Ez a hónap a sötét synth-popban utazó londoni kötődésű magyar zenekarok késői és különleges lemezbemutatóiról szól: nemrég a jó ideig az angol fővárosban tevékenykedő Black Nail Cabaret táncosokkal és vendégzenészekkel kibőbülve prezentálta élőben késő ősszel megjelent új lemezét, most pedig a kettős székhelyű Volkova Sisters hozta el az A38 fedélzetére a tavaly júniusban megjelent és természetesen nálunk is bemutatott Slowin Away című albumának anyagát. Mi pedig mentünk fotózni.
A koncert nem véletlenül futott VS360° néven: a zenekar kimozdította a fellépést a megszokott "állunk a színpadon, ti pedig néztek lentről" mederből és leköltöztek a terem közepén felépített pódiumra, ahol a közönség által körülölelve, közel teljes sötétben, mindössze minimális hangulatvilágítással tolták le az új lemez anyagát, a különleges körítéssel egészen egyedi hangulatot adva a termet betöltő sötét, de nagyon táncolható ütemeknek. Egyébként nem először csináltak ilyet, korábban is sikerrel alkalmazták már ezt a formulát pár alkalommal, ahogy ez a velük készült tavalyi interjúnkból is kiderült. Az újdonságok mellett persze előkerült pár régi favorit is, de az este egyértelmű csúcsa így is a Slowin Away album címadó dala volt, ami a már-már pofátlanul retrós, régi rave bulikat megidéző szétcsavart acid-et is hozzáadta a zenekar hol éterien trip-hop-os, hol pulzálóan darkwave-es hangzásvilágához.
A felvezetésért pedig ezúttal a kísérleti elektornika felől érkező ooo & MA'AM páros felelt, akik közösen kettejük szólómunkáinak (ooo részéről a szétesett, glitches küttyögés, MA'AM részéről az atmoszférikusabb hangképek) zenei metszéspontjában állva és masszív zajszűrőn átpréselve idézték meg Laurie Anderson és Björk szellemiségét.
Frank Olivér (infinitebeat.hu) fotói.
Volkova Sisters
ooo & MA'AM