor hagytuk abba A kutya vacsorája-album felvételeit, ezt most folytatni fogjuk. Az a terv, hogy kijöjjön jövő év első felében. Hat dal készen van, most alakul a hetedik és még háromnak kellene szárba szöknie január közepéig és akkor elkezdjük a felvételeket.

Faszi: - Most a legtöbb mellékprojekt az áll, csak és kizárólag A kutya vacsorájával dolgozunk. A Marlboro Man kicsit pihen, mert a basszusgitáros fiatalember három hónapra Ausztráliába távozott, hogy a telet ne itt kelljen megérnie, amit teljesen megértek. Ebből adódóan a másik zenekarunk, a Kulákok trió is kicsit pihen, amit szintén vele és A kutya vacsorája-gitáros, Quimby-hangmérnök Vastival csinálunk. Lead Zeppelin-koncertek szoktak lenni, ez egy tribute-zenekar, a január 17-i koncert Jimmy Page hetvenedik születésnapja alkalmából lesz. Más most nincs.

Fefe: - Jövőre mostmár tényleg megcsinálom a saját mellékprojektemet, amire Dódi is állandóan biztat. Volt idén a Muzikumban egy Family Tugedör-koncert, ahol Quimby környéki zenekarok léptek fel és én is voltam a Pentele Groovemasters projektemmel, ez jól is sikerült. Velük, Almási Endre Stereomilk-gitárossal, Nagy Dávid Quimby-roaddal és Óriás-dobossal, valamint Varga Laca A kutya vacsorája-basszusgitárossal tervezek egy zenekart, remélem, jövőre az év elején jutunk valamire, nagyon jó groove-ok vannak talonban.

ITT FOLYTATJUK CSALÁDOKKAL, KARÁCSONYOKKAL ÉS KEDVENC IDEI ZENÉKKEL

lejegyezte: Dömötör Endre
fotók: Lékó Tamás

a Quimby 26-án Dunaújvárosban, 27-én Veszprémben, 28-án Budapesten lép fel, utóbbi a lemezbemutató koncert lesz az Indoor Fesztiválon

a Quimby idei klipjei közül az első a Kivándorló Blues-hoz készült:

a második pedig az Unbekannte Schmerzenhez: