Egyre csökken monoton szigorom. Ki, hogy, mennyit ésatöbbi ésatöbbi. A váratlanság egyszerű szépsége. Túl lassan menekülünk a titkaink elől. félhomályos, ismeretlen ösvényen, magam felé; behallatszó nyávogás; befejezetlen struktúra. Nemcsak zene, értékrend is; fanyar, mégis táncolható. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
tovább →