Mikor már hátradőlnénk chillezni. boebeck: boebeck (lemezkritika)

Andl-Beck Boróka, azaz boebeck elfoglalta a helyét az utóbbi pár évben felbukkant hazai dalszerző-énekesnő generáció legizgalmasabb tagjai között. Ez a kritika először a Recorder magazin 102. számában jelent meg.

Már a korábbi dalokban is lehetett érezni, hogy boebeck a kezdeti, éteri, kicsit minimalista, szintis-éneklős szóló dalszerzős stílustól kezd elmozdulni a teltebb, zenekarosabb hangzás felé, de ez mostanra, a már fix kísérőzenekarral felvett első albumra teljesedett ki igazán.

A kezdés mondjuk még megtévesztő: a nyitó 8 a korai dalokra jellemző hangzással kezd, de pont mikor már hátradőlnénk chillezni, beindul és a kellemesen álmos dreampop-szerűség helyét átveszi a karakteres indie-rock-szerűség. Ezt a zenekarosabb irányt viszi a klipes ocean és a zseniálisan groovy kezdésből szépen lassan felépülő reality is, de ezek mellett azért megmaradt a visszafogottabb hangulat is és a lemez végefelé már inkább ez dominál.

A kör végül a sky-jal, a 2021-es debütszám, az i am not testvérdalával zárul be. Habár az album mindössze félórás, így is egy kifejezetten változatos és erős anyag lett.

Előadó: boebeck

Cím: boebeck

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2023. március 9.

Műfaj: dreampop, indierock

Kulcsdal: reality

8.5/10

Frank Olivér

Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.