Nyálas duma nálam kuka. Arcunkba robban a szenteltvízágyú. OrkPOP, addiktív kuplé, laza világvége. Ütvefúró a cseppkőbarlangban, lehangolt metal találkozása az elektronikával, nyugis basszus. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.

A szegedi alt-art-poszt-rock Artur zenekar két éve mutatkozott be nálunk Költőkirály című kislemezdalukkal, amit fél évvel később követett három ki nem adott szám élőben feljátszott stúdiófelvétele. Mind a négy szám felkerült a formáció első nagylemezére, a Mindenki menekül nálunk hallgatható meg először.

Nick Cave eredetileg június másodikán koncertezett volna a Bad Seedsszel a Papp László Budapest Sportarénában, a zenekar azonban ma bejelentette, hogy lemondja a teljes európai turnéját a járvány miatt.

Új dallal jött ki a The Avalanches, amely készülő harmadik nagylemezük előfutára, márpedig aki ismeri az ausztrál kollektíva munkatempóját, az tudja, miért lehet ennek különösen örülni. A táncos klippel is megtámogatott Running Red Lights ráadásul a tavaly elhunyt David Bermant is megidézi.

A pápák mozgóképes korszakát éljük. Idén két pápát is Oscarra jelöltek, nemrég pedig az HBO-n hódolhattunk Jude Law Az ifjú pápájának. Most megjött ez utóbbi folytatása, John Malkovichcsal és Marilyn Mansonnal megspékelve, de a zakkantság már nem elég. Ez a kritika először a Recorder magazin 79. számában jelent meg. 

Aki teheti, ezen a héten pénteken, azaz március 20-án vásároljon lemezt vagy merchandise-t a Bandcampen, aznap ugyanis a teljes bevétel a művészekhez kerül a platformról.

Múlt hét végén még olyannyira bizakodók voltak a Glastonbury szervezői, hogy bejelentettek több tucat új fellépőt, de mostanra ők is szembenéztek az elkerülhetetlennel, és hivatalosan elhalasztják a június végére kitűzött fesztivált a koronavírus miatt.

A japán-magyar származású Miki Berényi (vagy Berenyi) a shoegaze egyik alapcsapata, a londoni Lush énekes-gitárosa volt 1987 és ’96, majd 2015 és ’16 között, két éve pedig Piroshka néven indított új zenekart. És igen, tud a Barátok közt Berényi Mikijéről. Telefonon beszélgettünk vele a hetvenes-nyolcvanas évek paranoid magyar légköréről, a Balatonról, a konyhában a hi-fibe dugott gitárról, a 4AD kiadóról, a shoegaze színtér valóságáról és mitológiájáról, a britpop szexizmusáról, a brit zenei sajtóról; arról, hogy mit csinált abban a két évtizedben, amikor eltűnt a zenéből, és mit csinál most. Mesél arról is, hogyan érinti a koronavírus, és miért érez együtt azokkal, akik még mindig koncertekre járnak. A Recorder magazin 79. számában megjelent interjú jelentősen kibővített változata.

A Tame Impala jött, látott és győzött. Kevin Parker formációja – ami lemezen szólóprojekt, koncerten váltakozó felállású kvartett vagy kvintett – a 2010-es évek elején berúgta a legújabb neopszichedelikus színtér motorját, kiadott három, közel tökéletes korongot, most pedig megérkezett a negyedik, még bátrabban a szintetizátoros-groove-os-diszkófunkos lemez. De vajon még mindig hibátlan az életmű, vagy az önismétlésből kreatív válság lett? Lemezkritika a Recorder magazin 80. lapszámából.

Az egyik legizgalmasabb énekes-dalszerző és a legbátrabban kísérletező kórus adott volna közös koncertet a Müpában március 17-én. A Back-Pack című est az örökölt sorsról, családi mintákról szól sokszínű popdalokon és játékos improvizációkon keresztül. Jónás Verával és a Soharóza kórus vezetőjével, Halas Dórával arról is beszélgettünk, hogyan gyógyítottak meg egy páréves kiégést a próbákkal, illetve hogyan élték meg, hogy a koronavírus-járvány miatt az utolsó pillanatban le kellett mondani a teltházas koncertet. A Recorder magazin 80. számában megjelent interjú bővített és aktualizált változata.