Különleges interaktív koncertbe csomagolt neurológiai kísérletet tervez egy angol indie folk zenész: Keaton Henson élő visszacsatolásban fogja lemérni, hogyan hat a zenéje a nézőkre, és át tudja-e adni a szerzeményein keresztül, hogy milyen érzés együtt élni a szorongásával.

A hazai fesztiválkínálat évek óta igen űrű és sokféle igényt kielégít. Kicsi, közepes, giga, rétegműfajokat lefedő, nagy sztárokat színpadra állító, az ország minden régióját beborító – minden hétvégén van hová menni. De segítünk a vakáció tervezésében, itt van a húsz legjobb, legfontosabb feszt, plusz még több mint féltucatnyi másik. Cikksorozatunk következő részében az idén újjá éledő Fekete Zaj.

A Parquet Courts 2013-ban robbant be 2012-es kimagasló albumával, majd azóta sem hibázott: a 2014-es Sunbathing Animals és a 2016-os Human Performance után az idai album is jó lett.

Father John Misty eredetileg J. Tillmanként adta ki szólólemezeit, de miután kiszállt a Fleet Foxesből átkeresztelkedett és sorban jelentette meg kiválónál kiválóbb albumait. A 2012-es Fear Fun, a 2015-ös, áttörést meghozó I Love You, Honeybear és a 2017-es Pure Comedy után itt a negyedik Atyaként jegyzett LP, aminek turnéja ráadásul végre eljut Magyarországra is!

A Szibériában született Jegor Letov (Егор Летов) és fő zenekara a Grazsdanszkaja Oborona (Гражданская Оборона) nemcsak az egyik legjobb popzenei sztori, aminek ugyanúgy ott a helye a nyugati kulturkánonban, ahogy mondjuk Tolsztojnak, de történetük mentén végigkövethető az orosz alternatív kultúra alakulása is az afgán háború keltette kiábrándultságtól a Putyin-korszak nihiljéig. Az oroszországi labdarúgó-világbajnokság alatt megjelent 63. Recorder magazin Oroszország és pop fókusztémájában a nagy poprocktörténeti áttekintés és a helyi informátor tippjei (interjúnk Kozlov Sándorral, a Magyar Kulturális Központ kulturális attaséjával) után az aktuális orosz színtereket mutattuk be, a sorozat zárásaként pedig Jegor Letov, a talán legfontosabb orosz zenész életművét.

2017-ben nagy port kavart, amikor a Ja Rule és Migos koncertjeivel reklámozott, prémium kategóriásként eladott, bahamai Fyre Festivalon a helyszínre érkezőket kritikán aluli körülmények, ócska sátrak és hideg szendvicsek fogadták. A szervezője idén márciusban bűnösnek vallotta magát a bíróságon sikkasztás vádjában, ám úgy tűnik, más csalók is vérszemet kaptak. Az XO Music Festival ezen a hétvégén nyitotta volna meg kapuit, a fesztivál helyszíne azonban váratlanul lemondta az eseményt, amely körül erősen bűzlik minden.

A hazai fesztiválkínálat évek óta igen űrű és sokféle igényt kielégít. Kicsi, közepes, giga, rétegműfajokat lefedő, nagy sztárokat színpadra állító, az ország minden régióját beborító – minden hétvégén van hová menni. De segítünk a vakáció tervezésében, itt van a húsz legjobb, legfontosabb feszt, plusz még több mint féltucatnyi másik. Cikksorozatunk következő részében Magyarország legnagyobb fesztiválja, az egyhetes Sziget.

Laura Marling tíz év alatt hat kiváló szólólemezt készített, de olyan jókat, hogy az amúgy is közeli inspiráló, Joni Mitchell szintje sem távoli párhuzam vele kapcsoltban. Most itt a hetedik, az eddigi életműtől leginkább eltérő LP, amit az experipop Tunngból ismert Mike Lindsay-vel készített.

(x) Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt koncertezett az Intimate Stranger az Akácfa utcai ROBOTban, most pedig idei európai turnéjuk első állomásaként térnek vissza budapesti törzshelyükre. A magyar közönség ismét ízelítőt kaphat a chilei és horvát-angol tagokból álló zenekar posztpunk és dreampop hatásokat elegyítő hangzásából, amely Tom Robinson (BBC 6) szerint „egyszerre karakán, szemérmetlen, nyugodt és éteri, gyönyörű vokállal – kiegyensúlyozott hangzás, amelyet nehéz megvalósítani”.

Az idei Sziget fellépőinek névsorában helyet kapott a MØ, és sokáig úgy tűnt, hogy a vagány elektropop-művész még mindig csak a debütalbuma anyagára támaszkodhat. Négy év után viszont idén végre megjelenik a várva várt második stúdiólemez, Forever Neverland címmel.