Jónsi, akit ismerhetünk a Sigur Rós frontembereként, illetve az olyan mellékprojetkjeiből, mint a Jónsi & Alex, új, egyetlen album erejéig létrehozott formációval jelentkezik, amely természetben rögzített hangokat használ fel, méghozzá az első ízelítő alapján hatásosan.

Az orosz trash nagyágyúi, a Little Big visszatértek, és újra megtöltötték az Akvárium NagyHallját. Ezt a jelenséget mindenkinek látnia kell, aki vevő egy kis veretésre. Aki nem volt ott, az nyáron a Budapest Parkban pótolhat, aki ott volt, az repetázhat.

A lengyel komponista legismertebb alkotása számos feldolgozást és újraértelmezést megért már, a Portishead énekesnőjének, valamint a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának kollaborációja mégis tud újat mutatni. Beth Gibbons ugyanis az első, aki nem képzett szopránként, hanem egyszerű kontraaltként kelti életre a már jól ismert dalokat. Bár sokszor – például az első tételben – érezhető, hogy helyenként túlnő rajta a feladat, mégis, a rá jellemző mély humánum és a művésziességtől megfosztott, keresetlen szomorúság teljesen új minőséget ad a már ismert kompozícióknak: nem hátborzongatóan transzcendentális, inkább esendő és szomorú.

A Music Business Worldwide kimutatása szerint naponta csaknem negyvenezer dalt töltenek fel a Spotify platformjára, ami a duplája az egy éve tapasztalt számoknak.

Exotic Post Traumatic címmel jelentette meg negyedik albumát az Ivan & The Parazol. Balla Máté gitárossal és Vitáris Iván énekessel traumákról, kommentkultúráról, szakmai összetartásról beszélgettünk. Meg egy tagcseréről, ami nem is tagcsere. Csepelyi Adrienn interjúját a lemezt bemutató május 3-ai koncert előtt közölte a Recorder magazin 71. lapszáma. 

Bár Beck Zoltán azt gondolta, hogy a három évvel ezelőtti dicsőség után nem lesz már új lemezük, mégis másképp alakult a zenekar története. Saját bevallásuk szerint azért, mert a ki az akit még megölelnél dalai megint teljesen másképp születtek, mint az eddigiek, és ennélfogva ismét el tudták kerülni az önismétlést. Az énekmelódia által vezetett számok pedig tényleg új fejezetet képviselnek az életműben.

(X) Idén negyedszer kerül megrendezésre az online közönségszavazáson alapuló Heineken Budapest Nightlife Awards, a legjobb budapesti szórakozóhelyek, klubok, kocsmák, bárok, partiszervezők és fesztiválok versenye, ráadásul az eredményeket idén ketten, Wossala Rozina és Pimaszúr (aka Papp Gergő) prezentálják május 15-én, egy ingyenes díjátadó buli keretein belül a Pontoonon.

A MOL Nagyon Balaton másodszor szervezi meg a Balaton Pikniket a balatonboglári Gömbkilátónál, a rendezvény ebben az évben kétnaposra bővül: szeptember 13-án és 14-én nemzetközi előadók lépnek majd színpadra.

A Snowdrops zongorista duót két francia zenész, Christine Ott és Mathieu Gabry alkotja, akik együtt színházi darabokat, filmzenéket és immerzív koncerteket hoznak létre, külön-külön pedig dolgoztak már a Radioheaddel, a Tindersticksszel és Yann Tiersennel. Ők szerezték a május 2-án magyar művészmozikba kerülő, fesztiváldíjas Manta Ray című thaiföldi film zenéjét is, melyben a kép és a hang ritka szoros egységet alkot. A két zeneszerző mesélt a Recordernek a különleges, természeti zajokat is felölelő, ambientes hangzásvilág megteremtéséről, az egyedi ondes Martenot hangszerről, Jonny Greenwooddal való eszmecserékről, és arról, hogy éreznek-e a közösséget a neoklasszikusokkal.

Ez a hónap a sötét synth-popban utazó londoni kötődésű magyar zenekarok késői és különleges lemezbemutatóiról szól: nemrég a jó ideig az angol fővárosban tevékenykedő Black Nail Cabaret táncosokkal és vendégzenészekkel kibőbülve prezentálta élőben késő ősszel megjelent új lemezét, most pedig a kettős székhelyű Volkova Sisters hozta el az A38 fedélzetére a tavaly júniusban megjelent és természetesen nálunk is bemutatott Slowin Away című albumának anyagát. Mi pedig mentünk fotózni.